Az ír kormány ellenzi, az egyik ellenzéki párt támogatja a globális minimadó bevezetését

Az ír pénzügyminiszter, Paschal Donohoe szerint a felvetett 15 százalékos társasági minimumadónak nem a padlónak, hanem a plafonnak kéne lennie. Közben megrepedt a pártokon átívelő egyetértés a 12,5 százalékos társasági adóról: a Munkáspárt az adó emelését követeli a kormánytól.

Mint arról az Azonnalin részletesen beszámoltunk, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által már régóta tervezett, ám Joe Biden demokrata amerikai elnök beiktatása, és pénzügyminisztere, Janet Yellen színrelépésével újabb lendületet kapó globális minimum társadalmi adó terve célegyenesbe ért: 

július 1-jén ugyanis az OECD 134 tagállama megállapodott abban, hogy egységesen 15 százalékban rögzítenék a társasági adót,

hogy ezzel vegyék elejét a globális vállalatok profitátmentésének és adóelkerülésének, illetve az országok közötti adóversenynek, amivel az OECD szerint mintegy 100 milliárd dollárnyi adóbevételt jelenthet az országoknak évente.

A megegyezésnek emellett az is része, hogy egy országban elért profit után a multinacionális vállalat a megegyezésben résztvevő országok közül nem a bejegyzett székhelyén fizet adót, hanem abban az államban, ahol a profitot megtermelte.

Ugyanakkor még nem minden ország fogadta el a javaslatot, például sem Magyarország, sem Írország nem része a megegyezésnek.

Utóbbi pedig még most is tárgyal arról, hogy mekkora legyen a globálisan növelt társasági adó mértéke, míg a Szabad Európa szerint a magyar kormány a nyilvánosság előtt hiába ellenzi, a háttérben már gőzerővel készül annak bevezetésére. 

Az írek elkerülnék, hogy a 15 százaléknál magasabb legyen a társasági adó

Nem meglepő, hogy Írország nincs teljes mértékben elragadtatva az ötlettől. A gazdasági fellendülést részben annak köszönhetik, hogy többek között a Google, az Amazon és a Facebook techvállalatok európai székhelyei Dublinban vannak bejegyezve, de például az amerikai Johnson&Johnson és a Pfizer nemzetközi székhelyei is Írországban vannak, így a jóval alacsonyabb a társasági adó miatt kevesebbet adóznak Írországban, mint Európa más részein:

míg az Európai Unióban átlagosan 21,9 százalékos a társasági adó mértéke, addig Írországban már közel egy évtizede mindössze 12,5 százalék.

Az épp amerikai körutat tartó ír miniszterelnök, a fiannafáil-os Michál Martin szeptember 20-án azt nyilatkozta, hogy az ír kormány egy konstruktív tárgyalást folytat az OECD-vel, míg helyettese, a történelmi riválisból koalíciós partnerré váló finegael-es Leo Varadkar arról beszélt a napokban, hogy Írország elkötelezett a tárgyalások iránt, de jelenleg még nem vállalhatnak kötelezettséget arra, hogy aláírják-e az egyezményt.

Emellett Varadkar azt is hozzátette, ha Írország be is lép az egyezménybe, a döntés akkor is csak a nagy vállalatokra vonatkozhat, az ír vállalatokat nem érintheti a megállapodás. 

Ennél kicsit többet árult el az ír pénzügyminiszter, a szintén Fine Gaelben politizáló Paschal Donohoe. A korábban olasz miniszterelnöki posztot, 2019 óta pedig az Európai Bizottságban gazdaságpolitikai biztos, Paolo Gentilonival tartott tárgyalása után egy közös sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy

az ír kormány szerint a 15 százalékos javaslatnak nem a minimumnak, hanem a maximumnak kéne lennie,

illetve hogy Írország addig nem akarja aláírni a megállapodást, amíg nem világos, hogy az Egyesült Államok törvényhozása, a Kongresszus mit is fogad majd el a javaslat kapcsán.

Az írek ugyanis attól tartanak, hogy a 15 százalékos minimumadó – mint ahogy a neve is mutatja – csak a minimum lenne, és az Európai Bizottság arra kötelezné az uniós tagállamokat, hogy a magasabb, az eredeti tervekben szereplő 21 százalékra emeltetnék a társasági adót, emiatt jelenleg kivárnak a megállapodáshoz való csatlakozással.

Gentiloni ugyanitt elmondta: ő Dublinba nem azért érkezett, hogy bárkit is meggyőzzön, hanem hogy megértse az ír aggályokat, amiket ígéretei szerint „nem hagynak figyelmen kívül”. Ugyanakkor újságírói kérdésre arról is beszélt, hogy az EU-nak fontos, hogy minden tagállam „a fedélzeten legyen”, de ez jelenleg nincs így. Emellett azt is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok központi szerepe nélkül szerinte nem megvalósítható a globális minimumadó bevezetése.

Bomlóban a 12,5 százalékos ír közmegegyezés?

Írországban eddig pártokon átívelő egyetértés volt arról, hogy a társasági adó 12,5 százalékon tartása fontos az ír gazdaság szempontjából, ugyanakkor úgy tűnik, lehet ez nem biztos, hogy a jövőben így is marad.

A legnagyobb ellenzéki párt, a baloldali-nacionalista Sinn Féin szerint az internacionális adóreformok „nyilvánvaló reformra” szorulnak, ugyanakkor szerinte a Martin-kormány hibája lenne, ha nem sikerülne elérniük, hogy Írországban továbbra is 12,5 százalék maradjon a társasági adó mértéke, így ők továbbra is a 12,5 százalékos mértéket támogatják.

Míg a baloldali Munkáspártban úgy vélik, Írország erényére válna, ha csatlakoznak az OECD-javaslathoz és arra szólította fel a Fine Gael-Fianna Fáil-Zöldek-kormányt, hogy növeljék legalább 15 százalékra a társasági adó mértékét. 

Mint arról korábban beszámoltunk, a globális minimumadót 134 OECD-tagállam támogatja, és ahhoz olyan legendás adóparadicsomok, mint Luxemburg, Hongkong, Ciprus és Panama is csatlakoztak. Ugyanakkor a brit konzervatív Johnson-kormánynak köszönhetően a főleg Párizsban és Londonban székelő pénzügyi szolgáltatók abból végül kimaradhatnak.

NYITÓKÉP: Leo Varadkar miniszterelnök-helyettes (balra) és Micheál Martin miniszterelnök (jobbra) társalog még Martin megválasztása előtt. FOTÓ: Ír parlament / Flickr