+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2021. április 28. szerda, 14:51
A Biden-adminisztráció még április elején jelentette be, hogy a globális társasági adó bevezetésén dolgoznak. A javaslat célja, hogy az OECD-tagállamok egységesen emeljék 21 százalékra a társasági adót, hogy megszűnjön az országok közötti adóverseny. De miért pont most huzakodtak elő az ötlettel? Mi áll pontosan a javaslatban? És mennyire valószerű, hogy Bidennek sikerül meggyőznie a világot erről? Elmagyarázzuk!

Olaf Scholz német pénzügyminiszter és Bruno Le Maire franciapénzügyminiszter is támogatja a Biden-adminisztráció azon javaslatát, hogy globálisan emeljék 21 százalékra a társasági adót. A cél annak a gyakorlatnak a megszüntetése, hogy a multinacionális cégek a profitot egy adott országban termelik meg, azonban azt egy másik, alacsonyabb adókulcsokkal dolgozó államban könyvelik le a nagyobb nyereség érdekében.

 

„Nekem személy szerint nincs semmi ellenvetésem az USA javaslatára” – mondta a német pénzügyminiszter. Francia kollegája is úgy nyilatkozott: ha erről a 21 százalékos javaslatról egy konstruktív tárgyalás során döntenek, akkor a franciák is elfogadnák.

 

De mi is ez a javaslat?

 

A Biden-adminisztráció pénzügyminisztere, Janet Yellen még április elején jelentette be, hogy a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő szervezettel, a G20-szal közösen dolgoznak azon, hogy globálisan 21 százalékos társasági adót vezessenek be.

 

Lényegében ez azt jelentené, hogy globálisan egységesítenék a jelenlegi társasági adókat,

 

hogy az a világ legerősebb gazdaságait tömörítő Gadzasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban mindenhol 21 százalékos legyen.

 

Yellen szerint a javaslata azért szükséges, mert

 

egy globális minimális adó hozzájárulhat a már harminc éve tartó adócsökkentési verseny végéhez.

 

Nagyon sok állam ugyanis azzal próbálja bevonzani a multinacionális vállalatokat, hogy alacsonyabb adókat ígérnek nekik – ez amúgy nemcsak globálisan, hanem az Egyesült Államok államai között is így van. Legutóbb például az Amazon második központjáért volt hatalmas harc az államok között.

 

Yellen szerint ezzel megszűnne az országok közötti nyomás az adóversenyben, és így lehetne a leginkább biztosítani, hogy a kormányoknak stabil adórendszerük legyen, amellyel így finanszírozhatóvá válnának a közszolgáltatások, könnyebben tudnának reagálni a válságokra, és „minden állampolgár méltányosan osztozna a kormányzat finanszírozásának terhein”.

 

JANET YELLEN, A BIDEN-ADMINISZTRÁCIÓ PÉNZÜGYMINISZTERE. FOTÓ: FEDERAL RESERVE / FLICKR.

 

A pénzügyminiszter ezenkívül azt is bejelentette, hogy az Egyesült Államok olyan adózási szabályokat fog bevezetni, amivel ellehetetlenítik, hogy az amerikai vállalatok a nyereségüket vagy a tartózkodási helyüket adóparadicsom-országokba helyezzék át – bár hogy ez pontosan miként történne meg, nem részletezte.

 

Megszüntetnék az adóversenyt és az adóparadicsomokat

 

Az, hogy az OECD meg akarja reformálni a jelenlegi társasági adózási rendszert, egyáltalán nem Yellen újítása. Már az amerikai elnökválasztás előtt felmerült, hogy az OECD – aminek a fő feladata a tagállamok gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi tevékenységének az összehangolása lenne – két új pilléren nyugvó adózási rendszert vezetne be.

 

+ Az első pillér a digitális gazdaság megadóztatása lenne, aminek lényege, hogy a digitális vállalatokat az ügyfeleik tartózkodási helyén adóztatnák meg. Ez alapján ha például a Facebook, a Google vagy az Amazon bevételt szerez Ausztriában, akkor azt nem könyvelhetnék le Írországban, ahol alacsonyabb a társasági adókulcs, hanem Ausztria vethetne ki adót az országa területén digitális gazdasági tevékenységet folytató cégekre.

 

+ A második pillér pedig a Yellen által is propagált globális társasági adó egységes emelése, ami pedig azt jelentené, hogy az adott cégnek ott kellene ezt az adót befizetnie, ahova a központjuk be van jelentve. Így, ha a Facebook példájánál maradunk, ez az Európai Unióban továbbra is Írország lenne, ahol szemben az 21,9 százalékos EU-s átlaggal, jelenleg mindössze 12,5 százalék a társasági adó mértéke.

 

Az európai OECD-országok közül Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó: 9 százalék.

 

Az OECD azért szeretné bevezetni az egységes 21 százalékos adókulcsot, mert akkor a multinacionális vállalatok nem az adózási szabályok alapján döntenék el, hogy mely országba építsenek központot, illetve

 

ezután a könyveléssel sem lenne érdemes annyira játszadozni, hiszen mindenhol ugyanakkora adókulcsok lennének érvényben.

 

Az OECD és a G20 már évekkel ezelőtt megpróbálta felszámolni ezt a gyakorlatot. Mint akkor írták, mivel a vállalatok határokon átívelve, globálisan működnek, ezért a kormányoknak közösen kell cselekedni. Számításaik szerint azzal, hogy a multinacionális vállalatok máshova jegyzik be a központjukat, mint ahol a tevékenységet folytatják, 

 

évente 100 és 240 milliárd dollártól fosztják meg az országokat összesen.

 

Ami hozzávetőlegesen 30 billió és 72 billió forint közötti összeg (mindez leírva 72 074 400 000 000 forint). Ez az összeg nagyjából annyi, mint Mészáros Lőrinc vagyona nagyjából hetvenháromszor-százhetvenhatszor. Évente.

 

Biden pénzügyminiszterének a javaslata az OECD elképzelésétől kicsit eltér: ugyanis

 

Bidenék tiszteletben tartanák, ha egy adott ország nem akarja növelni az adóit.
 

Olyan lehetőséget adna viszont ilyenkor az anyaország kormányának, hogy ő szedje be a fennmaradó adót, ami az adott ország adókulcsa és a 21 százalékos kulcs közötti van.

 

Például ha az Apple Írországban csak 12,5 százalékos adót fizet a bevételei után, akkor az Egyesült Államok beszedhetné azt a 8,5 százalékot, amit Írország nem szedett be. A logika emögött az, hogy így a cégek nem tudják adóparadicsomokban elrejteni a pénzüket, illetve ez arra motiválná Írországot is, hogy emelje a társasági adóját – hiszen ezt a 8,5 százalékot akár ők is beszedhették volna.

 

Az USA-nak más céljaik is vannak

 

Azonban itt a történetet érdemes két részre bontani: egyrészt az első, illetve a második pillérre, hiszen ugyan mindkettő azonos célt szolgál – azt, hogy betömjék a különböző jogi kiskapukat az adózás kapcsán –, azonban teljesen más célból.

 

Egyrészt a digitális gazdaság adóztatásáról szóló első pillér azért lenne fontos, mert

 

több ország is kritizálja, hogy a nagy techvállalatok komoly hatással vannak komplett országok életére, azonban ehhez képest jóval kevesebb adót fizetnek be az államkasszába – ha egyáltalán fizetnek.

 

A francia pénzügyiminiszter, Le Maire is erről beszélt a Die Zeitnak adott interjújában: szerinte az embereknek elegük van abból, hogy a nagyvállalatok nem fizetik be az adójukat, illetve abból, hogy „a digitális vállalatok Németországban és Franciaországban sem ugyanazt az adókulcsot fizetik, mint a kisvállalatok” – utalva elsősorban a nagyvállalatokra, akikkel mind Franciaországnak, mind Németországnak meggyűlt a bajuk az elmúlt években.

 

AZ OECD KÖZPONTI ÉPÜLETÉNEK FŐBEJÁRATA PÁRIZSBAN. FOTÓ: NICK D / WIKIMEDIA COMMONS.

 

Az első pillért ezért támogatja jóval több állam, hiszen például csak Németország esetén az online vásárlások 2017-ben 60 milliárd eurót tettek ki – azonban a német pénzügyminiszter,

 

Olaf Scholz szerint többszáz millió euró bevételtől esik el a német szövetségi állam, mert a nyereséget az online áruházak más országban könyvelik el.

 

Így ha ezt a pillért sikerülne elfogadni, akkor ezután a Facebook nem tehetné meg, hogy a reklámbevételeit más országban könyvelné el – ott kéne adózni utánuk, ahol azok keletkeznek. Hiába rendelne valaki az eBayen keresztül Kínából Németországba egy terméket, a német államnak lehetősége lenne a szállításon kívül a bevételért is megadóztatni az amerikai óriásvállalatot.

 

Erre persze most is lenne lehetősége, hiszen módosíthatná úgy az adózási szabályait, de ha csak egyedül tenne így, akkor az eBay egyszerűen csak beszűntetné a tevékenységét Németországban,

 

így megkerülve a rendszert. Az OECD vezetői ezért szeretnék, hogy a kormányok közösen lépjenek fel.

 

Manal Corwin adóügyi szakértő szerint azonban nem annyira könnyű ebben megállapodni, hiszen 137 különböző ország próbál nevezőre jutni, így pedig a technikai kérdések mellett a politikai kérdések is felmerülnek. Ezenkívül szerinte nagyon sok állam van, aki csak az egyik vagy a másik pillért támogatná, vagy csak akkor támogatná az egyezményt, ha mindkettő bekerülne – így elképzelhető, hogy kompromisszumokat kell majd hozni. Ugyanerről a kompromisszumról beszélt Scholz is. Szerinte most az országok arról tárgyalnak, hogy mekkora legyen a globálisan kivetett adókulcs – bár arról nem nyilatkozott, hogy ezek a tárgyalások hogyan állnak.

 

Például Írország támogatná az első pillért – azaz a digitális gazdaság megadóztatását –, de a másodikat, a társasági adó emelését már nem, hiszen sokat profitálnak abból, hogy jelenleg ők számítanak az EU „adóparadicsomának”. Az ír pénzügymniszter, Paschal Donohoe úgy véli, hogy a 12,5 százalékos társasági adó Írországban fair, ezenkívül a javaslatot is fenntartásokkal kezeli,

 

hiszen így az olyan kisebb államok, mint például Írország is, hátrányba kerülnének a nagyobb, gazdaságilag erősebb országokkal szemben.

 

Emiatt Írország számára jelenlegi formában nem elfogadható a javaslat, hiszen így egy globális nagyvállalatnak nem éri meg hozzájuk telepítenie az európai központját, ha egyébként az Egyesült Királyságban vagy Németországban is ugyanannyit adóznának. Egy 2020-as tanulmány szerint egyébként az, hogy nagyon sok cég Írországban adózik, a többi államnak 13,5 milliárd eurós veszteséget jelent.

 

Azonban az Egyesült Államokat jobban érdekli a második pillér, azaz a globális társasági adó, 

 

ugyanis a Biden-adminisztráció az USA-ban 28 százalékra emelné az adókulcsot, hogy ezzel tudja finanszírozni a hatalmas infrastrukturális csomagját,

 

ami 2 trillió dollárba kerülne, azaz 600 billió 846 milliárd forintba (majdnem 1500 Mészáros-vagyon!). Azonban ahhoz, hogy megemelhesse a jelenlegi 21 százalékos adókulcsot 28-ra, fontos, hogy a világ többi országa is emeljen, különben az Egyesült Államok számára ez hatalmas hátrányt jelentene.

 

Mekkora az esély a megállapodásra?

 

Pontos időpont nincs kitűzve, hogy mikor kéne megállapodni az országoknak, hiszen a globális társasági adó növelése már az Obama-adminisztráció idején is felmerült, akkor azonban a Vox szerint akkor a többi ország vezetői egyszerűen kinevették a javaslatot.

 

G20-AS CSÚCSTALÁLKOZÓ MÉG 2019 JÚNIUSÁBAN OSZAKÁBAN, JAPÁNBAN. FOTÓ: SHEALAH CRAIGHEAD, FEHÉR HÁZ ARCHÍVUM / FLICKR.

 

Azonban az idők változnak, és egyre több ország érzi úgy, hogy a globális vállalatok túl nagyra nőttek, és az államok nagyon sok adóbevételtől esnek el évente amiatt, hogy ezek a vállalatok kreatív könyveléssel kikerülik az adózást. Emiatt egyre több ország támogatja Yellen javaslatát, aki jelenleg azon dolgozik, hogy a G20 tagállamait meggyőzze, és a Guardian információi szerint eddig a G20-ban több államot is sikerült már meggyőznie.

 

A Reuters információi szerint a kormányok alapvetően nyitottak, leginkább azon megy a vita, hogy hány százalékos legyen a globális adókulcs.

 

Mivel a kisebb társasági adót kivető országok nem szeretnének magasabb adókat, ezért a legvalószínűbb forgatókönyv jelenleg az lehet, hogy a még évekkel ezelőtt felvetett 12,5 százalékos – azaz az írországi társasági adó mértékével megegyező – adókulcsnál nagyobbat, azonban a 21 százalékos kulcsnál jóval alacsonyabbat fogadhatnak el.

 

Ugyanakkor Paul Monaghan, a Fair Tax Mark nevű kampánycsoport vezérigazgatója szerint ez kihúzhatná a szőnyeget a világ adóparadicsomai alól, hiszen a profitátmentés így lényegében időpazarlássá válna. Mint arra felhívta a figyelmet: az ördög a részletekben rejlik, és jelenleg nem tudjuk pontosan, hogy az OECD-tagállamok, illetve a G20 tagjai miben tudnak majd megállapodni. A szakértő arra számít, hogy

 

a Facebook és a hasonló nagyvállalatok „foggal és körömmel” fognak küzdeni a javaslat bevezetése ellen.

 

NYITÓKÉP: Adam Schultz / Fehér Ház, Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Palocsai Béla erről a Facebook-sztorijában posztolt a németekkel vívott történelmi 2-2-es döntetlen után.

Boris Palmer, Tübingen zöld polgármestere megint szembemegy a fősodrattal, és feltett pár kérdést a német-magyar focimeccs kapcsán.

Aki minőségi németezésre várt a meccs előtt, az ezt előbb kapja meg Svájcból, mint a magyar kormánypárt környékéről.

A Momentum így több jelöltjét is visszahúzva sorol be a például jobbikos Brenner Koloman, Csányi Tamás vagy Ander Balázs mögé, míg a Jobbik a Momentum által indított Szabó Szabolcsot vagy Szecsődi Andreát támogatja.

Közel 3 és fél évig tartották őket fogva, amiért megszervezték a spanyol kormány és legfelsőbb bíróság szerint illegális és alkotmányellenes függetlenségi népszavazást 2017-ben.

Bárki bármilyen ötletet bedobhat, és még egy
kis pénzt is kaphat érte.

A szocdemek bizakodóak: szerintük átmegy. A PNL belső harcai akár kapóra is jöhetnek.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás