Mi a fene történik Boszniában? Szakadhat-e az ország?

Szerző: Aradi Péter
2021.12.16. 07:04

Néhány nappal ezelőtt a boszniai szerb parlamentben tettek egy komoly lépést afelé, hogy szétszakítsák az országot. Az ellenzéki pártok bojkottja mellett Milorad Dodik, a köztársaság szerb vezetőjének pártja megszavazta a leválást a bosznia-hercegovinai szövetségi állam intézményeiről. Erre sokan felkapták a fejüket, hiszen sokan emlékeznek még, milyen az, amikor a Balkánon nem értenek egyet. Vajon mi történik Boszniában? És mit keres ott Orbán Viktor?

Mi a fene történik Boszniában? Szakadhat-e az ország?

A boszniai szerb parlament december 10-én, péntek késő este megszavazta, hogy

a szerbek kivonulnak Bosznia-Hercegovina szövetségi intézményeiből, a hadseregből, az igazságügyi testületekből és az adózási rendszerből.

A háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja, a kormányzó nacionalista-populista Független Szociáldemokraták Szövetsége (SNSD) párt elnöke, Milorad Dodik hol hangosabb, hol halkabban, de már évek óta az elszakadás mellett kampányolt.

Dodik legutóbb idén nyáron kapcsolt rá ismét az elszakadás hangoztatására,

miután a nemzetközi közösség korábbi főképviselője, az osztrák Valentin Inzko a 13 éves mandátumának utolsó napjaiban a bonni jogköreit kihasználva módosította Bosznia-Hercegovina törvénykönyvét, és elfogadott egy, a népirtás tagadásának büntetéséről szóló törvénymódosítást. Eszerint akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetőek azok, akik tagadják a népirást.

Tudni kell, hogy ez a nacionalista-populista Dodik felfogásában a boszniai szerb háborús hősök – mint amilyen a háborús bűnös Ratko Mladics is – meggyalázását jelenti.

A Politico azt írja, hogy Inzko tisztában volt azzal, hogy a dolognak meglesznek a következményei, de szerinte még így érdemes volt mindezt végrehajtania, hogy Bosznia-Hercegovinát összhangba hozza az európai normákkal.

Az ország, aminek az alkotmányát egy békeszerződés adja

Ahogy korábban azt az Azonnalin díjnyertes cikksorozatunkban részletesen is bemutattuk,

Bosznia-Hercegovina nem egy egyszerű ország.

Az 1990-es évek polgárháborúját lezáró daytoni békeszerződés az országot két nagyobb országrészre tagolta, a főként szerbek lakta Republika Srpska, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-Hercegovinai Föderációra, plusz az apró Brčkói Körzetre, amit a teljes bosznia-hercegovinai állam és az EU közösen irányít. Ennek oka, hogy a Republika Srpska két részét e terület köti össze, míg a Föderáció ezen keresztül éri el az ország északi határait.

Bosznia-Hercegovina térképe.

Bosznia-Hercegovina térképe.

Fotó: Panonian / Wikimedia Commons

A békeszerződés szerint a három államalkotó népcsoportnak, a bosnyákoknak, a horvátoknak és a szerbeknek egyenlő arányban kell részt vennie az állami szervek működésében,

úgyhogy az országnak három államfője is van, egy szerb, egy horvát és egy bosnyák.

Mivel már akkor is látták, hogy ebből gondok lehetnek, a nemzetközi közösség kinevezett egy főképviselőt, hogy terelgesse az országot a vitás ügyekben, és akinek az 1997-es bonni felhatalmazás szerint joga van törvényeket is hozni – eddig ez a főképviselő volt az osztrák Inzko. Valószínűleg senkit nem fog meglepni, hogy Milorad Dodik mindig megkérdőjelezte a főképviselő legitimitását.

A főképviselő pozíciójában a 72 éves osztrákot a bajor CSU politikusa, Christian Schmidt váltotta. Schmidt, az ENSZ Biztonsági Tanácsának írt jelentésében rögtön azzal kezdte, hogy

Bosznia a háború utáni időszak legnagyobb egzisztenciális fenyegetésével néz szembe, ha a nemzetközi közösség nem fékezi meg a boszniai szerbek szeparatista akcióit.

Az EU és az Egyesült Államok elítélte a boszniai szerb autonóm köztársaság törvényhozóinak lépését. A közleményükben felszólították a boszniai szerb politikai vezetőket, hogy hagyjanak fel a megosztó retorikájukkal, és térjenek vissza a szövetségi intézményekhez.

Az USA és Németország még szankciókkal is megfenyegette Dodikékat.

Hiába az ígéretek, Bosznia egyre távolabb az EU-tól

Ahogy például a Politico írja, miközben Boszniát megpróbálják közelebb hozni az európai normarendszerhez – bevállalva az ország fennállásának legsúlyosabb válságát –,

egy nemzedék reményeit zúzták össze azzal, hogy a csatlakozási tárgyalások nem tartanak sehol.

Pedig az EU 18 évvel ezelőtt a thessaloniki csúcson egy hivatalos nyilatkozatban kinyilatkozta, hogy a Balkán jövője az Európai Unión belül van, és az EU segíti a Balkán európai integrációját.

Az utolsó, október 6-i, szlovéniai Kranjban megtartott csúcs után viszont csak annyit sikerült megszövegezni, hogy az EU megerősíti a bővítési folyamat melletti elkötelezettségét.

„Az tény, hogy a bővítéspolitika jelenleg zsákutcában van”

– mondja az Azonnalinak Németh Ferenc, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, Balkán-szakértő.

A Balkán országokra rátérve Németh elmondta, tény az is, hogy „mindegyik ország tett kisebb-nagyobb lépéseket a csatlakozásért”, azonban az EU részéről elmaradtak azok a lépések, amikkel mindezt meghálálták volna, vagy fenntartanák a bővítések ígéretét. Azonban a szakértő úgy látja,

jelenleg egyik ország sem készült fel még a csatlakozásra.

Bosznia számára ráadásul az EU egy elég világos, 14 pontból álló reformtervezetet állított össze, amiket ha megvalósítanának, közelebb kerülhetnének a csatlakozáshoz. 

„Ezzel viszont Bosznia a belső megosztottsága miatt egyáltalán nem tudott még semmit kezdeni. Lehet hibáztatni az EU-t, hogy nagyon reaktív politikát folytat, és nem megy a folyamatok elébe, de azért kettőn áll a vásár” – folytatja a kutató.

„A boszniai politikai aktorok sem tesznek sokat azért, hogy ezeket a reformokat teljesítsék. Nekik tökéletes az a környezet, amit a daytoni megállapodás kialakított, abban érdekeltek, hogy ez fennmaradjon”

– emeli ki Németh, majd hozzáteszi, hogy természetesen az sem elhanyagolható, hogy a térségben gázszállítási monopóliummal rendelkező

Putyin is abban érdekelt, hogy minden maradjon, ahogy van.

„Putyin inkább a Daytonban megkötött megállapodás eredeti rendelkezéseinek megőrzését részesíti előnyben, a nyugati liberális elképzelésekkel szemben”

kotyogta el egy december 3-i, pénteki interjújában például maga Dodik is.

Mindezek alapján úgy tűnhet, mintha a kialakult helyzet pusztán a különböző külső hatásoknak lenne köszönhető, azonban, ahogy Németh rávilágított,

van itt még legalább két nagyon fontos tényező.

Valódi elszakadási kísérlet vagy csak hangzatos nacionalista ígéret?

Az egyik, hogy a boszniai alkotmánybíróság nemrég hozott egy határozatot, ami bizonyos helyeken megváltoztatta a Republika Srpska területeinek tulajdoni jogát, aminek következtében több helyen kikerültek a földek a boszniai szerb állami tulajdonból, ami megint csak elég lett volna ahhoz, hogy felpiszkálja Dodikot.

A másik pedig, hogy

Boszniában ősszel parlamenti választások lesznek, és a nacionalista-populista Dodik úgy érezheti, muszáj megint feltekernie a hangerőt.

A jobbközép Demokratikus Haladás Pártja (PDP), ami 2020-ban megszerezte Banja Lukát, a Republika Srpska legnagyobb városát Dodik pártja elől, változatlanul elég jól szerepel.

A Republika Srpska elnöke, a nacionalista Milorad Dodik csókolja meg a terület zászlaját. Dodik mindig is a terület elszakadása mellett kampányolt.

A Republika Srpska elnöke, a nacionalista Milorad Dodik csókolja meg a terület zászlaját. Dodik mindig is a terület elszakadása mellett kampányolt.

Fotó: Milorad Dodik / Facebook

Ahogy Németh mondja, Boszniában az emberek még mindig rendkívül szegények, komoly gondot okoz a munkanélküliség és az elvándorlás. A Demokratikus Haladás Pártja (PDP) pedig – bár még mindig nacionalista, Banja Luka új polgármestere sem tartja például népirtásnak a srebrenciai mészárlást – inkább ezekre a problémákra helyezik a hangsúlyt. Leginkább olyan témákra, amik az emberek hétköznapjait határozzák meg, és nem pedig az elszakadással foglalkoznak.

Németh tehát inkább egy belpolitikai hatalmi játszmának a részének tartja a szétszakadásról szóló parlamenti szavazást. Szerinte alig van realitása annak, hogy a Republika Srpska önállósodjon,

mert nemzetközi elismerésre nem számíthatna, ezenkívül életképes se lenne, és mert igazából a környező országok közül és a nagyhatalmak közül sem támogatja senki.

Mi lehet ezután?

„A kilátások rosszak, további konfliktusok nagyon is reálisak” – jósolta meg az ENSZ-nek Christian Schmidt, Bosznia-Hercegovina új főképviselője még a november elején kiszivárogtatott jelentésében.

Senada Šelo Šabić, a horvátországi székhelyű Fejlesztési és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének tudományos főmunkatársa pedig úgy jellemezte a jelenlegi hangulatot, hogy

Bosznia-Hercegovinában az emberek ismét arról beszélnek, hogy vagy harcolni kell vagy menekülni.

Nem így látja Németh. Szerinte ugyan a hangulat rendkívül feszült,  

„de annak az esélyét, hogy Boszniában háború lesz, majdnem nullának gondolom, mivel nemcsak egy, hanem többb generáció is él még, akik emlékeznek a háború borzalmaira, senki nem ragadna fegyvert”.

Ugyanakkor ő is érzékeli, hogy a nacionalista honlapokon kicsit megváltozott a hangulat, de szerinte ennek nem kell túl nagy jelentőséget tulajdonítani. 

„Az igaz, hogy a nacionalista honlapok kommentszekciója tele van gyűlölködő hozzászólásokkal, és ott sokan arról írnak, hogy igenis fegyvert fognak, de hát, kanapéból könnyű kommenteket írni”

– magyarázta.

Az viszont így is biztos, hogy az EU máris komoly arcvesztést szenvedett el, mert rögtön nyilvánvalóvá vált, hogy egyedül ezt a problémát nem fogja tudni megoldani.

Joe Biden, amerikai elnök már korábban közölte, hogy a maga részéről befejezetlennek tekinti Bosznia és Koszovót ügyét is, és jelezte, készen áll részt venni a válságok megoldásában.

A németekkel együtt rögtön szankciók bevezetését lengette be, például, hogy ha Dodikék nem visszakoznak, akkor befagyasztják a vagyonaikat, vagy hogy nem üzletelhetnek amerikai cégekkel.

Az Egyesült Államoknak kivételesen jó diplomáciai hálózatuk van a Balkánon, jól ismerik a térséget, a szakértő csapatukból máris odaküldték Gabriel Escobart, aki sokáig az USA nyugat-balkáni megbízottja volt. Mindeközben az EU-nak csak egy közleményre futotta, az amerikaiak máris határozottan kicsavarták az ügyet az EU kezéből.

Biden maga is jól ismeri a régiót, hiszen még szenátorként az 1990-es években felkeltette a Balkán a figyelmét. Hevesen bírálta Szlobodan Milosevicset, és támogatta az USA katonai akcióit. Több politikai, vallási és közösségi vezetővel is találkozott, akikkel az évtizedek alatt személyes kapcsolatot alakított ki.

Amikor megnyerte a választásokat, Boszniában és Koszovóban is lelkesen ünnepelték.

De hogyan kerül a képbe Orbán Viktor?

Milorad Dodik szeptember 23-án és 24-én tárgyalt Budapesten, amikor részt vett a negyedik budapesti demográfiai csúcson. Itt a közép-európai országok vezetői közös nyilatkozatot írtak alá, amely szerint a bevándorlás nem lehet az Európai Unió válasza az Európa-szerte csökkenő születésszámra.

Orbán aztán november 6-án, néhány nappal azután, hogy Szijjártó Péter hazatért Moszkvából, és hogy Orbán Christian Schmidttel találkozott Budapesten, viszonozta a találkozót.

A magyar miniszterelnök egy magas szintű magyar küldöttség élén a Boszniai Szerb Köztársaságba,

Banja Lukába utazott, ahonnan szigorú biztonsági intézkedések között átvitték a küldöttséget Dodik szülővárosába, Laktašiba, ahol munkaebéden tárgyaltak a felek.

Dodik és Orbán tart közös sajtótájékoztatót még 2019-ben.

Dodik és Orbán tart közös sajtótájékoztatót még 2019-ben.

Fotó: RTRS

A találkozó témáival kapcsolatban semmilyen hivatalos nyilatkozat nem hangzott el. Orbán az MTI szerint arról beszélt, hogy Magyarországnak fontos a Balkán békéje, stabilitása és biztonsága, amelyben kulcsszerepet játszanak a Boszniai Szerb Köztársaságban élő szerbek. Mint mondta,

„a magyar történelem világossá teszi, hogy ami itt történik, az ránk is hatással van”.

Ezenkívül hozzátette még, hogy támogatni fogják a kis- és középvállalkozókat, hogy ezzel lehetőséget teremtsenek a magyar vállalkozók számára is.

A Balkan Insightnak nyilatkozó szakértők négy verziót tartanak lehetségesnek:

  • Orbán látogatása a regionális vezetői ambícióihoz kapcsolódik, vazallusokat keres a Balkánon, olyan politikusokat, akik elfogadják őt vezetőnek, és akikkel szívélyes kapcsolatot ápolhat, a nemzeti-populista Dodik pedig ilyen alaknak tűnhet;
  • mivel Schmidt panaszkodott, hogy Dodik az augusztusi munkába állása óta nem volt hajlandó találkozni vele, Orbán közvetít a két politikus között, hiszen Schmidttel azóta jó viszonyt ápol, hogy az még CSU-s politikusként, a Merkel-kormány agrárminisztereként kiakadt a globalizációra;
  • Orbánt pusztán az üzleti lehetőségek érdeklik, azt keresi, hogy a kormánynak kedves, a kormányhoz közel álló cégeknek még több lehetőséget találjon, és még több pénzt kereshessenek együtt, példának a MOL jelenlétének a növelését hozták fel;
  • a miniszterelnök azért utazott Banja Lukába, hogy orosz megbízásra biztosítsa Dodikot, hogy – amire láttunk már példát – nem fogja megszavazni az esetleges EU-s szankciókat, szerintük ebben az is közrejátszik, hogy Vučić, szerb elnök is Orbán egyik szövetségese.

Németh a lapunknak azt mondta, ő teljesen irracionálisnak tartja, hogy Orbán támogatná Dodik destabilizációs törekvéseit.

„Nagyon sok a magyar kifektetés a Balkánon, és ezek közül semmi nem térülne meg, ha a régió káoszba sodródna”. Mint mondta, bármilyen negatív folyamat indul el a Balkánon, azt Magyarországon meg fogja érezni. „És nem beszéltünk össze Orbánnal” – tette hozzá.

A kutató úgy tudja, Orbán a Schmidt által küldött üzeneteket közvetítette Dodiknak.

„Orbán boszniai látogatása csak egy viszontlátogatás volt, valamennyire már korábban le volt fixálva, nem pedig ki nappal korábban találták ki és szervezték le. Az, hogy előtte Szijjártó Lavrovval egyeztetett Moszkvában Boszniáról, szerintem csak egy nagyon szerencsétlen egybeesés volt. Egy olyan magas labda, amit le kellett csapni.”

Mint mondta, szerinte nagy hiba volt a kormányzati kommunikáció részéről, hogy nem hangsúlyozták, hogy Orbán Budapesten fogadta Schmidtet, akivel a politikában baráti a viszonyuk.

NYITÓKÉP: Milorad Dodik még 2013-ban. FOTÓ: DS / Flickr

Aradi Péter
Aradi Péter Az Azonnali újságírója

Szeret futni, írni, olvasni, utazni. Mindenhol és mindenben leginkább az érdekli, ami így vagy úgy, de nagyon csúnyán elromlott.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek