Ha lesz is globális minimumadó, pont a pénzügyi szektor bújhat majd ki alóla

2021.07.01. 14:50

Fellélegezhetnek a londoni City bankjai: csak az Egyesült Királyságban kell továbbra is adózniuk, külföldi leányvállalataik országában nem.

Ha lesz is globális minimumadó, pont a pénzügyi szektor bújhat majd ki alóla

Mint korábban beszámoltunk róla, a Joe Biden vezette amerikai kormány pénzügyminisztere, Janet Yellen régóta lobbizik azért, hogy az OECD-tagállamok vezessenek be egy egységes társasági adót, hivatalos nevén globális minimumadót.

Yellen amiatt érvel emellett, hogy így megszűnne az országok közötti adóverseny – ugyanis ha mindenki egységes tarifát alkalmaz, akkor az országok nem azzal próbálják magukhoz csábítani a nagy cégeket, hogy náluk kevesebb adót kell fizetni, hanem más ösztönzőkkel –, illetve az adóverseny megszűnése az országok költségvetéseire is jótékony hatással lenne, hiszen így több adót tudnának behajtani a cégektől.

Yellen még áprilisban vetette fel az ötletet, amikor bejelentette, hogy a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő szervezettel, a G20-szal közösen a globális minimumadó bevezetésén dolgoznak.

Ugyanakkor Yellen arról már nem beszélt, hogy egy ilyen adó bevezetése leginkább Amerika érdeke lenne:

Bidenék sokáig növelni szerették volna a társasági adót Amerikában, hogy ezzel tudják finanszírozni a demokrata elnök ambiciózus infrastruktúraberuházás-tervét. Emellett szintén Amerika érdeke, hogy az amerikai cégek ne hagyják el a szövetségi államot más országok kedvéért: ha ugyanis mindenhol egységes a társasági adó, akkor akár Amerikában is maradhatnak – igaz, attól még más pénzügyi okaik lehetnek a távozásra, például az alacsonyabb bérek, vagy egyéb járulékok miatt.

Nem minden szektorra vonatkozna a globális minimumadó

Biden első európai útján a nagy-britanniai Cornwallban tartott G7-csúcstalálkozójára volt hivatalos, ahol amellett, hogy bejelentették a kínai Egy övezet, egy út program nyugati riválisát – ezt, illetve a lehetséges nyugati programot szakértő segítségével ebben a cikkünkben jártuk körbe –, szóba került a globális társasági adó kérdése is. 

Az eleinte 21 százalékosnak tervezett, ám az utóbbi időben leginkább 15 százalékos minimumot szorgalmazó javaslat kapcsán megosztottak az országok. Míg vannak olyan tagállamok, amelyek leginkább a túl nagyra nőtt techvállalatok (Amazon, Apple, Google, Facebook, stb.) megregulázását szeretnék elérni, mellettük vannak olyan országok is, akik a javaslattól azt remélik, hogy megszűnnének az adóparadicsomok és a „panamázás” (azaz hogy a multinacionális vállalatok a profitjukat olyan országba menekítik ki, ahol alig vagy egyáltalán nem kell adózniuk). A javaslatnak továbbá vannak ellenzői is, akik nem szeretnék feladni a jelenlegi előnyeiket a társasági adó kapcsán – ilyen például Írország.

Ugyan még csak javaslatról van szó, ám egyre több részlet derül ki arról, hogy a G7 és a G20 min ügyködik Yellen vezetésével:

a Financial Times értesülései szerint a briteknek sikerült kiharcolniuk, hogy a pénzügyi szektorra ne vonatkozzon a globális minimumadó.

Ezzel a Johnson-kormány azt akarhatta elérni, hogy az olasz maffia pénzét állítólag évtizedekig mosó londoni City bankjai ne fizessenek több adót. A Reuters már a G7-csúcstalálkozó előtt, június 7-én arról írt cikket, hogy a brit pénzügyminiszter, Rishi Sunak vezetésével Johnsonék ezt kívánják elérni, és úgy tűnik, hogy sikerült is. 

A britek amellett érveltek, hogy ha a pénzügyi szektorra is kivetnék az egységes minimumadót, akkor a több országban működő bankoknak minden országba tőkét kellene áthelyezniük, hogy a nyereség után tudjanak adózni.

Ez pedig azt jelentette volna, hogy a londoni City kevesebb adót fizetett volna Egyesült Királyságnak, míg többet a többi országnak,

amit a britek szerettek volna elkerülni. Másrészről így a Citynek is kevesebb adót kell fizetnie összességében.

A britek örülnek, de leginkább Amerika nyert

A Financial Times értesülései szerint azonban ezen brit célok teljesülésének azt a feltételt adta az Egyesült Államok, hogy Franciaország és az Egyesült Királyság vonja vissza a digitális cégekre kivetett adóikat, és cserébe Amerika belemegy, hogy a multinacionális techvállalatok ne ott fizessenek adót, ahova be vannak jegyezve, hanem ahol a tevékenységüket is folytatják. Ebben az esetben – ha a javaslatot végül sikerül elfogadnia az OECD-tagállamoknak is –  a nagy techóriások Európában nemcsak Írországban fizetnének adót, ahova be vannak jegyezve, hanem más országokban is.

A Politico ezen egyezség alapján egyenesen arról ír, hogy Washington és a techvállalatok a győztesei a megállapodásnak,

mivel szerintük Washington kiállt az amerikai alapítású multinacionális vállalatok mellett – mindezt annak ellenére, hogy például a Google ellen pert indított az amerikai főügyészség még a Trump-adminisztráció végén, és az Egyesült Államokban is a demokraták baloldali szárnya jobban megregulázná a gyakran kevés adót fizető nagy techvállalatokat.

A Financial Times tárgyalásokra is rálátó forrása szerint Amerikának végig az volt a célja, hogy eltöröltessék az amerikai techvállalatokra kivetett digitális különadókat, viszont a megfelelő alkalmat várta, hogy ezt el is érhesse. Korábban ugyanis erre London és Párizs sem volt hajlandó, azonban a britek most beadták a derekukat.

Mi marad így a javaslatból?

A Politico értesülései szerint a G20-tagállamok pénzügyminiszteri július 9-i találkozóján fogadhatják el a javaslatot, aminek értelmében egységesen 15 százalékos társasági adó bevezetését szorgalmaznák az OECD-országokban, hogy a multinacionális vállalatoknak ne érje meg a bevételeiket az adóhatóságok elől kimenekíteni és elrejteni.

Mint korábban írtunk róla, a globális társasági adó kivetését már régóta szorgalmazza a párizsi székhelyű OECD, azonban Biden és Yellen megjelenésével sikerült az évek óta egy helyben ácsorgó javaslatot ismét központi témává emelni.

A javaslat két pilléren alapul:

  • Az első pillér a digitális gazdaság megadóztatásán alapul, aminek lényege, hogy a digitális vállalatoknak nem ott kellene adózniuk, ahova be vannak jegyezve, hanem ahol a tevékenységüket folytatják.
  • A második pillér pedig a globális társasági adó egységes minimum szintre hozása lenne. Ettől függetlenül egy állam állapíthat meg nagyobb vagy alacsonyabb társasági adót is, ugyanakkor ha alacsonyabb társasági adót vetne ki, akkor a különbözetet más ország beszedhetné – például ha Írország 12,5 százalékos társasági adóján nem emelne és a Facebook csak ennyit fizetne az ír költségvetésnek, akkor a fennmaradó adóra jogosult lenne az Egyesült Államok, ezzel motiválva, hogy lehetőleg minden ország egységes szintre emelje a társasági adót, hiszen ezt a pénzt akár Írország is beszedhetné.

De egyáltalán mi is ez a javaslat? Korábban itt jártuk körbe! És mit jelentene a globális társasági adó bevezetése a fogyasztókra nézve? Isztin Péter közgazdász elmondja!

NYITÓKÉP: Boris Johnson / Facebook

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali korábbi főszerkesztő-helyettese

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek