Nem szeretne menekültáradatot, közös európai fellépést sürget több európai vezető az afgán helyzet miatt

Miközben Kabulban már második napja próbálnak a reptéren keresztül az afgánok elmenekülni a tálib hatalomátvétel elől, a nyugati országok leginkább az Afganisztán melletti országokat készítenék fel a menekültek fogadására.

Miközben a legtöbb ország valahogy próbálja kimenekíteni saját állampolgárait a tálibok által már lényegében elfoglalt Kabulból, az európai vezetőket egészen más probléma is foglalkoztatja:

mégpedig az, hogy mi legyen az afgán menekültekkel.

Jelenleg ugyanis nagyon sok helyi próbál elmenekülni a tálibok hatalomátvétele elől, ugyanis sokan úgy vélik, hogy az életüket veszélyeztetik a húsz év után a hatalomba visszatérő szélsőségesek.

Ugyan a civilek elől lezárták a kabuli repteret, hogy a nyugati országok elsősorban a saját diplomatáikat és állampolgáraikat juttassák ki Kabulból, az afgánok megrohamozták azt, hogy hátha így elcsípnek egy repülőgépet.

Az afgánok elkeseredettségükben még a felszálló repülőgépekre is felmásznak, hogy így juthassanak ki az országból.

Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság afganisztáni missziója még 2001 októberében kezdődött a szeptember 11-i terrortámadások után, később pedig több NATO-tagállam, így Magyarország is csatlakozott a harcokhoz. Afganisztánban a NATO-csapatokat több helyi is segítette: voltak, akik a laktanyák konyháin, voltak, akik pedig a frontvonalban segítettek tolmácsolni.

Augusztus 15-én az afgán elnök, Asraf Gáni elmenekülésével összeomlott az afgán kormány, ezzel együtt pedig az elmúlt húsz év afganisztáni demokratizálódási kísérlete is, így sok helyi egyszerűen úgy véli: ha életben akar maradni, nincs maradása a tálibok uralt Afganisztánban.

Joe Biden szerint helyes döntés volt a kivonulás

Joe Biden még áprilisban jelentette be, hogy szeptember 11-ig kivonják az összes amerikai katonát Afganisztánból, végül júliusban már arról beszélt, hogy augusztus 31-el véget ér az amerikai katonai küldetés Afganisztánban.

Mint korábban írtunk róla, kiszivárgott amerikai jelentések eleinte úgy számoltak, hogy az afgán állami haderő legalább fél évig tudja majd tartani magát a tálibokkal szemben, míg augusztusban már úgy látták, hogy akár 90 nap alatt is elfoglalhatják Kabult a tálibok – ahogy Szalai Máté fogalmazott, az elmúlt hetek eseményei kapcsán ezek az előrejelzések megmosolyogtatóan optimistának tűnhetnek.  

Biden augusztus 16-án állt kamerák elé, hogy beszámoljon a kivonulásokról és a kabuli reptéren kialakult káoszról, amiben legalább öt civil vesztette életét és többen megsebesültek. Az amerikai elnök szerint Amerika számára helyes lépés volt a kivonulás, és kiáll korábbi döntése mellett.

Az amerikai elnök szerint az afgánok hibája, hogy feladták az országukat.

„Sokat beszéltünk (Asraf Gáni afgán elnökkel – szerk.), hogy Afganisztánnak hogyan kéne felkészülnie a saját háborúira, miután az amerikai hadsereg kivonul; hogyan kellene megtisztítani a korrupt kormányt, hogy a kormány az afgánok érdekében működhessen. Sokat beszélgettünk arról, hogy az afgán vezetőknek politikailag össze kell fogniuk. Mindezt nem sikerült megtenniük. Azt is sürgettem, hogy építsenek ki diplomáciai kapcsolatokat és keressenek politikai megállapodást a tálibokkal. Ezt a tanácsot határozottan elutasították”

– mesélte az amerikai elnök a tapasztalatait, aki úgy véli:

ahelyett, hogy az afgán politikai vezetők harcoltak volna, elmenekültek az országukból.

A Business Insider számai szerint az Egyesült Államok idén eddig mindössze ezer afgán menekültet fogadott be, és az amerikai csapatokat segítő közel háromszázezer afgán közül mindössze 16 ezren kaptak speciális bevándorlói vízumot, ami nem összetévesztendő a menekültjoggal. Biden korábban azt ígérte, hogy 2021-ben összesen 62 500 afgán menekültet fogad be Amerika,

a lap számításai szerint azonban a jelenlegi trendeket tekintve menekültként kevesebb mint 10 ezer afgán érkezhet Amerikába.

A britek, a franciák és a németek egységes fellépést sürgetnek, a környező országokat segítenék felkészíteni a menekültáradatra

Az afgán helyzet nemcsak az Egyesült Államokban, hanem szinte az összes nyugati országban elsőbbséget élvez minden mással szemben. Boris Johnson brit miniszterelnök még hétfő este beszélt Emanuel Macron francia elnökkel telefonon, ahol a brit miniszterelnök hivatlának rövid közleménye szerint mindketten egyetértettek a közös fellépés szükségességében – mind a jövőbeli afgán kormány elismerése, mind a humanitárius és menekültválság megelőzése érdekében. 

Boris Johnson emellett a napokban rendezni fog egy G7-találkozót, illetve az ENSZ Biztonsági Tanács ülésén is foglalkozna a kialakult afganisztáni helyzettel.

Emellett a BBC-nek még arról is beszélt hétfőn, hogy a NATO-tagállamokkal együttműködve meg kell akadályozni „Afganisztán visszaesését a terrorba”, emiatt nemzetközi erőfeszítéseket sürgetett a nyugati országoktól.

Emanuel Macron hétfő egy előre rögzített felvételen szólt a franciákhoz, amiben arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak, Oroszországnak és Európának össze kell dolgoznia, hogy megoldják az afganisztáni helyzetet. 

Emellett a francia elnök arról is beszélt, hogy

Németországgal közösen dolgoznak ki egy javaslatot, hogyan működjenek együtt a tranzit-, illetve fogadó országokkal,

mint például Pakisztán, Törökország vagy Irán, mivel szerinte Európának egy határozott választ kell találnia az Afganisztánból érkező megnövekedett menekülthullám kezelésére, és leginkább helyben kéne kezelni a problémát.

Ugyanakkor Macron azt is bejelentette, hogy Franciaország nem hagyja magára azokat az afgánokat, akik a francia csapatokat segítették az elmúlt években – a fordítóktól kezdve a konyhai alkalmazottakan át a művészeket, újságírókat és aktivistákat is kimenekítenék, ha a tálibok miatt veszélyben vannak. 

Hasonló véleményt fogalmazott meg Angela Merkel, az idén szeptember után nyugdíjba vonuló német kancellár is. Sajtótájékoztatón megígérte, hogy azokat az afgánokat támogatni fogják, akik a német katonákat segítették, emellett szintén támogatást adna a szomszédos országoknak, ahova várhatóan sokan próbálnak meg elmenekülni az elkövetkezendő időszakban. 

Eközben Merkel lehetséges utódja, a Merkel-párt kancellárjelöltje, Armin Laschet a Twitteren arról írt még vasárnap, hogy minél gyorsabban ki kell menekíteni azokat, akikkel az elmúlt húsz évben „baráttá és szövetségessé váltak”, illetve

a szíriai polgárháború miatti 2015-ös menekültválságra utalva elmondta, hogy az nem ismétlődhet meg. 

Kedden, szerdán és csütörtökön is tárgyalnak az EU-ban a menekültekről 

Miközben Boris Johnson az ENSZ Biztonsági Tanáccsal együttműködve, a G7-kel tanácskozna az afgán helyzetről, az Európai Unió több intézményében is téma lesz az afganisztáni helyzet.

Az Európai Unió a tagállamainak külügyminisztereiből álló Külügyi Tanácsának tagjai kedden délután vesznek részt egy videókonferencián, miután a testület elnöke, a spanyol Josep Borrell összehívta őket, de a hétvégén Görögország mellett több ország is azt követelte, hogy az uniós belügyminiszterek szerdán üljenek össze,

hogy megvitassák, az afgán állam összeomlása milyen hatással lehet a migrációra, illetve az Európai Unióra. 

A belügyminiszterek összeülését a görög menekültügyi miniszter, Nótisz Mitarákisz kezdeményezte, aki a Politico tudósítása szerint egy görög televíziónak kijelentette, hogy Görögország nem lesz „kapu egy új menekülthullámhoz”, és csak nagyon kevés emberre számít, akik Görögországban menedékjogot kaphatnak.

Emellett kedden bejelentette az Európai Parlament Külügyi Bizottságának az elnöke, a német CDU-s EP-Képviselő, David McAllister, hogy közös szakbizottsági ülést tart csütörtökön az EP Külügyi (AFET), illetve Fejlesztési Bizottsága (DEVE), hogy az Afganisztánban kialakult helyzetet átbeszéljék a bizottság tagjai.

NYITÓKÉP: Amerikai katona Kabulban még 2011-ben. FOTÓ: Petty Officer 1st Class Chris Fahey / WikimediaCommons