Írország maga mögött hagyja a polgárháborús idők politikáját, történelmi felállású kormánya lesz

Annak ellenére, hogy a pártok vezetői megegyeztek a történelmi Fine Gael-Fianna Fáil-Zöldek koalícióban, egyáltalán nem volt biztos, hogy végül össze is tud állni a történelmi kabinet, ugyanis a Zöldek elég nagy akadályt állítottak magukkal a belső szavazásnál a kétharmados küszöbbel. Szorosan, de összejött, megmutatjuk, hogyan!

Megnyugodhat Eamon Ryan, az írországi Zöldek vezetője, aki az elmúlt egy hetet azzal töltötte, hogy rábeszélje párttársait, fogadják el a kormányprogramot és pártja lépjen kormányra a jobbos-liberális Fine Gael-Fianna Fáil kormánykoalícióval,

A szavazáson 1962 párttag rendelkezett szavazati joggal, amivel végül 1904-en éltek. Közül 1435 fő támogatta a kormányprogramot, míg 457 fő elutasította azt. Ez azt jelenti, hogy végül 76 százalékkal megszavazták a Zöldek a kormányprogramot.

Lázongó északír szárny

Mint arról korábban beszámoltunk, egyáltalán nem volt biztos, hogy ez össze fog jönni. A Zöldek ugyanis egy elég magas, kétharmados küszöböt húztak meg a belső szavazásnál és a párton belül többen is kritizálták a programot, mondván, az gazdaságilag az ír történelem egyik legkonzervatívabb programja, illetve szerintük a programban vállalt környezetvédelmi célok nem elég ambiciózusak, annak ellenére, hogy végül sikerült kiharcolnia Ryanéknek, hogy évente 7 százalékkal csökkentsék a károsanyag-kibocsátásokat – ami közel sem biztos, hogy egyáltalán teljesíthető.

A szavazás előtt sok párttag kritizálta a programot:

Az ökopárt északír tagjai közül – akik 2006-ban egyesültek az Ír Köztársaságon belüli Zöldekkel – 195-en jelentkeztek a szavazásra és vélhetően a nagy részük a program elutasítása mellett voksoltak, ugyanis az északír vezetőjük, Claire Bailey erre kérte párttásait.

De nemcsak az északírek közül, hanem az ír törvényhozás alsóházában, a Dáilban is mandátumot szerző zöld képviselők közül is akadtak olyanok, akik elutasították a programot. Például Neasa Hourigan, aki szerint a kormányprogram nem foglalkozik eléggé a lakhatási problémával – annak ellenére, hogy a programban 6 oldalon keresztül részletezik a tervet –, és szerinte a kormányprogram csak rontana a jelenleg se túl rózsás helyzeten.

Rotációs rendszerben működik majd a miniszterelnöki pozíció

A fiatalabb zöld képviselők pedig amiatt kritizálták a programot, mert szerintük a Fine Gael és a Fianna Fáil a múlt század politikáját képviselik és nem elég zöld a program.

Ennek ellenére sikerült a párttagságon átverni a programot Ryanéknek, így egy rendkívüli ülésen, már június 27-én, szombaton megszavazhatják az új Taioseachot (így hívják az ír miniszterelnököt), aki a kormányprogram szerint először Micheál Martin, a Fianna Fáil vezetője lesz, miután a két jobbközéppárt tagsága is elfogadta a programot.

A Fine Gaelnél több, mint 80 százalékkal támogatták a programot. Mint korábban említettük, náluk a parlamenti frakció tagjainak a szavazatai eleve a teljes szavazat 50 százalékát adják: a parlamenti frakció 90 százaléka bólítotott rá a történelmi kiegyezésre, míg a vidéki delegáltak 71 százaléka döntött így. A párt elnöke, Leo Varadkar elmondta, örül, hogy a pártja ilyen magabiztosan támogatta a programot, és elmondta, hogy ez a koalíció egy nagyon erős és összetartó szövetség, ami készen áll a kihívásokra.

A Fianna Fáilnál, ahol összesen 11 071 szavazatot számoltak meg, végül 74 százalékkal szavazták meg az új kormánykoalíció programját, míg 26 százalék ellenezte. A leendő miniszterelnök és egyben a Fianna Fáil elnöke, Martin azt mondta az eredményekről, hogy hatalmas legitimitást nyújt a pártjának, lévén, hogy messze a legtöbb párttag a Fianna Fáilban szavazatott a programról. Ezenkívül az RTÉ-nek elmondta, hogy elfogadja, ha mások ellenezték a pártján belül a programot, de hát ilyen a demokrácia, tudni kell tiszteletben tartani az eltérő véleményeket. Attól pedig nem tartanak, hogy a két jobbközép párt kiegyezésével a Fianna Fáil elvesztené az identitását és megkülönböztethetetlenségig összeolvadna a Fine Gaellel.

A kormányprogram szerint a miniszterelnöki pozíciót egy rotációs elv szerint váltogatják majd: 2022. december 15-ig azt Martin fogja majd betölteni, míg utána majd a Fine Gael adja a következő Taoiseach-t, aki vélhetően a februárban még bukottnak hitt Leo Varadkar, a Fine Gael vezetője és jelenleg ügyvivő miniszterelnök lesz. Varadkar 2022-ig miniszterelnökhelyettesi pozíciót kapja majd meg, amit az írek Tánaiste-nek neveznek.

Történelmi megállapodás

A kormány összetételéről bővebb információ jelenleg még nincs. A kormányprogram szerint a most kiegyező két jobbközép párt, a Fine Gael és Fianna Fáil is 6-6 minisztert fog adni, míg a Zöldek csak hármat. Az Irish Times már belső információk alapján közölt pár adatot, ami szerint a környezetvédelemért, illetve a közlekedésért a Zöldek fognak majd felelni.

Viszont azért, hogy ne a választásokon a legtöbb szavazatot szerző baloldali-nacionalista Sinn Féin kerüljön hatalomra, inkább elásták a közel 90 éves csatabárdot.

Hogyan jutottunk el idáig? Érdekel, hogy miért ennyire fordulatos az ír politika? Olvasd el a korábbi cikkeinket az ír politikáról itt!

NYITÓKÉP: Micheál Martin (Fianna Fáil), Eamon Ryan (Zöldek), Leo Varadkar (Fine Gael)

KÉPEK FORRÁSAI: Web Summit / Flickr, Green Party of Ireland / Flickr, International Transport Forum / Flickr