+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2020. június 26. péntek, 22:19
Annak ellenére, hogy a pártok vezetői megegyeztek a történelmi Fine Gael-Fianna Fáil-Zöldek koalícióban, egyáltalán nem volt biztos, hogy végül össze is tud állni a történelmi kabinet, ugyanis a Zöldek elég nagy akadályt állítottak magukkal a belső szavazásnál a kétharmados küszöbbel. Szorosan, de összejött, megmutatjuk, hogyan!

Megnyugodhat Eamon Ryan, az írországi Zöldek vezetője, aki az elmúlt egy hetet azzal töltötte, hogy rábeszélje párttársait, fogadják el a kormányprogramot és pártja lépjen kormányra a jobbos-liberális Fine Gael-Fianna Fáil kormánykoalícióval,

 

ugyanis a Zöldek végül a vártnál könnyebben megszavazták a kormányprogramot.

 

A szavazáson 1962 párttag rendelkezett szavazati joggal, amivel végül 1904-en éltek. Közül 1435 fő támogatta a kormányprogramot, míg 457 fő elutasította azt. Ez azt jelenti, hogy végül 76 százalékkal megszavazták a Zöldek a kormányprogramot.

 

Lázongó északír szárny

 

Mint arról korábban beszámoltunk, egyáltalán nem volt biztos, hogy ez össze fog jönni. A Zöldek ugyanis egy elég magas, kétharmados küszöböt húztak meg a belső szavazásnál és a párton belül többen is kritizálták a programot, mondván, az gazdaságilag az ír történelem egyik legkonzervatívabb programja, illetve szerintük a programban vállalt környezetvédelmi célok nem elég ambiciózusak, annak ellenére, hogy végül sikerült kiharcolnia Ryanéknek, hogy évente 7 százalékkal csökkentsék a károsanyag-kibocsátásokat – ami közel sem biztos, hogy egyáltalán teljesíthető.

 

A szavazás előtt sok párttag kritizálta a programot:

 

az északír zöldek például teljes mértékben elfogadhatatlannak tartották azt, és a program újratárgyalását követelték Ryantől.

 

Az ökopárt északír tagjai közül – akik 2006-ban egyesültek az Ír Köztársaságon belüli Zöldekkel – 195-en jelentkeztek a szavazásra és vélhetően a nagy részük a program elutasítása mellett voksoltak, ugyanis az északír vezetőjük, Claire Bailey erre kérte párttásait.

 

De nemcsak az északírek közül, hanem az ír törvényhozás alsóházában, a Dáilban is mandátumot szerző zöld képviselők közül is akadtak olyanok, akik elutasították a programot. Például Neasa Hourigan, aki szerint a kormányprogram nem foglalkozik eléggé a lakhatási problémával – annak ellenére, hogy a programban 6 oldalon keresztül részletezik a tervet –, és szerinte a kormányprogram csak rontana a jelenleg se túl rózsás helyzeten.

 

Rotációs rendszerben működik majd a miniszterelnöki pozíció

 

A fiatalabb zöld képviselők pedig amiatt kritizálták a programot, mert szerintük a Fine Gael és a Fianna Fáil a múlt század politikáját képviselik és nem elég zöld a program.

 

Ennek ellenére sikerült a párttagságon átverni a programot Ryanéknek, így egy rendkívüli ülésen, már június 27-én, szombaton megszavazhatják az új Taioseachot (így hívják az ír miniszterelnököt), aki a kormányprogram szerint először Micheál Martin, a Fianna Fáil vezetője lesz, miután a két jobbközéppárt tagsága is elfogadta a programot.

 

A Fine Gaelnél több, mint 80 százalékkal támogatták a programot. Mint korábban említettük, náluk a parlamenti frakció tagjainak a szavazatai eleve a teljes szavazat 50 százalékát adják: a parlamenti frakció 90 százaléka bólítotott rá a történelmi kiegyezésre, míg a vidéki delegáltak 71 százaléka döntött így. A párt elnöke, Leo Varadkar elmondta, örül, hogy a pártja ilyen magabiztosan támogatta a programot, és elmondta, hogy ez a koalíció egy nagyon erős és összetartó szövetség, ami készen áll a kihívásokra.

 

A Fianna Fáilnál, ahol összesen 11 071 szavazatot számoltak meg, végül 74 százalékkal szavazták meg az új kormánykoalíció programját, míg 26 százalék ellenezte. A leendő miniszterelnök és egyben a Fianna Fáil elnöke, Martin azt mondta az eredményekről, hogy hatalmas legitimitást nyújt a pártjának, lévén, hogy messze a legtöbb párttag a Fianna Fáilban szavazatott a programról. Ezenkívül az RTÉ-nek elmondta, hogy elfogadja, ha mások ellenezték a pártján belül a programot, de hát ilyen a demokrácia, tudni kell tiszteletben tartani az eltérő véleményeket. Attól pedig nem tartanak, hogy a két jobbközép párt kiegyezésével a Fianna Fáil elvesztené az identitását és megkülönböztethetetlenségig összeolvadna a Fine Gaellel.

 

Így a választások után kereken 140 nappal úgy tűnik, végre lesz új miniszterelnöke, majd kormánya is Írországnak.

 

A kormányprogram szerint a miniszterelnöki pozíciót egy rotációs elv szerint váltogatják majd: 2022. december 15-ig azt Martin fogja majd betölteni, míg utána majd a Fine Gael adja a következő Taoiseach-t, aki vélhetően a februárban még bukottnak hitt Leo Varadkar, a Fine Gael vezetője és jelenleg ügyvivő miniszterelnök lesz. Varadkar 2022-ig miniszterelnökhelyettesi pozíciót kapja majd meg, amit az írek Tánaiste-nek neveznek.

 

Történelmi megállapodás

 

A kormány összetételéről bővebb információ jelenleg még nincs. A kormányprogram szerint a most kiegyező két jobbközép párt, a Fine Gael és Fianna Fáil is 6-6 minisztert fog adni, míg a Zöldek csak hármat. Az Irish Times már belső információk alapján közölt pár adatot, ami szerint a környezetvédelemért, illetve a közlekedésért a Zöldek fognak majd felelni.

 

Mindenesetre így is egy történelmi kabinet fog megalakulni, mivel a Fine Gael és a Fianna Fáil eddig örök riválisnak számítottak, mivel a pártok ellentétesen viszonyulnak az 1921-es angol-ír békéhez.

 

Viszont azért, hogy ne a választásokon a legtöbb szavazatot szerző baloldali-nacionalista Sinn Féin kerüljön hatalomra, inkább elásták a közel 90 éves csatabárdot.

 

Hogyan jutottunk el idáig? Érdekel, hogy miért ennyire fordulatos az ír politika? Olvasd el a korábbi cikkeinket az ír politikáról itt!

 

NYITÓKÉP: Micheál Martin (Fianna Fáil), Eamon Ryan (Zöldek), Leo Varadkar (Fine Gael)

KÉPEK FORRÁSAI: Web Summit / Flickr, Green Party of Ireland / Flickr, International Transport Forum / Flickr

 

Van még itt cikk a témában:
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Még 2010-ben publikált egy iszlámellenes könyvet Thilo Sarrazin, de csak most zárták ki az SPD-ből. Pedig már berlini pénzügyi szenátorsága is elég ok lett volna erre.

A februári fiaskó után – mikor a két magyar lista széthúzása miatt először nem jutott magyar párt a szlovák parlamentbe – az MKP, a Híd és az Összefogás egy közös pártban egyesülne.

Az új címkézési szabályokat – amelyeket először az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjainál vezetnek be – a nagyobb átláthatóssággal indokolja a Twitter.

Az ötcsillagos római főpolgármester állította le a projektet: az Örök Város „örökké antifasiszta marad“. De tényleg ez a valós indok?

Hetvenöt éve dobták le az amerikaiak Hirosimára az atombombát, ami azonnal megölt 78 000 embert. Máig több, mint tízezer nukleáris töltet van a világban.

A demokrata elnökjelölt kampánycsapata szerint a kérdés eleve abszurd volt, amire abszurd választ kellett adni.

A hét kérdése

Megjött a RegioJet a magyar piacra. De ki jöjjön még versenyezni a MÁV-val? A késős németek? A villámgyors franciák? Az időutazós románok? Mondd meg te!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Twitter megosztás Google+ megosztás