+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2020. június 26. péntek, 22:19
Annak ellenére, hogy a pártok vezetői megegyeztek a történelmi Fine Gael-Fianna Fáil-Zöldek koalícióban, egyáltalán nem volt biztos, hogy végül össze is tud állni a történelmi kabinet, ugyanis a Zöldek elég nagy akadályt állítottak magukkal a belső szavazásnál a kétharmados küszöbbel. Szorosan, de összejött, megmutatjuk, hogyan!

Megnyugodhat Eamon Ryan, az írországi Zöldek vezetője, aki az elmúlt egy hetet azzal töltötte, hogy rábeszélje párttársait, fogadják el a kormányprogramot és pártja lépjen kormányra a jobbos-liberális Fine Gael-Fianna Fáil kormánykoalícióval,

 

ugyanis a Zöldek végül a vártnál könnyebben megszavazták a kormányprogramot.

 

A szavazáson 1962 párttag rendelkezett szavazati joggal, amivel végül 1904-en éltek. Közül 1435 fő támogatta a kormányprogramot, míg 457 fő elutasította azt. Ez azt jelenti, hogy végül 76 százalékkal megszavazták a Zöldek a kormányprogramot.

 

Lázongó északír szárny

 

Mint arról korábban beszámoltunk, egyáltalán nem volt biztos, hogy ez össze fog jönni. A Zöldek ugyanis egy elég magas, kétharmados küszöböt húztak meg a belső szavazásnál és a párton belül többen is kritizálták a programot, mondván, az gazdaságilag az ír történelem egyik legkonzervatívabb programja, illetve szerintük a programban vállalt környezetvédelmi célok nem elég ambiciózusak, annak ellenére, hogy végül sikerült kiharcolnia Ryanéknek, hogy évente 7 százalékkal csökkentsék a károsanyag-kibocsátásokat – ami közel sem biztos, hogy egyáltalán teljesíthető.

 

A szavazás előtt sok párttag kritizálta a programot:

 

az északír zöldek például teljes mértékben elfogadhatatlannak tartották azt, és a program újratárgyalását követelték Ryantől.

 

Az ökopárt északír tagjai közül – akik 2006-ban egyesültek az Ír Köztársaságon belüli Zöldekkel – 195-en jelentkeztek a szavazásra és vélhetően a nagy részük a program elutasítása mellett voksoltak, ugyanis az északír vezetőjük, Claire Bailey erre kérte párttásait.

 

De nemcsak az északírek közül, hanem az ír törvényhozás alsóházában, a Dáilban is mandátumot szerző zöld képviselők közül is akadtak olyanok, akik elutasították a programot. Például Neasa Hourigan, aki szerint a kormányprogram nem foglalkozik eléggé a lakhatási problémával – annak ellenére, hogy a programban 6 oldalon keresztül részletezik a tervet –, és szerinte a kormányprogram csak rontana a jelenleg se túl rózsás helyzeten.

 

Rotációs rendszerben működik majd a miniszterelnöki pozíció

 

A fiatalabb zöld képviselők pedig amiatt kritizálták a programot, mert szerintük a Fine Gael és a Fianna Fáil a múlt század politikáját képviselik és nem elég zöld a program.

 

Ennek ellenére sikerült a párttagságon átverni a programot Ryanéknek, így egy rendkívüli ülésen, már június 27-én, szombaton megszavazhatják az új Taioseachot (így hívják az ír miniszterelnököt), aki a kormányprogram szerint először Micheál Martin, a Fianna Fáil vezetője lesz, miután a két jobbközéppárt tagsága is elfogadta a programot.

 

A Fine Gaelnél több, mint 80 százalékkal támogatták a programot. Mint korábban említettük, náluk a parlamenti frakció tagjainak a szavazatai eleve a teljes szavazat 50 százalékát adják: a parlamenti frakció 90 százaléka bólítotott rá a történelmi kiegyezésre, míg a vidéki delegáltak 71 százaléka döntött így. A párt elnöke, Leo Varadkar elmondta, örül, hogy a pártja ilyen magabiztosan támogatta a programot, és elmondta, hogy ez a koalíció egy nagyon erős és összetartó szövetség, ami készen áll a kihívásokra.

 

A Fianna Fáilnál, ahol összesen 11 071 szavazatot számoltak meg, végül 74 százalékkal szavazták meg az új kormánykoalíció programját, míg 26 százalék ellenezte. A leendő miniszterelnök és egyben a Fianna Fáil elnöke, Martin azt mondta az eredményekről, hogy hatalmas legitimitást nyújt a pártjának, lévén, hogy messze a legtöbb párttag a Fianna Fáilban szavazatott a programról. Ezenkívül az RTÉ-nek elmondta, hogy elfogadja, ha mások ellenezték a pártján belül a programot, de hát ilyen a demokrácia, tudni kell tiszteletben tartani az eltérő véleményeket. Attól pedig nem tartanak, hogy a két jobbközép párt kiegyezésével a Fianna Fáil elvesztené az identitását és megkülönböztethetetlenségig összeolvadna a Fine Gaellel.

 

Így a választások után kereken 140 nappal úgy tűnik, végre lesz új miniszterelnöke, majd kormánya is Írországnak.

 

A kormányprogram szerint a miniszterelnöki pozíciót egy rotációs elv szerint váltogatják majd: 2022. december 15-ig azt Martin fogja majd betölteni, míg utána majd a Fine Gael adja a következő Taoiseach-t, aki vélhetően a februárban még bukottnak hitt Leo Varadkar, a Fine Gael vezetője és jelenleg ügyvivő miniszterelnök lesz. Varadkar 2022-ig miniszterelnökhelyettesi pozíciót kapja majd meg, amit az írek Tánaiste-nek neveznek.

 

Történelmi megállapodás

 

A kormány összetételéről bővebb információ jelenleg még nincs. A kormányprogram szerint a most kiegyező két jobbközép párt, a Fine Gael és Fianna Fáil is 6-6 minisztert fog adni, míg a Zöldek csak hármat. Az Irish Times már belső információk alapján közölt pár adatot, ami szerint a környezetvédelemért, illetve a közlekedésért a Zöldek fognak majd felelni.

 

Mindenesetre így is egy történelmi kabinet fog megalakulni, mivel a Fine Gael és a Fianna Fáil eddig örök riválisnak számítottak, mivel a pártok ellentétesen viszonyulnak az 1921-es angol-ír békéhez.

 

Viszont azért, hogy ne a választásokon a legtöbb szavazatot szerző baloldali-nacionalista Sinn Féin kerüljön hatalomra, inkább elásták a közel 90 éves csatabárdot.

 

Hogyan jutottunk el idáig? Érdekel, hogy miért ennyire fordulatos az ír politika? Olvasd el a korábbi cikkeinket az ír politikáról itt!

 

NYITÓKÉP: Micheál Martin (Fianna Fáil), Eamon Ryan (Zöldek), Leo Varadkar (Fine Gael)

KÉPEK FORRÁSAI: Web Summit / Flickr, Green Party of Ireland / Flickr, International Transport Forum / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az FFP2-szájmaszkok áfáját meg eltörölték.

A kormányinfón megtudtuk azt is, hogy később a háziorvosnál sem lehet majd regisztrálni a koronavírus elleni vakcinára.

A máltai miniszterelnök azt is fontosnak tartja, hogy az új okmány segítse, ne pedig akadályozza a szabad mozgást.

A kutyák ártalmatlannak tűnő területjelölése miatt kiszáradhatnak a fiatal fák a fővárosi főkertész szerint.

A Képzőművészeti Központ épülete hétfőn gyulladt ki, a pár éve felújított orgonát sem biztos, hogy meg lehet-e menteni.

Nem volt már hova beszállítaniuk, az éttermek bezártak a lockdown miatt.

Budapestről már csak Szkopjéba és Podgoricába lehet repülni.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás