Az ír pénzügyminiszter, Paschal Donohoe szerint a felvetett 15 százalékos társasági minimumadónak nem a padlónak, hanem a plafonnak kéne lennie. Közben megrepedt a pártokon átívelő egyetértés a 12,5 százalékos társasági adóról: a Munkáspárt az adó emelését követeli a kormánytól.

Sem az elsőáldozások, sem a bérmálások megtartását nem javasolja a katolikus egyháznak az ír állam, miközben – létszámkorlátozásokkal – szinte minden más eseményen gond nélkül részt lehet venni.

A jelenlegi alkotmány értelmében Helen McEntee igazságügyminiszter nem hiányozhatna az ír parlamentből, ugyanis a terhessége erre nem jogosítja fel.

Miután péntek este az Európai Bizottság többszereplős diplomáciai konfliktust okozott Észak-Írországban, továbbra sem csillapodnak a kedélyek: a válság ugyanis rámutatott a brexitmegállapodás gyengeségére, és felszínre törtek az amúgy is törékeny kormánykoalíción belüli konfliktusok. De mi is pontosan a probléma? Mi lehet a megoldás? És mi köze van mindennek az IRA-hoz? Elmagyarázzuk!

Az Európai Bizottság ellenőrizni akarta az Írországból Észak-Írországba menő vakcinákat, ami felborította volna a határmentes Ír-szigetet garantáló Nagypénteki Egyezményt és az azt megerősítő brexitmegállapodást is. Végül elállt az ötlettől, de pár óráig egy oldalra terelte az ír nacionalistákat, az ír unionistákat, a brit maradás- és távozáspártiakat, az ír és a brit kormányt, valamint még a brexittárgyalásokat lefolytató brüsszeli bürokratákat is.

Hétfő késő este jelentette be az ír kormány, hogy ismét kijárási korlátozások lesznek Írországban, pontosabban bevezetik az ötszintű intézkedések legszigorúbb szintjét, az ötöst. De mit jelent ez a gyakorlatban? És hogy állnak a járvánnyal az írek?

Az ír kormányfő az egészségügyi szakemberek tanácsai helyett az üzleti élet szereplőire hallgat.

Bármit is tesz az ír miniszterelnök, úgy néz ki, koalíciós partnere, az előző kormányfő mindent ügyesebben csinál nála.

Az EU ír kereskedelmi biztosa, Phil Hogan igazi nagykutya az uniós politikában, most mégis magasról bukott, miután kiderült róla: a karanténszabályokat megszegve vacsorázott egyet nyolcvan emberrel egy előkelő golfklubban. Az ír politikai vezetés már kihátrált mögüle; inkább magától mondott le, mielőtt Ursula von der Leyen rúgja ki. De miért kellett Hogannel vezéráldozatot hozni?

A most lemondott Dara Calleary egy hónapig bírta a miniszteri poszton – kicsivel tovább csak, mint elődje. Vele együtt lemondott az felsőház elnökhelyettese is, mert mindketten egy olyan privát gálaesten vettek részt, ahol nem tartották be a koronavírus megfékezésére hozott kormányzati intézkedéseket.

Annak ellenére, hogy a pártok vezetői megegyeztek a történelmi Fine Gael-Fianna Fáil-Zöldek koalícióban, egyáltalán nem volt biztos, hogy végül össze is tud állni a történelmi kabinet, ugyanis a Zöldek elég nagy akadályt állítottak magukkal a belső szavazásnál a kétharmados küszöbbel. Szorosan, de összejött, megmutatjuk, hogyan!

Annak ellenére, hogy a két történelmi rivális, a Fine Gael és a Fianna Fáil kiegyezett, hogy távoltartsák a baloldali-nacionalista Sinn Féint a kormánytól, közel sem biztos, hogy megalakul a történelmi kormány: a kormánykoalícióban szintén helyet kapó Zöldeknek a tagsága ugyanis megfúrhatja a kormányprogramot. Miért nem örülnek a Zöldek, hogy történetük során másodjára kormányra kerülnének?

Június 15-én megtörtént az elkerülhetetlen: a választáson még hatalmasat bukó ír miniszterelnök, Leo Varadkar kiállt a kamerák elé a a korábban főellenségnek számító liberális és zöld ellenzékkel, hogy hivatalosan is bejelentsék az új ír kormánykoalíciót. Rengeteg kompromisszum, annál több párton belüli törésvonal, és mindezt azért, nehogy a baloldali-nacionalista Sinn Féin kerüljön a kormányrúdhoz. Mi vezetett a történelmi kiegyezéshez és hogyan fog kinézni az új koalíció? Elmagyarázzuk!

16 héttel a választások után már ráfordultak a célegyenesre a pártok Írországban: jöhet a történelmi Fine Gael-Fianna Fáil kiegyezés, ami egy fordulatos tárgyalássorozat végét jelenti. Hogyan jutottunk el idáig, és mi lesz a kormány legnagyobb feladata? Elmagyarázzuk!

Miközben Írországban már ezernél jóval több regisztrált koronavírusos eset van, még továbbra sem alakult meg az új kormány a februári választások óta. Ez azért gond, mert hamarosan lejár a parlamenti felsőház mandátuma, és a szenátus egyes tagjait az új miniszterelnöknek kellene kineveznie, új miniszterelnök meg egyelőre nincs. Elmagyarázzuk a patthelyzetet.

A baloldali-nacionalista Sinn Féin nem tudja levakarni magáról, hogy egykor az IRA politikai szárnya volt. Bár a párt megnyerte a február eleji választást, úgy tűnik, nélküle fog kormány alakulni Írországban. A Zöldek viszont bekerülhetnek a koalícióba.

Hiába szavaztak az új miniszterelnök személyéről csütörtökön az ír parlamentben, egyik jelölt sem szerezte meg a szükséges 80 mandátumot. Mikor lesz kormánya Írországnak vagy inkább jöhetnek az előrehozott választások? Elmagyarázzuk!

Bőven tartogattak meglepetést az ír választások eredményei: történelmi siker a Sinn Féintől, összeomló Fine Gael, míg a Fianna Fáil két szék közül a földre került. Hogyan fog kinézni az ír politika a választások után? Elmagyarázzuk!

Izgalmas napok következnek Írországban a február 8-i választások után, miután az exit pollok szerint hármas döntetlen született. De hogyan fog kinézni az új ír parlament?

Február 8-án előrehozott választásokat tartanak Írországban, miután a kisebbségben kormányzó miniszterelnök, Leo Varadkar bedobta a törölközőt. De miért kell az előrehozott választás, kik az esélyesek, és miért lett ilyen erős az IRA-hoz korábban szorosan kötődő Sinn Féin? Elmagyarázzuk!