#Oroszország #Közép-Európa #Egyesült Királyság #ukrajnai háború #Svoyi
#Brexit #Egyesült Királyság #Boris Johnson #Észak-Írország #arlene foster #DUP #londonderry #Sinn Féin #IRA #Nagypénteki Egyezmény #unionisták #ír nacionalisták #Belfast

Előkerültek a Molotov-koktélok az északír unionista tüntetéseken, nyolc rendőr megsebesült

2021.04.03. 11:31

Londonderryben már negyedik napja tüntetnek, Belfastban április másodikán gyűlt össze nagyobb tömeg tüntetni a brexit, a rendőrség, illetve a Sinn Féin ellen. A békés tüntetések egyre inkább radikalizálódnak, és jelenleg nem látni, hogy miként tudják az ellentétet elsimítani az ír nacionalisták és a brit unionisták.

Előkerültek a Molotov-koktélok az északír unionista tüntetéseken, nyolc rendőr megsebesült

Továbbra sem csillapodnak a kedélyek Észak-Írországban a brexit következtében.

Az Egyesült Királyság kiválása után Észak-Írország egy nagyon különleges hely lett: 2021. január 1-jén úgy léptek ki az Egyesült Királyság részeként az Európai Unióból, hogy az EU-s közös piacnak a részei maradtak, ugyanis csak így lehetett elérni azt, hogy Észak-Írország és az Ír Köztársaság között ne legyen fizikai határ, ami az Ír-szigetre békét hozó 1998-as nagypénteki egyezmény egyik kulcspontja.

Azonban ez azzal is járt, hogy Észak-Írország kvázi úgy kereskedhet az Egyesült Királyság többi részével, mintha az EU tagállama lenne,

mivel a nyitott határok miatt minden Nagy-Britanniából Észak-Írországba szállított terméket ugyanazon vizsgálatoknak kell alávetni, mintha azt az Ír Köztársaságba szállítanák, hogy ezzel is védhessék az EU-s közös piacot.

Az egyik északír tradíció, a katolikus, ír nacionalisták – ők magukat elsősorban írnek vallják és az Ír-sziget egyesülését szeretnék elérni – ennek örülnek, hiszen így az 1998-as egyezmény számukra legfontosabb pontja (azaz a nyílt határok) nem sérül, azonban az ír nacionalista tradíción kívül nem sokan örülnek az országon belül a prokollnak.

A brit kormány már többször is azt szerette volna elérni, hogy a jelenlegi átmeneti időszakot meghosszabbítsák – egyelőre ugyanis még nem teljesen vezették be a fentebb kifejtett, úgynevezett északír protokollt –, és a Johnson-kormány ezt hajlandó akár egyoldalúan is felülírni, amivel megszegnék a brexitmegállapodást. (Ennek hátteréről, és hogy miért zavarja a feleket az északír protokoll, bővebben itt írtunk.)

Viszont nemcsak a brit kormány illeti kritikával a protokollt. A legnagyobb északír unionista párt, a DUP konkrétan azt szeretné elérni, hogy

töröljék el az egész protokollt, mivel úgy gondolják, hogy az Ír-tengeren lévő gazdasági határ sérti az Egyesült Királyság szuverenitását.

Az unionisták – akik magukat britnek vallják, azaz az Egyesült Királyság részének tekintik magukat – ennek már többször is hangot adtak: Arlene Foster, a DUP elnöke, egyben Észak-Írország kormányfője szerint a protokollt el kell törölni, és híveinek azt ígéri, hogy ettől minden probléma megoldódna Észak-Írországban. Ezt azonban a DUP vagy a Johnson-kormány nem tudja megtenni, lévén a protokoll egy nemzetközi szerződés, amit egyoldalúan csak úgy nem lehet eltörölni.

Egyre nagyobb a feszültség az unionistákban

Mint arról korábban beszámoltunk, az unionisták már többször is hangot adtak az elégedetlenségüknek:

az északír kikötőkben dolgozó vámellenőröket és munkásokat többször is halálosan megfenyegették,

de ezenkívül megjelentek a „Shankill nem akar határt az Ír-tengeren” graffitik is, amivel a korábbi unionista paramilitáris szervezetek egyik központjára, a belfasti Shankill Roadra utalnak.

1969 és 1997 között, a brit és az ír történelemben csak „troubles-nek” (szabad fordításban: zavargások időszaka) nevezett történelmi időszakban az ír nacionalista IRA paramilitáris szervezet többször is terrorakciókat hajtott végre az utcákon, és Észak-Írországban a mindennapok részévé váltak az IRA-s bombatámadások, a brit hadsereg rajtaütései, illetve az unionista paramilitáris szervezetek és az IRA közötti fegyveres harcok – legtöbbször mindez civilek lakta területeken. (Észak-Írország jelenlegi politikai helyzetét, a két tradíció közötti konfliktusokat, illetve azoknak a történelmi okait ebben a cikkben részletesen bemutattuk.)

A 2021. január 1. óta életbe lépett északír protokoll miatt az unionisták már többször is bírálták az egyezményt:

legutóbb egy unionista paramilitáris szervezet azt is bejelentette, hogy kilépnek a nagypénteki egyezményből,

mivel szerintük a tengeren húzódó kvázi gazdasági határ miatt az északír protokoll sérti azt. A nagypénteki egyezmény ugyanis kimondja, hogy a két tradíció eltérő érdekeit tiszteletben kell tartani, azonban a gazdasági határ sérti az unionisták érdekeit.

Most a nagypénteki egyezmény elfogadásának 23. évfordulóján a szavakat a tettek követték:

Belfastban, illetve Londonderryben is többszáz unionista tüntetett, akik megtámadták az északír rendőröket is.

Sem az északír protokoll, sem a Sinn Féin nem tetszik az unionistáknak

A tüntetések oka, hogy a rendőrség bejelentette: az ügyészség nem fog vádat emelni azellen a 24 sinn féines politikus ellen, akik megszegve az Észak-Írországban nyáron érvényben lévő járványvédelmi előírásokat, részt vettek az IRA egyik korábbi vezetőjének a temetésén. Ugyan a temetéseken való részvétel nem volt betiltva, de Bobby Storey-t közel kétezer ember kísérte el végső útjára, amivel túllépték az engedélyezett létszámot.

Az ügy már akkor is politikai botrányt okozott, hiszen a temetésen részt vett többek között a Sinn Féin északír kormányfő-helyettese, Michelle O’Neill, illetve a Sinn Féin elnöke és az ír parlament képviselője, Mary Lou McDonald is.

Az unionisták szerint azzal, hogy nem emelnek vádat ellenük, a rendőrség és az ügyészség erős, a nacionalistákat elfogadó üzenetet közvetített.

A legtöbb unionista párt ezért azt követeli, hogy az északír rendőrség vezetője mondjon le: a legnagyobb unionista párt, a DUP mellett az Ulsteri Unionista Párt (UUP), a DUP-szakadárokból álló Tradícionális Unionista Hang (TUV) és a Progresszív Unionista Párt (PUP) is.

Az unionista harag nemcsak a nacionalista politikusok felé irányul, hanem immáron a rendőrség felé is.

(London)derryben (a város hivatalos neve a Londonderry, de az ír nacionalisták csak Derrynek hívják, mert a London előtag számukra a brit imperalizmust jelenti) már negyedik napja tüntetnek az unionisták, míg Belfastban pénteken téglákkal, üvegekkel és tűzijátékkal dobálták meg a tüntetők a rendőröket, aminek következtében nyolc rendőr meg is sérült.

Az Irish Times beszámolója szerint a tüntetők leginkább fiatalokból álltak, és a békés tüntetés akkor vált erőszakossá, amikor megjelentek a rendőrök. Az RTÉ szerint Belfastban közel száz ember vett részt a tüntetésen, és a rendőrség hét embert vett őrizetbe.

(London)derryben azonban még ennél is felfokozottabb a hangulat:

a negyedik napja tartó tüntetéseken már a téglák mellett előkerültek a Molotov-koktélok is,

és a tüntetők olykor raklapokat helyeznek az utakra, amiket felgyújtanak, hogy a rendőrök közlekedését ezzel is blokkolják. A rendőrellenes graffitik pedig lassan már megszokott látvánnyá válnak a településen.

Hosszú út áll a béke előtt, ha egyáltalán lesz béke

A brexit már nem először okoz konfliktusokat a nacionalisták és az unionisták között, ugyanis a 2016-os népszavazáson Észak-Írországban az EU-tagság mellett szavaztak, azonban mivel Észak-Írországban csak 1,9 millió ember él, míg az Egyesült Királyságban összesen 66 millió ember, így nem sok beleszólásuk volt, hogy mi legyen az Ír-sziget északi részén lévő állam sorsa.

A brexit miatt a DUP és a Sinn Féin koalíciója 2017-ben már meg is bukott, és egészen addig nem is sikerült megállapodniuk a közös kormányzás folytatásában, amíg 2019-ben egy nacionalista, brexitellenes tüntetésen lelőttek egy fiatal északír újságírót, aki belehalt a sérüléseibe.

A két tradíció legnagyobb pártjai utána elásták a csatabárdot, és nem foglalkoztak a brexit témájával olyan élesen, azonban a 2020. január 31-i politikai, majd a 2021. január 1-i gazdasági brexit miatt a brit kilépés ismét az északír politika egyik legmeghatározóbb ügyévé vált:

míg az ír nacionalista tradíció a brexit jelentette problémák megoldását az Ír-sziget egyesülésében látják, addig a brit unionisták az északír protokoll eltörlésében.

Hogy ezt a markánsan eltérő álláspontot hogyan fogják közös nevezőre hozni, senki sem tudja.

NYITÓKÉP: Rendőrök sorakoznak a belfasti Sandy Row utcán, ahol többnyire protestáns munkásosztálybeliek laknak. Fotó: Kevin Scott / Twitter
Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali korábbi operatív vezetője

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.
Cikkek a témában
Szebb jövőre lenne hivatott, de a terror és a megosztottság mintapéldája
Hiába támogatta a kilépést, a brexitbe bukott bele az északír kormányfő
Egy északír paramilitáris szervezet kilépne az Ír-szigetre békét hozó egyezményből

Van még itt cikk a témában

Szebb jövőre lenne hivatott, de a terror és a megosztottság mintapéldája Szebb jövőre lenne hivatott, de a terror és a megosztottság mintapéldája
Hiába támogatta a kilépést, a brexitbe bukott bele az északír kormányfő Hiába támogatta a kilépést, a brexitbe bukott bele az északír kormányfő
Egy északír paramilitáris szervezet kilépne az Ír-szigetre békét hozó egyezményből Egy északír paramilitáris szervezet kilépne az Ír-szigetre békét hozó egyezményből

Kommentek