+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. április 3. szombat, 11:31
Londonderryben már negyedik napja tüntetnek, Belfastban április másodikán gyűlt össze nagyobb tömeg tüntetni a brexit, a rendőrség, illetve a Sinn Féin ellen. A békés tüntetések egyre inkább radikalizálódnak, és jelenleg nem látni, hogy miként tudják az ellentétet elsimítani az ír nacionalisták és a brit unionisták.

Továbbra sem csillapodnak a kedélyek Észak-Írországban a brexit következtében.

 

Az Egyesült Királyság kiválása után Észak-Írország egy nagyon különleges hely lett: 2021. január 1-jén úgy léptek ki az Egyesült Királyság részeként az Európai Unióból, hogy az EU-s közös piacnak a részei maradtak, ugyanis csak így lehetett elérni azt, hogy Észak-Írország és az Ír Köztársaság között ne legyen fizikai határ, ami az Ír-szigetre békét hozó 1998-as nagypénteki egyezmény egyik kulcspontja.

 

Azonban ez azzal is járt, hogy Észak-Írország kvázi úgy kereskedhet az Egyesült Királyság többi részével, mintha az EU tagállama lenne,

 

mivel a nyitott határok miatt minden Nagy-Britanniából Észak-Írországba szállított terméket ugyanazon vizsgálatoknak kell alávetni, mintha azt az Ír Köztársaságba szállítanák, hogy ezzel is védhessék az EU-s közös piacot.

 

Az egyik északír tradíció, a katolikus, ír nacionalisták – ők magukat elsősorban írnek vallják és az Ír-sziget egyesülését szeretnék elérni – ennek örülnek, hiszen így az 1998-as egyezmény számukra legfontosabb pontja (azaz a nyílt határok) nem sérül, azonban az ír nacionalista tradíción kívül nem sokan örülnek az országon belül a prokollnak.

 

A brit kormány már többször is azt szerette volna elérni, hogy a jelenlegi átmeneti időszakot meghosszabbítsák – egyelőre ugyanis még nem teljesen vezették be a fentebb kifejtett, úgynevezett északír protokollt –, és a Johnson-kormány ezt hajlandó akár egyoldalúan is felülírni, amivel megszegnék a brexitmegállapodást. (Ennek hátteréről, és hogy miért zavarja a feleket az északír protokoll, bővebben itt írtunk.)

 

Viszont nemcsak a brit kormány illeti kritikával a protokollt. A legnagyobb északír unionista párt, a DUP konkrétan azt szeretné elérni, hogy

 

töröljék el az egész protokollt, mivel úgy gondolják, hogy az Ír-tengeren lévő gazdasági határ sérti az Egyesült Királyság szuverenitását.

 

Az unionisták – akik magukat britnek vallják, azaz az Egyesült Királyság részének tekintik magukat – ennek már többször is hangot adtak: Arlene Foster, a DUP elnöke, egyben Észak-Írország kormányfője szerint a protokollt el kell törölni, és híveinek azt ígéri, hogy ettől minden probléma megoldódna Észak-Írországban. Ezt azonban a DUP vagy a Johnson-kormány nem tudja megtenni, lévén a protokoll egy nemzetközi szerződés, amit egyoldalúan csak úgy nem lehet eltörölni.

 

Egyre nagyobb a feszültség az unionistákban

 

Mint arról korábban beszámoltunk, az unionisták már többször is hangot adtak az elégedetlenségüknek:

 

az északír kikötőkben dolgozó vámellenőröket és munkásokat többször is halálosan megfenyegették,

 

de ezenkívül megjelentek a „Shankill nem akar határt az Ír-tengeren” graffitik is, amivel a korábbi unionista paramilitáris szervezetek egyik központjára, a belfasti Shankill Roadra utalnak.

 

1969 és 1997 között, a brit és az ír történelemben csak „troubles-nek” (szabad fordításban: zavargások időszaka) nevezett történelmi időszakban az ír nacionalista IRA paramilitáris szervezet többször is terrorakciókat hajtott végre az utcákon, és Észak-Írországban a mindennapok részévé váltak az IRA-s bombatámadások, a brit hadsereg rajtaütései, illetve az unionista paramilitáris szervezetek és az IRA közötti fegyveres harcok – legtöbbször mindez civilek lakta területeken. (Észak-Írország jelenlegi politikai helyzetét, a két tradíció közötti konfliktusokat, illetve azoknak a történelmi okait ebben a cikkben részletesen bemutattuk.)

 

A 2021. január 1. óta életbe lépett északír protokoll miatt az unionisták már többször is bírálták az egyezményt:

 

legutóbb egy unionista paramilitáris szervezet azt is bejelentette, hogy kilépnek a nagypénteki egyezményből,

 

mivel szerintük a tengeren húzódó kvázi gazdasági határ miatt az északír protokoll sérti azt. A nagypénteki egyezmény ugyanis kimondja, hogy a két tradíció eltérő érdekeit tiszteletben kell tartani, azonban a gazdasági határ sérti az unionisták érdekeit.

 

Most a nagypénteki egyezmény elfogadásának 23. évfordulóján a szavakat a tettek követték:

 

Belfastban, illetve Londonderryben is többszáz unionista tüntetett, akik megtámadták az északír rendőröket is.

 

 

Sem az északír protokoll, sem a Sinn Féin nem tetszik az unionistáknak

 

A tüntetések oka, hogy a rendőrség bejelentette: az ügyészség nem fog vádat emelni azellen a 24 sinn féines politikus ellen, akik megszegve az Észak-Írországban nyáron érvényben lévő járványvédelmi előírásokat, részt vettek az IRA egyik korábbi vezetőjének a temetésén. Ugyan a temetéseken való részvétel nem volt betiltva, de Bobby Storey-t közel kétezer ember kísérte el végső útjára, amivel túllépték az engedélyezett létszámot.

 

Az ügy már akkor is politikai botrányt okozott, hiszen a temetésen részt vett többek között a Sinn Féin északír kormányfő-helyettese, Michelle O’Neill, illetve a Sinn Féin elnöke és az ír parlament képviselője, Mary Lou McDonald is.

 

Az unionisták szerint azzal, hogy nem emelnek vádat ellenük, a rendőrség és az ügyészség erős, a nacionalistákat elfogadó üzenetet közvetített.

 

A legtöbb unionista párt ezért azt követeli, hogy az északír rendőrség vezetője mondjon le: a legnagyobb unionista párt, a DUP mellett az Ulsteri Unionista Párt (UUP), a DUP-szakadárokból álló Tradícionális Unionista Hang (TUV) és a Progresszív Unionista Párt (PUP) is.

 

Az unionista harag nemcsak a nacionalista politikusok felé irányul, hanem immáron a rendőrség felé is.

 

 

(London)derryben (a város hivatalos neve a Londonderry, de az ír nacionalisták csak Derrynek hívják, mert a London előtag számukra a brit imperalizmust jelenti) már negyedik napja tüntetnek az unionisták, míg Belfastban pénteken téglákkal, üvegekkel és tűzijátékkal dobálták meg a tüntetők a rendőröket, aminek következtében nyolc rendőr meg is sérült.

 

 

Az Irish Times beszámolója szerint a tüntetők leginkább fiatalokból álltak, és a békés tüntetés akkor vált erőszakossá, amikor megjelentek a rendőrök. Az RTÉ szerint Belfastban közel száz ember vett részt a tüntetésen, és a rendőrség hét embert vett őrizetbe.

 

 

 

(London)derryben azonban még ennél is felfokozottabb a hangulat:

 

a negyedik napja tartó tüntetéseken már a téglák mellett előkerültek a Molotov-koktélok is,

 

és a tüntetők olykor raklapokat helyeznek az utakra, amiket felgyújtanak, hogy a rendőrök közlekedését ezzel is blokkolják. A rendőrellenes graffitik pedig lassan már megszokott látvánnyá válnak a településen.

 

 

Hosszú út áll a béke előtt, ha egyáltalán lesz béke

 

A brexit már nem először okoz konfliktusokat a nacionalisták és az unionisták között, ugyanis a 2016-os népszavazáson Észak-Írországban az EU-tagság mellett szavaztak, azonban mivel Észak-Írországban csak 1,9 millió ember él, míg az Egyesült Királyságban összesen 66 millió ember, így nem sok beleszólásuk volt, hogy mi legyen az Ír-sziget északi részén lévő állam sorsa.

 

A brexit miatt a DUP és a Sinn Féin koalíciója 2017-ben már meg is bukott, és egészen addig nem is sikerült megállapodniuk a közös kormányzás folytatásában, amíg 2019-ben egy nacionalista, brexitellenes tüntetésen lelőttek egy fiatal északír újságírót, aki belehalt a sérüléseibe.

 

A két tradíció legnagyobb pártjai utána elásták a csatabárdot, és nem foglalkoztak a brexit témájával olyan élesen, azonban a 2020. január 31-i politikai, majd a 2021. január 1-i gazdasági brexit miatt a brit kilépés ismét az északír politika egyik legmeghatározóbb ügyévé vált:

 

míg az ír nacionalista tradíció a brexit jelentette problémák megoldását az Ír-sziget egyesülésében látják, addig a brit unionisták az északír protokoll eltörlésében.

 

Hogy ezt a markánsan eltérő álláspontot hogyan fogják közös nevezőre hozni, senki sem tudja.

 

NYITÓKÉP: Rendőrök sorakoznak a belfasti Sandy Row utcán, ahol többnyire protestáns munkásosztálybeliek laknak. Fotó: Kevin Scott / Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

A képviselő szerint most bizony az ombudsmannak kell a kormány rendelkezése ellen védenie az egészséghez való alapjogot Magyarországon.

Az ortodox egyház, a mulatósénekesek és a maszkviselés belengetett eltörlése se nagyon növelte a románok oltási kedvét, így a misztikumhoz fordultak.

A Tsúfos Tükör huszadik számában meg-mutatkozik, hogy kotsmázással, dorbézolással 's dínom-dánommal kísérti meg a' Gonosz, a' fene védetségi kártya pedig tsak a jámborságtól s' a' józanságtól védhet meg.

Nemcsak pénzt, hanem 20 liter fehérbort is adott, sőt még a polgármester magánbirtokán is dolgozott a panasztevő.

Öt év alatt négyszeresére nőtt az átadott új ingatlanok száma, aminek oka a koronavírus
előtti időkben keresendő.

Száznegyven éve koronázták meg a független Román Királyság első uralkodóját. Ennek apropóján elmeséljük, kik a román monarchisták főhősei.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás