+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. március 4. csütörtök, 16:24
Egyre jobban látszik, hogy a brexitmegállapodás milyen kényes megoldást szült az Ír-szigeten: eddig csak a politikusok kritizálták a kilépés miatt kialakult különleges helyzetet Észak-Írországban, azonban most már az unionista paramilitáris szervezetek is nyilvánosan kifejezték a nemtetszésüket, ami felboríthatja a már így is elég instabil status quot.

Egyre inkább nő a feszültség Észak-Írországban a brexit következtében. Még legutóbb arról számoltunk be, hogy a magukat britnek valló, az Egyesült Királysághoz lojális legnagyobb unionista északír párt, a DUP az északír protokoll felmondását követelte, azonban a felfokozott hangulat azóta sem változott, a briteknek, az íreknek és az Európai Bizottságnak nem sikerült feloldani a jelenleg kialakult bonyolult konfliktust.

 

De mi is a gond Észak-Írországban?

 

Észak-Írország ugyanis jelenleg egy különleges státuszú ország: az Egyesült Királyság részeként 2021. január 1-jével nekik is megszűnt az európai uniós tagságuk, azonban, hogy az Ír-szigeten több évtizedes konfliktus az ír nacionalisták és a brit unionisták között ne robbanjon ki ismét, az Ír Köztársaság és Észak-Írország között nem állítottak vissza a fizikai határellenőrzést, mivel az szembe menne a két tradíció konfliktusát lezáró 1998-as Nagypénteki Egyezménnyel.

 

Az egyezmény mindkét tradíció számára kedvező kompromisszumot hozott: az Ír Köztársaság és Észak-Írország között megszüntették a fizikai határokat, és az északírek szabadon utazhatnak az Ír-szigeten – ez volt az ír nacionalisták egyik legnagyobb követelése –, azonban az ország az Egyesült Királyság része maradt, annak minden törvényével együtt, ami pedig a brit unionisták követelése volt.

 

A szerződést 1998-ban nemcsak a brit és az ír kormány fogadta el, hanem a két tradíció paramilitáris szervezetei is – így például a terrorszervezetként számon tartott ír nacionalista IRA vagy az unionista Ulsteri Független Erők – , akik eddig tiszteletben is tartották ezt a nemzetközi szerződést.

 

Azonban az Egyesült Királyság kilépése miatt minden megváltozott: hogy a fizikai határokat ne állítsák vissza, és Észak-Írországon keresztül ne lehessen csempészni Nagy-Britanniába árukat, ezért a brexitmegállapodásban létrehozták az ún. északír protokollt, ami értelmében

 

Észak-Írország úgy lépett ki az Unióból, hogy továbbra is része maradt az uniós belső piacnak,

 

ezért egy gazdasági határt hoztak létre Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része között, ami viszont az unionistáknak nem tetszik, mert úgy vélik, így Észak-Írország helyzete romlott az Egyesült Királyságon belül, és a protokoll sérti a brit és az északír szuverenitást is – igaz, Észak-Írország státuszáról nem az ország lakói, hanem két nemzetközi szerződés határoz: az 1998-as Nagypénteki Egyezmény és a nemrég életbe lépett északír protokoll.

 

Ideges unionisták, fenyegetőző paramilitáris szervezetek

 

Most a britekhez lojális korábbi paralmilitáris erőket összegyűjtő Lojalista Közösségek Tanácsának elnöke, David Campbell a szervezet nevében írt levelet Boris Johnson brit, illetve Micheál Martin ír kormányfőnek.

 

Campbell a levelében azt írta, hogy a szervezet aggódik az Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része közötti kereskedelmi zavarok miatt – ugyanis gyakran üresen maradnak az északír boltok polcai – , „de a mi ellenvetésünk ennél sokkal mélyebb,” ugyanis a szervezet úgy véli:

 

az északír protokoll sérti a Nagypénteki Egyezmény egyik legfontosabb pontját, még pedig azt, hogy tiszteletben tartják mindkét tradíció eltérő érdekeit.

 

A levél szerint azzal, hogy Észak-Írország és Nagy-Britannia között egy gazdasági határ húzódik, az sérti az unionisták státuszát, mivel így nehezebben tudnak kereskedni az ország többi részével, ami szerintük egyértelműen rosszabb helyzetbe hozza az unionista tradíciót az ír nacionalistákkal szemben.

 

Campbell a levélben azt írta, hogy

 

amíg „vissza nem állítják az unionista közösségek jogait”, addig nem fogják támogatni azt az egyezményt, ami a közel 70 éves viharos történelmi ellentétet zárta le a két tradíció tagjai között.

 

„Kérem ne becsüljék le ezen kérdés fontosságát, ami az egész unionista családból erős érzéseket vált ki.” Az unionista ernyőszervezet vezetője az unionisták jogainak visszaállítása mellett az északír protokoll olyan módosítását követeli, aminek értelmében az északíreknek „az Egyesült Királyság egész területén belül korlátlan hozzáférést biztosítana az árukhoz, szolgáltatásokhoz és az állampolgári jogokhoz.”

 

„Ha ön vagy az EU nem tartja tiszteletben a teljes egyezményt, akkor ön fog majd felelni annak végleges megsemmisítésért.” – zárja fenyegetően levelét az unionista ernyőszervezet elnöke.

 

A brexit ismét kikezdte az instabil status quo-t

 

A levélre több politikus is reagált: a Progresszív Unionista Párt – akik történelmi kapcsolatot ápolnak egy unionista paramilitáris szervezettel, az Ulsteri Önkéntes Erőkkel – egyik képviselője, John Kyle azt mondta, hogy a levelet megfogalmazó szervezet ugyan elkötelezett az erőszakmentes megoldás iránt, de a következményei kiszámíthatatlanok. A centrista Szövetség nevű párt képviselője – akik magukat nem tartják se unionistának, se nacionalistának –, Stephan Farry arról beszélt, hogy a levéllel kapcsolatosan semmilyen gyakorlati következményt nem vár, azonban a harciasabb retorika folyamatos fokozódása és az irreális elvárások felépítése a későbbiekben óriási problémákat okozhatnak, amik aggodalommal töltik el a képviselőt.

 

A Guardian információi szerint a múlt héten az északír kormányfő, az unionista DUP-os Arlene Foster és két párttársa is találkozott az unionista ernyőszervezet tagjaival, ami miatt az északír első miniszter – így nevezik az északír kormányfőt – éles kritikákat is kapott, mivel ezzel sokak szerint legitimálják a paramilitáris szervezetek működését.

 

A levélben hiába jelezte Campbell, hogy az erőszakmentes megoldásban érdekeltek, a retorikájuknak az erősödése veszélyt jelenthet a jelenlegi instabil északír status quo-ra, amiben a két tradíció tagjai békés élnek egymás mellett, és fizikai erőszak helyett a pártjaik együttműködve próbálják megoldani az Észak-Írországban jelen lévő problémákat.

 

A brexit miatt már egyszer már így is felbomlott az unionista DUP és a nacionalisa Sinn Féin kormánykoalíciója még 2017-ben, de végül 2020-ban sikerült újra megállapodniuk a közös kormányzásban, miután egy brexitellenes tüntetésen lelőttek egy fiatal északír újságírónőt, és emiatt ismét a tárgyalóasztalhoz ültek a felek. Azonban a két tradíció közötti konfliktus a brexit kapcsán nem múlt el: a kilépést követően és az északír protokoll életbe lépése után egyre több unionista graffiti jelent meg Belfastban, illetve Észak-Írország más pontján, amiben az unionisták paramilitáris szervezeteinek a központjára, a belfast-i Shankill Roadra utalva azt írják, hogy „Shankill nem szeretne határt az Ír tengeren”,

 

de többször is halálosan megfenyegettek északír kikötőmunkásokat, mert az unionsták szerint azzal, hogy az Egyesült Királyságból érkező termékeket ellenőrzik, elárulják Észak-Írországot.

 

Az unionista falfirkákra az ír nacionalisták is reagáltak: az unionista graffitik mellé a legnagyobb unionista pártot megszólítva azt írják a nacionalisták, hogy „DUP out!”, amivel konkrétan kijelentik, hogy nem tartják legitimnek a DUP és az unionisták követeléseit a gazdasági határ megoldása kapcsán.

 

Az unionisták követelését tartalmazó levelet azután hozták nyilvánosságra, hogy az Európai Bizottság már másodjára vádolta meg azzal a brit kormányt, hogy a brexitmegállapodást és az északír protokollt kijátszva próbálja egyoldalúan meghosszabbítani az észak-írországi vállalkozásokra vonatkozó átmeneti időszakot, hogy alkalmazkodni tudjanak a brexit utáni szabályokhoz. Az északír-probléma miatt már többször is egyeztetett a brit kormány és az Európai Bizottság alelnöke, Maroš Šefčovič, hogy megoldást találjanak az egyre inkább növekvő problémára, de eddig nem sikerült egyezségre jutniuk.

 

NYITÓKÉP:  Unionista falfestmény a belfast-i Shankill Roadon, 2006-ban. Asterion / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás