Több, mint fél éve új polgármestere van Győrnek, aki ugyan nem veri nagydobra, de komoly takarításba kezdett a városházán és a városi cégek környékén a Borkai-éra után. De mi áll emögött, és meddig mehet el egy fideszes polgármester, mielőtt rálép valakinek a tyúkszemére?

A fideszes polgármester elbontaná Győr színházát, a városlakók több mint kétharmada azonban ellene van a tervnek. Mennyi alapja van a lebontás mellett szóló érveknek, és mi az oka annak, hogy a városban a jelek szerint még a kormánypárti szavazók is ragaszkodnak az épülethez? A választ arra, hogy minek a szimbólum az ez épület, a történelem adja: ezt az épületet a budapesti pártközponttal szemben, saját pénzükből és verejtékükkel építették fel a győriek, és erre még emlékeznek is.

A januárban megválasztott Dézsi Csaba András azt mondja: egyelőre tünetmentes és folytatja a munkáját polgármesterként.

Hiába állnak elvileg egy oldalon, mégis eltűnt a győri polgármester tisztázó kommentje a KESMA-tulajdon Kisalföld oldaláról.

Trianon halálos ítélet volt a magyarságra, mégis túléltük, a klímavédelem lett az új családvédelem, és az európai gazdasági válságra is felkészül Orbán Viktor, aki a Várkert Bazárban elemezte Magyarország elmúlt száz évét.

Az új győri polgármester átalakította a bizottsági struktúrát, új alpolgármestert választott, környezetvédelmi döntéseket hozott és még Győr testvérvárosa, a koronavírus által sújtott Vuhan kisegítéséről is döntött.

A Borkai-botrány és a két győri választás megmutatta, hogy az ellenzéknek, de talán a kormánypártoknak is ideje újraépítenie az aktivistabázisuk után a szakértői holdudvart is. Szakács András leírta, miért.