Hozott is ajándékot, meg nem is – ilyen volt Orbán Viktor évértékelője

Trianon halálos ítélet volt a magyarságra, mégis túléltük, a klímavédelem lett az új családvédelem, és az európai gazdasági válságra is felkészül Orbán Viktor, aki a Várkert Bazárban elemezte Magyarország elmúlt száz évét.

Immár 22. alkalommal tartotta meg évértékelő beszédét Orbán Viktor, aki 1999 óta még egy alkalmat sem szalasztott el, hogy ilyen formában ossza meg gondolatait a nyilvánossággal. Ahogy arra előzetesen számítani lehetett, kaptunk mindent, ami fideszes szem-szájnak ingere: Trianont, liberálisozást, nemzeti konzultációt, családot és persze Sorost! Az egyetlen új elem a beszédben a nagy hangsúlyt kapott klímavédelem volt.

Dézsi Csaba Andrást és Niedermüller Pétert is megidézték a miniszterelnök beszéde előtt

A valamivel több, mint egy órás Orbán-beszédet Balog Zoltán volt EMMI-miniszter, jelenleg miniszterelnöki biztos vezette fel. Balog mindenek előtt külön köszöntötte Győr január végén megválasztott, fideszes polgármesterét, Dézsi Csaba Andrást is.

– szólt Balog a polgármesterhez. A nemzeti-keresztény oldal nevében még egy említésre méltó kijelentést tett: mint Balog elmondta, örül annak, hogy ezen az eseményen „nem kell igazolvány arról, hogy fehérek, keresztény és heteró férfiak és nők lehessünk” – utalva ezzel a DK-s alelnök, Niedermüller Péter szavaira.

Balog azért nem húzta sokáig az időt, pár perc után elismerte: „Egy dolog semmit sem változott: mindig Orbán Viktort akartuk hallgatni, most is így lesz” – átadva ezzel a pulpitust a miniszterelnöknek.

„Trianon halálos ítélet volt, mégis élünk”

Orbán Viktor beszédeinek kompozíciója, bármikor is nézzük, gyakorlatilag ugyanúgy néz ki: fog egy történelmi léptékben jelentős eseményt, jelenséget, folyamatot, azt a maga ízlésének megfelelően átértelmezi, és a közelmúlt, a jelen eseményeit, eredményeit, valamint a jövőbeni célokat ebből vezeti le.

Ez a történelmi keret idén – nem meglepő módon – Trianon száz éves évfordulója lett. Azzal is indított a miniszterelnök, hogy milyen szerencse, hogy nem száz évvel ezelőtt kell ezt a beszédet megtartania, mert akkor olyanokról kéne beszámolnia, minthogy mennyi katonát vesztettünk el a világháborúban, vagy hogy minden harmadik magyar határon túlra került.

egyúttal elmondva, hogy mi mindent ért el a kormány ebben az évtizedben: többek között új nemzeti alkotmányt vezettek be, 850 ezer új munkahelyet teremtettek, vagy megtették az első lépéseket a nemzetegyesítés felé. Sőt mi több, a miniszterelnök szerint az elmúlt száz év legsikeresebb évtizede pont a 2010-es volt.

Trianon volt a kerete többi ideológiai-identitáspolitikai elemnek, mint a sorosozásnak, a liberálisozásnak, a brüsszeli eurobalblázásnak, ami nyelven nem lehet Orbán szerint a magyarokat leírni. A szekció legerősebb mondata azért mégis csak az volt, amikor a miniszterelnök kijelentette:

A klímavédelem lett az új családvédelmi akcióterv

A hangzatos politikai frázisokon túl tartalmilag a beszéd egyetlen igazán érdekes eleme a meghirdetett klímavédelmi akcióterv volt, aminek általános célja Orbán szerint, hogy 2030-ra a Magyarországon előállított energia 90 százalékban szén-dioxid mentes legyen. Ennek érdekében az akcióterv a következő pontokat tartalmazza:

1. Július elsejével megkezdjük az illegális hulladéklerakók felszámolását.

2. Betiltjuk az egyszer használatos műanyagok forgalmazását. Lehetővé tesszük az üveg és műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltását.

3. Meg fogjuk védeni a folyóinkat a külföldről ide érkező hulladékoktól.

4. Elvárjuk a multinacionális cégektől, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak. A következő két évben 32 milliárd forinttal támogatjuk a kis- és középvállalkozások megújuló energiatermelését.

5. Minden újszülött után tíz fát ültetünk. Ez évente egymillió új fát jelent. Ezzel 2030-ra elérjük, hogy az ország erdővel borított területe 27 százalékra növekedjen.

6. A következő tíz évben meghatszorozzuk a naperőművek kapacitását.

7. Támogatni fogjuk az olcsó elektromos autók megjelenését és használatát. 2022-től csak elektromos buszok forgalomba állítását fogjuk megengedni a városi közlekedésben.

8. Lengyel mintára bevezetjük a zöld államkötvényt. A kormány vállalja, hogy az ebből befolyó összeget csak klímabarát programokra fordítja.

Orbán szerint ezekkel a vállalásokkal elérhető, hogy

És amiről azt hittük, több szó esik majd

Amit előzetesen mindenki nagyon várt, hogy meghirdeti-e Orbán az új családvédelmi akciótervet. Nos, mondjuk úgy, kis ízelítőt kaptunk abból, hogy mire számíthatunk a későbbiekben. A miniszterelnök inkább csak a családvédelmi akcióterv eddigi eredményeit taglalta, de azzal a felkiáltással, hogy a magyar még mindig fogy és veszélyben van, kitűzte a célt:

Ennek érdekében Orbán belebegtette, hogy a háromgyerekes édesanyáknak is ki kell terjeszteni az SZJA-mentességet, hogy az anyák a szülés utáni félévben az előző évi átlagkeresetük száz százalékát keressék meg, valamint hogy az ingyenes nyelv- és KRESZ-vizsgát ki kell terjeszteni a gyesen/gyeden lévőkre is.

Hasonlóan a családvédelemhez, a börtönkártérítésekről és a gyöngyöspatai cigányokról is azt hihettük volna, hogy több szót fog érdemelni, de az előbbit Orbán – persze sűrű sorosozások között – lerendezte annyival, hogy milliárdokba kerülnek a kártérítési perek, ezért is indítják ismét újtára a nemzeti konzultációt, az utóbbiról pedig lényegében csak annyit mondott, hogy a bírósági ítélet a cigány családok felemelkedése ellen hat, ami iránt a kormány elkötelezett.

Nagy kérdés volt előzetesen, hogy  hogyan fog beszélni a kormányfő az ellenzékről: megmarad-e annál a hagyománynál, hogy személyesen az egyes ellenfeleivel nem foglalkozik, ezzel megakadályozva, hogy az egy platformra kerüljön vele, vagy az október 23-i ellenzéki sikerek elvezetik-e oda Orbánt, hogy mondjuk a Karácsony Gergely vezette Budapestnek külön bekezdést szenteljen. A válasz az előbbi: amikor szóba is került az ellenzék, csak olyan kontextusban, hogy mondjuk a mai fiatalok már nem emlékeznek Őszödre vagy a 2006-os eseményekre, vagy hogy az egymással összefogó ellenzéki pártok ideológiailag nem illenek össze.

„Baljós árnyakat” is lát a miniszterelnök

Méghozzá a már korábban is kommunikált gazdasági válság képében. Orbán arra figyelmeztetett, hogy Európa, de kiváltképp az euró-zóna térségének gazdasága stagnál. És bár Orbán szerint vállat ránthatnánk erre, hiszen a térség országai sem törődtek velünk, amikor mi voltunk válságban, de

Éppen ezért Orbán szerint az erőinket a munkahelyek megőrzésére kell fordítanunk, csökkenteni kell a kisvállalkozások adóját és a munkát terhelő adókat, valamint ígéretet tett arra is a kormányfő, hogy gazdasági nehézségek ide vagy oda,

NYITÓKÉP: MTI