Ilja Jasint csak idén már ötödször vitték el a rendőrök. Most éppen azért, mert a politikus a betiltott tüntetéseken való részvételre buzdította az embereket.

Idén harminc éve, hogy megtörtént a rendszerváltás, és Magyarországon is a demokrácia és a kapitalizmus dúl a kommunista diktatúra helyett. De mennyire elégedettek a változásokkal az emberek? Mi az, amit visszasírnának a kommunizmusból, és mennyire értékelik, hogy most már szabadon szavazhatnak? Körbejártuk az országot, hogy megtudjuk. Videó!

Kijött a Cambridge Analytica adatlopási botrányáról egy jó kis dokumentumfilm, ami pont csak azt a kérdést nem teszi fel, hogy miért ne lenne jó a demokráciának, ha mobilizálnak egy csomó szavazót. Vannak-e megfelelő és nem megfelelő választók, és miért aggódunk jobban az amerikai vagy brit demokráciáért, mint a trinidad és tobagóiért vagy a románért? A véleménybuborékok ártanak jobban a demokráciának, vagy pártízezer „hülye” szavazó?

Amit ma populizmusként ismerünk, az elsősorban kulturális értelemben értelmezhető elitellenességet, a második világháború utáni euroatlanti világ alapkonszenzusainak, értékeinek megkérdőjelezését jelenti. Mik ezek az alapkonszenzusok, amelyeket eddig jobb- és balközép egyaránt elfogadott? Melyikre mondanál az Orbán Viktorokkal, Donald Trumpokkal, Beppe Grillokkal, Puzsér Róbertekkel vagy Matteo Salvinikkel te is nemet?

Legyen régivágású keresztény- vagy illiberális a demokrácia, ha kereszténységen alapul, és bűnnel találkozik, nem kéne, hogy számítsanak a gazdasági érdekek. Persze az is lehet, hogy a miniszterelnök szerint a kereszténységből levezetett nézetek csak a Kárpát-medencében és az Európai Unióban tekinthetők egyetemesnek.

Ki vert át pontosan kit azzal, hogy meg lett hekkelve a Spitzenkandidat-rendszer? Hogyan lehetne úgy szavazni az EU-ban, hogy ne kelljen legközelebb Ursula von der Leyenekkel beérnünk? Volt egy ötletünk, ami még működhetne is, ha az EU nem lenne egy hatalmas, tagállamokból álló szörny. De az.

Demokrácia-e még az EU azok után, hogy nem egy Spitzenkandidatot, hanem a háttéralkuk során a kalapból előhozott Ursula von der Leyent jelölik Bizottsági elnöknek? Különböző nemzetiségű és párthovatartozású EP-képviselők mondták el az Azonnalinak Strasbourgban, hogyan érintette őket a csúcsjelölti rendszer meghekkelése. Videó.

Miért fordítottak hátat az Örömódának a brexitpárti képviselők? Ez gyerekesebb, vagy „elbaszott brexit” feliratú pólóban parádézni? Miért nem szavaztak egyik EP-elnökjelöltre sem, és csinálnak-e frakciót? Claire Fox, az egyik brexitpárti EP-képviselő erre mind válaszolt az EP-ben az Azonnalinak.

Az új választási törvények miatt olyan sok pénzt kéne befizetni a listaállításhoz, hogy csak két az elnökhöz hűséges pártra lehet szavazni ma Beninben.