+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea & Bukovics Martin
2019. július 6. szombat, 09:11
Demokrácia-e még az EU azok után, hogy nem egy Spitzenkandidatot, hanem a háttéralkuk során a kalapból előhozott Ursula von der Leyent jelölik Bizottsági elnöknek? Különböző nemzetiségű és párthovatartozású EP-képviselők mondták el az Azonnalinak Strasbourgban, hogyan érintette őket a csúcsjelölti rendszer meghekkelése. Videó.

Az új Európai Parlament első plenáris ülésén szavakban már volt némi lázadozás az ellen, hogy a Spitzenkandidat-rendszert felrúgva tipikus háttéralkus megállapodás született a bizottsági elnökjelölt Ursula von der Leyen eddigi német védelmi miniszterről és a többi EU-s csúcspozícióról.

 

Az Azonnali ennek kapcsán az EP strasbourgi folyosóin arra volt kíváncsi: mit gondolnak az EP-képviselők, demokrácia-e még az EU? A legtöbben nem kifejezetten von der Leyen jelölése kapcsán fogalmaztak meg kételyeket.

 

Aki nem gondolja demokratikusnak az EU-t, annak erre többnyire más okai vannak a Spitzenkandidat-rendszer meghekkelésén kívül:

 

többen sérelmezték például, hogy az Európai Parlament nem kezdeményezhet EU-s jogszabályokat, illetve, hogy a frakciónélkülieknek kevesebb felszólalási és részvételi joga van az EP-ben.

 

De miért ül valaki az Európai Parlamentben, ha amúgy szerinte az EU nem demokrácia? Milyen díszletektől gondolhatják azt az EP-képviselők, hogy valódi hatalmuk van? És kik, milyen érvekkel védték meg a mostani háttéralkus jelölést? Ez is kiderül a videóból!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

Egy most nyilvánosságra került, 2010-es jelentés szerint az akkori lakosság majdnem 40 százalékának hívásaihoz voltak képesek hozzáférni a kínaiak.

Van egy hely, ahol már most megvalósult Orbán, Salvini és Morawiecki budapesti álma.

Az iskolák is újra teljesen nyitva vannak, bár az osztályokban továbbra is viselni kell a maszkot. Az országban heteken belül jöhet a teljes nyitás.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás