+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea
2019. július 4. csütörtök, 16:52
Miért fordítottak hátat az Örömódának a brexitpárti képviselők? Ez gyerekesebb, vagy „elbaszott brexit” feliratú pólóban parádézni? Miért nem szavaztak egyik EP-elnökjelöltre sem, és csinálnak-e frakciót? Claire Fox, az egyik brexitpárti EP-képviselő erre mind válaszolt az EP-ben az Azonnalinak.

Az Európai Parlament keddi alakuló ülésén a Nigel Farage-féle Brexit Párt képviselői hátat fordítottak az Örömóda lejátszása alatt, aztán szerdán az Európai Parlament elnökének a megválasztásakor az első kört leszámítva be sem mentek a szavazásokra. Megkérdeztük a párt egyik EP-képviselőjét, Claire Foxot (vele korábban nagyinterjút is csináltunk), hogy miért cselekedtek így, és mit szólnak azokhoz a kritikákhoz, miszerint gyerekesek.

 

Csendes tiltakozás

 

Fox elmondása szerint a hátat fordítás elsősorban annak szólt, hogy EU-s himnusz lett az Örömódából.

 

„Az Örömóda egy gyönyörű zenei darab, és az EU egy föderalista himnuszt csinált belőle.

 

2004-ben, amikor felmerült az európai alkotmány gondolata, még a legtöbb tagállam azt mondta, hogy nevetséges himnusszal bohóckodni, mintha az EU egy állam lenne. Aztán a lisszaboni szerződésbe csak beleírták. Mondjuk az Egyesült Királyság már akkor, a brexit előtt is ellene volt ennek” – mondta Claire Fox, aki szerint az Örömóda előadása azt sugallja, hogy az EU egy szövetségi szerv, és ez egyszerűen nem helytálló.

 

Az Egyesült Királyság elvileg október 31-én távozik az EU-ból (legalábbis a mostani tervek szerint így néz ki a dolog), a brexitpárti képviselők pedig önként vették fel a mandátumukat és jöttek el az EP ülésére. Nem gyerekes-e ennek fényében ez a performansz? – kérdeztük.

 

Claire Fox szerint bármilyen demonstráció lehet gyerekes, például az is eléggé gyerekes volt, hogy a brexitellenes brit libdemek sárga pólóban jelentek meg az ülésen, amire az volt írva, hogy „bollocks to Brexit”. (Ez nagyjából azt jelenti, hogy „elbaszott brexit”, részletes etimológiai elemzést itt lehet olvasni róla.)

 

„Nem mi vagyunk egyedül gyerekesek”

 

– állítja Fox. A hátat fordítás egy csendes tiltakozás volt, nem kiabáltak be, nem zavartak meg semmit, csak metaforikusan kifejezték, hogy a brexittel az Egyesült Királyság hátat fordít az EU-nak, de nem Európának – mondta.

 

Nem ezen kéne felháborodni

 

Claire Fox szerint jobb lenne, ha az emberek egy kétperces performansz helyett inkább azon a hosszútávú következményeket rejtő döntésen háborodnának fel, hogy Christine Lagarde korábbi IMF-vezért tennék meg az Európai Központi Bank vezetőjévé. „Édes istenem, ez a nő képvisel mindent, ami megszorítás, az emberek elnyomása! Két percig hátat fordítani egy himnusznak nem bűntény, de Lagarde kinevezése sértés a görög, az olasz delegációk felé is!” – mondja.

 

És hogy miért nem vettek részt az Európai Parlament elnökének megválasztásán? Mert

 

minek szavazzanak egy olyan intézmény vezetőjére, aminek remélhetőleg már nem sokáig lesznek tagjai?

 

Másrészt pedig Fox szerint tudni lehetett, hogy ki fogja megnyerni a szavazást, ez csak egy eljárás, ami a demokrácia látszatát kelti. Kérdésünkre azért hozzátette: ettől még lehet, hogy a tervezett bizottságielnök-jelölt Ursula von der Leyen ellen csak azért is leszavaz majd.

 

Nem nagy vágyuk a frakciózás

 

29 tagú a brexitpárti delegáció, ennyien csak a német CDU/CSU-sok vannak, de az ugye két párt. Ennek ellenére nem akarnak frakciót csinálni, mert október 31-én ki akarnak lépni az EU-ból, szóval addig inkább „meghúzódnak a terem hátsó sarkában”.

 

Az Azonnali kérdésére Fox azt mondta: ha mégse sikerül kilépni október végéig, akkor elképzelhető egy frakció, de „nem valami nagy vágyunk ez”. Claire Fox szerint a frakciók rendszere az EP-ben amúgy is sérti a demokráciát, mert „nem a körzeted és a szavazóid számítanak”, hanem az, hogy „összeállj hat másik ország képviselőivel, olyanokkal, akikkel nem is szükségszerűen értesz egyet.” Szerinte ez erőltetett föderalizáció.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kormányzati bértámogatást hiába igényelték meg, nem kaptak semmit a kávézóban. A hat alkalmazottból mára egy maradt, ő sem kap teljes bért.

Ezzel már hivatalosan három ember jelezte, hogy szívesen lenne az ellenzék közös '22-es miniszterelnök-jelöltje.

Nyithassanak meg korlátozottan a múzeumok, állatkertek, vendéglátó helyek, szállodák, színházak, mozik – Ujhelyi István ezt kéri a kormánytól.

Nem teljes kapacitással ugyan, de október óta végre újra üzemelhetnek. Ha a járványhelyzet is engedi, akkor második félévtől kinyitnak az iskolák is az országban.

A vírus reprodukciós rátája közben 1 alá esett náluk, azaz egyre kevésbé terjed.

Beteltek az időpontok, mert olyan kevés vakcina érkezett. A rendszer 11 millió embert is be tudna oltani, ha lenne elég oltóanyag, de csak 3,1 milliónak elegendő fog megérkezni.

A kezdeményezők szerint több tucat település vehetett részt az akcióban. A Minority Safepack elkaszálása ellen tiltakoztak.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás