Benjamina Karić fiatal szocdem politikust múlt héten választották meg Szarajevó élére. A korábbi muzulmán-nacionalista vezetéstől már abban is eltér, hogy ő egyetlen nemzetiséghez se akar tartozni, mert a bosnyákok, szerbek és horvátok közötti megosztottság helyett egy közös bosznia-hercegovinai identitásban bízik.

Csütörtökön elhunyt a szerb származású Jovan Divjak, azaz „Jovo bácsi”, aki azzal vált híressé és választott új hazájában, Bosznia-Hervegovinában hőssé, hogy a boszniai főváros 1994-es szerb ostromakor a város védőinek oldalára állt. Története is azt bizonyítja: túlságosan leegyszerűsítő, ha nemzetek közötti háborúként akarjuk láttatni a boszniai polgárháborút.

Zoran Milanović horvát államelnök nagyon bedühödött a horvátországi szerbek parlamenti képviselőjére, amiért az nem szavazta meg jelöltjét a Legfelsőbb Bíróság élére. A szerb politikus szerint Milanović mindent gyűlöl, ami Horvátországtól keletre van. A jobbközép kormánypárt már Milanović elmozdítását is felvetette. De mi a célja a szocdem államelnöknek a kirohanásaival?

A szerb kormány lehetővé teszi szerb lakcímmel nem rendelkező külföldi állampolgároknak is, hogy igénybe vegyék az ország oltópontjait. Kilométeres sorok álltak a hétvégén a szerb határokon, annyian akartak átjutni az országba. Miközben Szerbiának a külföldiek számára is marad oltóanyaga, a többi, nem EU-tag balkáni államban nagyon lassan halad az oltás.

A bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság tagjai és munkatársai már megkapták a kínai koronavírus elleni oltást – mégpedig a szomszédos Szerbiában. Az országban lockdown nincs, a taláros testület is ellenzett minden korlátozást.

Már több, mint félmillió embert oltottak be a kínai koronavírus ellen Szerbiában alig két hét alatt. Aleksandar Vučić rendszere nyugati, kínai és orosz oltóanyagokat is használ. Hogy ki melyiket választaná, nagyban ideológiai kérdés is. Közben pedig még az oltás kapcsán is össze tudott Szerbia és Koszovó veszni.

Szkopjéba és Podgoricába lehet már csak utazni velük Budapestről.

Ma több hír esik arról a magyar médiában, hogy mi folyik innen 5000 kilométerre, mint a magyar határtól 200 kilométerre. Ezt szerettük volna megváltoztatni erre a pár napra.

Vahidin Preljević a szarajevói egyetem tanáraként az egyik legismertebb értelmiségi hang az országban. Az Azonnalinak nyilatkozva a daytoni egyezmény teremtette Bosznia hibáiról beszél. Szerinte a nemzetközi közösség beavatkozása nélkül nem lesz valódi béke. A Habsburgokat – és főleg a magyar Kállay Bénit – hozza fel példaként, miként lehetne közös identitást teremteni a ma etnikailag szétszabdalt országban.