+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2021. április 15. csütörtök, 06:50
Benjamina Karić fiatal szocdem politikust múlt héten választották meg Szarajevó élére. A korábbi muzulmán-nacionalista vezetéstől már abban is eltér, hogy ő egyetlen nemzetiséghez se akar tartozni, mert a bosnyákok, szerbek és horvátok közötti megosztottság helyett egy közös bosznia-hercegovinai identitásban bízik.

Múlt héten választotta a szarajevói városi parlament – ahol többségben vannak a baloldali és liberális pártok – a 31 éves, jogot és történelmet végzett szociáldemokrata politikust, Benjamina Karićot a bosznia-hercegovinai főváros új vezetőjének. Nem ő az első baloldali politikus a város élén, de az előző polgármester, akit vált, a muzulmán-nacionalista Demokratikus Akciópárthoz (SDA-hoz) tartozott. Karić azonban mindenképpen valamiben első:

 

a népszámlálásokon nem hajlandó magát az ország három nemzetiségének egyikéhez sorolni, hanem „egyébként” jelöli meg magát.

 

Miért kell mindenkinek bosnyáknak, szerbnek vagy horvátnak lenni?

 

Az 1995-ös daytoni szerződés mellékleteként, a nemzetközi közösség által kidolgozott alkotmány ugyanis csak három államalkotó nemzetiséget ismer: a bosnyákokat, a szerbeket és a horvátokat. Noha mások is élnek Bosznia-Hercegovinában – például cigányok, zsidók vagy albánok –, nekik nem marad más választásuk, mint szintén az „egyéb” kategóriát bekarikázni, de

 

ide sorolják magukat azok is, akik eleve elutasítják az ország nemzetiségi megosztottságát és közös bosznia-hercegovinai identitást szorgalmaznak.

 

Noha csak a lakosság három százaléka választja ezt az opciót, ez nem csak az esetleg erős nemzetiségi identitással függ össze. Az alkotmány értelmében ugyanis a közös állami tisztségekre – így például államelnöknek (amiből három is van) és a konföderatív parlament tagjának – csak olyan választható, aki bosnyák, szerb vagy horvát – azaz Karić például a döntésével ezen opciótól elesett. (Bosznia-Hercegovinia mint konföderáció két tagállamból áll: a bosnyák-horvát Föderációból és a szerb többségű Republika Srpskából, a tagállamokon belül már indulhatnak az „egyebek” is politikai posztokért.)

 

Már 2009-ben – egy cigány és egy zsidó politikus keresetére – az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a jelenlegi választási törvény diszkriminatív, elvégre

 

állampolgárokat zár ki csupán nemzetiségi hovatartozásuk miatt a választhatók köréből.

 

Azonban az alkotmányt és a választójogot azóta se módosították.

 

A nemzetiségi elv azért is fontos, mert ennek alapján zajlik a három társállamelnök megválasztása – bár ez sem annyira egyszerű. Míg a szerb társállamelnökre csak a Republika Srpska szerb lakói szavazhatnak (holott ott élnek más nemzetiségek is), a horvát és a bosnyák államelnökre mindenki, aki a Föderációban horvát vagy bosnyák.

 

Ezt főleg a horvát nacionalisták fájlalják, mert emiatt fordulhatott elő kétszer is, hogy a horvát társállamelnöki posztot nem a nacionalisták, hanem a közös identitást hangsúlyozó balliberálisok szerezhették meg: 2018-ban a horvát nemzetiségű, de az antinacionalista Demokratikus Front színeiben induló Željko Komšić

 

azért tudott horvát társállamelnöknek befutni, mert számos városi, balliberális bosnyák őt ikszelte,

 

és nem a bosnyák jelöltek közül választott. Zágráb akkor egyenesen kétségbe is vonta Komšić horvátságát, mire a balliberális politikus  felszólította Horvátországot, hogy ne avatkozzék be a boszniai belügyekbe. Azonban hiába vallja magát egy közös identitás hívének Komšić is, államelnöki posztot tényleg csak horvátként – igaz, sok bosnyák szavazattal – tudott szerezni.

 

Multikulturalizmus a lelkekben

 

Az új szarajevói polgármester azonban eleve nem akar ebbe a játékba belemenni – hanem nyíltan elveti a nemzetiségi megosztottságot. Amikor megkérdezték tőle, hogy miért nem akar egyetlen nemzetiséghez se tartozni, azt mondta, hogy

 

„büszke vagyok arra a partizán, antifasiszta közegre, ahol felnőttem, a családomban muzulmánok, ortodoxok és zsidók is vannak”.

 

Humorosan hozzátette, hogy szeret „stréber lenni”, és ezért tökéletesen meg akar felelni egy közös identitásnak – amire a vegyes családi háttere eleve predesztinálja. A politikusnő tudományos karrierjében is foglalkozott az ország többnemzetiségűségével: a helyi zsidó közösség történetéből írta a történészi diplomamunkáját, később aztán jogászként római jogból doktorált.

 

DR. BENJAMINA KARIĆ TITO KÉPE ALATT, A SZOCDEMEK ZÁSZLAJA MELLETT. FOTÓ: BK / FB

 

Karić azt nyilatkozta, hogy

 

„Szarajevóban a lelkünkben hordozzuk a multikulturalizmust”,

 

és szerinte nem a nemzetiségi különbségek élezésén, hanem az emberek mindennapjait jobban foglalkoztató kérdéseken kell közösen dolgozni.

 

Szocdemeket is megújíthatja

 

Karićnak nemcsak a nacionalistákat sikerült legyőznie, de a szociáldemokratákon belül is elindíthat egy fiatalítást. A párt ugyanis a város élére az egyik nagyöregjét, a szerb származású Bogić Bogićevićet szánta volna – ennek is lett volna persze üzenetértéke, elvégre ebben az esetben a 80 százalékban muzulmánok lakta várost egy szerb politikus irányíthatta volna.

 

De a politikus meglepetésre a közgyűlésben már az első fordulóban kibukott. Ekkor bejelentette, hogy nem akar mégsem a város vezetője lenni, holott pártja még egyszer elindította, és másodszor már többséget is szerzett – de ő elutasította a lehetőséget. Így került a képbe Karić. A politikusnő

 

egy széles balliberális koalíció élén vezetheti a várost,

 

amely a tavaly novemberi önkormányzati választáson kiütötte a hatalmat a muzulmán-nacionalista SDA kezéből. Karić nemcsak nemzetiségi kérdésekben, de a korrupció elleni harcban is szereti a szimbolikus lépéseket. Egyik első intézkedése polgármesterként az volt, hogy

 

eladja a korábbi muzulmán-nacionalista városvezető, Abdulah Skaka hivatali kocsiját,

 

és nem tart ilyenre a jövőben igényt.

 

DR. BENJAMINA KARIĆ ÁTVESZI A VÁROS KULCSÁT MUZULMÁN-NACIONALISTA ELŐDJÉTŐL, ABDULAH SKAKÁTÓL. A HIVATALI KOCSIJÁRA NEM TART IGÉNYT. FOTÓ: AS / FB

 

Beszólt a szerb nacionalistáknak

 

A Szarajevón belüli, de önálló városnak számító – mert nem a Föderációhoz, hanem Republika Srpskához tartozó – Kelet-Szarajevó szerb nacionalista polgármesterével azonban máris összetűzésbe került.

 

Ljubiša Ćosić tiltakozott az ellen, hogy Szarajevó kihelyezett emlékplakátokat a város egykori ostromára emlékezve, és ezek eltávolítását követelte. Noha Kelet-Szarajevó hivatalosan önálló város, de Szarajevónak vannak bizonyos jogai. Karić pedig éppen erre hivatkozva közölte:

 

a szerbek az ország államalkotó népe, de ez nem előjogokat jelent, hanem közös cselekvést követel.

 

Arra is emlékeztetett, hogy az egykori bombázásokban számos szarajevói szerb is életét vesztette. A város egyik védője a szerb nacionalistákkal szemben maga is szerb volt: a múlt héten elhunyt Jovan Divjak.

 

NYITÓKÉP: Benjamina Karić / BK, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

A képviselő szerint most bizony az ombudsmannak kell a kormány rendelkezése ellen védenie az egészséghez való alapjogot Magyarországon.

Az ortodox egyház, a mulatósénekesek és a maszkviselés belengetett eltörlése se nagyon növelte a románok oltási kedvét, így a misztikumhoz fordultak.

A Tsúfos Tükör huszadik számában meg-mutatkozik, hogy kotsmázással, dorbézolással 's dínom-dánommal kísérti meg a' Gonosz, a' fene védetségi kártya pedig tsak a jámborságtól s' a' józanságtól védhet meg.

Nemcsak pénzt, hanem 20 liter fehérbort is adott, sőt még a polgármester magánbirtokán is dolgozott a panasztevő.

Öt év alatt négyszeresére nőtt az átadott új ingatlanok száma, aminek oka a koronavírus
előtti időkben keresendő.

Száznegyven éve koronázták meg a független Román Királyság első uralkodóját. Ennek apropóján elmeséljük, kik a román monarchisták főhősei.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás