+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. november 22. vasárnap, 17:42
Vahidin Preljević a szarajevói egyetem tanáraként az egyik legismertebb értelmiségi hang az országban. Az Azonnalinak nyilatkozva a daytoni egyezmény teremtette Bosznia hibáiról beszél. Szerinte a nemzetközi közösség beavatkozása nélkül nem lesz valódi béke. A Habsburgokat – és főleg a magyar Kállay Bénit – hozza fel példaként, miként lehetne közös identitást teremteni a ma etnikailag szétszabdalt országban.

 

A daytoni megállapodást 25 évvel ezelőtt írták alá. Sikertörténet az elmúlt 25 év?

 

A daytoni békeszerződés megállította a háborút. Abban a történelmi pillanatban ez volt a legfontosabb,

 

és ebben az értelemben sikeres volt a daytoni egyezmény.

 

Az azonban kezdettől fogva mindenki számára világos volt, hogy a daytoni egyezmény retrográd keretei között nem születhet meg egy modern Bosznia-Hercegovina. A nemzetközi közösség azt remélte, hogy külső beavatkozásokkal majd az állam folyamatosan fejleszthető egy polgári állam irányába. Ezt a célt azonban alig sikerült elérni. 15 évvel ezelőtt voltak még nagyobb alkotmányozási tervek, de azóta a nemzetközi közösség teljesen visszavonult. A rendszer stagnál, és ez csak a szeparatista-nacionalista erőknek jó.

 

Dayton legalizálta az etnikai tisztogatást Bosznia és Hercegovina etnikai alapú felosztásával. Szükség volt erre?

 

A Daytonban hivatalossá tett etnikai elvet pragmatikus megoldásként használták. Ugyanakkor már Daytonban is az etnikai elv némileg relativizálódott, mert mindkét entitásnak (a Republika Srpskának és a horvát-bosnyák Föderációnak – a szerk.) többnemzetiségűnek kellett lennie:

 

a menekültek visszatérésével egyik államrész se etnikailag „tiszta”.

 

Nagyon problematikus azonban, hogy az egyik országrészt Republika Srpskának (azaz szerb köztársaságnak – a szerk.) lehet nevezni, hiszen nem csak szerbek élnek ott. Ez mélyen diszkriminatív. Lehetne mondani, hogy egy államnév csak egy szimbólum, de a szimbólumok is meghatározzák a politikai valóságot, ennyiben hatással vannak az emberek hangulatára is.

 

Hogyan tekintenek Daytonra a mai Bosznia-Hercegovinában?

 

Különbözőképpen, attól függően, hogy milyen szemszögből nézzük az egyezményt. A radikálisok a maguk narratíváival sikeresen manipulálják az embereket. Ezekkel a narratívákkal a politikai elitek sikeresen terelik el a figyelmet azon gazdasági, társadalmi problémákról, amelyeket nem oldottak meg eddig sem. A mostani etnocentrikus rendszer lehetővé teszi számukra, hogy ne az igazi problémákkal kelljen foglalkozni.

 

Fennáll annak a veszélye, hogy az ország szétesik?

 

Ez a veszély mindig fennáll. De ha ez megtörténne, akkor ez lenne a kontinensünk legnagyobb geopolitikai és ideológiai katasztrófája, amely – bátran állítom – a közös európai eszmét is, amely éppen a nacionalizmus meghaladásáról szól, szétzúzná.

 

A nemzetközi közösség, amelynek ma is nagy befolyása van Bosznia-Hercegovinában, hibás-e azért, hogy Bosznia-Hercegovina ilyen megosztott lett?

 

A jelenlegi politikai elit mellett a nemzetközi közösség viseli a legnagyobb felelősséget ezért a helyzetért. A probléma az, hogy a nemzetközi közösség, különösen annak európai része, általában azt az elméletet követi, miszerint Bosznia-Hercegovinának egyedül kell kezelnie az etnikai megosztottságot. A jelenlegi keretek közöttt azonban elképzelhetetlen egy értelmes fejlődés.

 

Európának segítenie kell nekünk: radikálisan be kellene avatkoznia, és rendszerszintű változásokat előidéznie.

 

Egyébként további nehézséget jelent, hogy az EU többnyire csak bürokratikus apparátusként működik helyben. Azt, hogy nem kínál eszmei alternatívát, azon államok használják ki, amelyek szeretnék a Balkánt megszerezni: Ororszország, Törökország.

 

A BOSZNIAI HORVÁT SZÁRMAZÁSÚ VAHIDIN PRELJEVIĆ A SZARAJEVÓI EGYETEM GERMANISZTIKA TANSZÉKÉNEK TANÁRA, KUTATÁSI TERÜLETE A HABSBURG MONARCHIÁHOZ ÉS ANNAK KULTURÁLIS HATÁSAIHOZ KAPCSOLÓDIK. FOTÓ: OSZTRÁK KULTURÁLIS FÓRUM ZÁGRÁB / FB

 

Van egyáltalán közös identitás Bosznia-Hercegovinában, vagy az egyes etnikai csoportok eltérő módon fejlődnek?

 

Természetesen létezik közös identitás.

 

Minden bosznia-hercegovinai állampolgár nagyjából ugyanazt a nyelvet beszéli (amit persze másképp neveznek), hasonló mentalitással, hasonló szokásokkal, közös történelemmel rendelkezik.

 

És ne felejtsük el: minden bosznia-hercegovinai állampolgár külföldön ugyanazt tapasztalja, mert bosnyáknak vagy hercegovinainak tekintik őket.

 

A szerb és a horvát politikai elit azonban az oktatás- és az identitáspolitika révén igyekszik a lehető legnagyobb mértékben kulturálisan Szerbiához vagy Horvátországhoz csatolni az itt élő szerbeket és horvátokat. Ezzel óriási károkat okoznak a boszniai és hercegovinai szerbeknek és horvátoknak, mert eltörlik különlegességüket, amellyel mindig is rendelkeztek. Elidegenítik a népet a saját hazájától.

 

Ha Belgrád és Zágráb továbbra is ezt teszi, akkor hosszú távon az országot ideológiai és kulturális értelemben kizárólag a muzulmán bosnyákokra hagyják.

 

Eleve Bosznia-Hercegovinában nem csak a most elismert három nemzetiség él.

 

Az etnocentrikus Dayton-rendszer anomáliáit leginkább azok a diszkriminatív rendelkezések mutatják, amelyek szerint csak a bosnyákok, a horvátok és a szerbek tölthetnek be politikai tisztségeket. Már léteznek európai bírósági ítéletek ezen rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, de ezen döntések végrehajtása politikailag blokkolt. Ez is mutatja: a nemzetközi közösség aktív segítsége, beavatkozása nélkül nem tudunk a jelenlegi bénító állapotból elmozdulni.

 

Sokszor látni tüntetéseket, amelyeken valamennyi nemzetiségből vesznek részt emberek.

 

Természetesen az emberek, ha konkrét szociális, jogi vagy gazdasági kérdésekről van szó, ki tudnak menni közösen tüntetni. Éppen a mostani helyhatósági választások mutatták meg, különösen Szarajevóban, hogy

 

egyre több ember nem a nacionalista logika szerint szavaz.

 

A nacionalista elitnek éppen azért kell ilyenkor a gyűlöletet felkavarnia, hogy megoszthassa a vele szemben állókat. A nacionalista pártok úgy tesznek, mintha ők mindenkit képviselnének. Csak egyetlen ellenpélda: a muzulmán-nacionalista Demokratikus Akciópártra (SDA) a bosnyákok – akiket a párt kizárólagosan képviselni akar – kevesebb, mint harmada szavaz évek óta. De megint csak azt tudom hangsúlyozni: a nemzetközi közösség támogatása nélkül erőtlenek ezek a közös akciók, támogatni kell azon köröket, amelyek egy közös Bosznia-Hercegovinát akarnak.

 

Mit szól az olyan pártokhoz, mint a Naša Stranka, amelyek a közös identitást erősítik?

 

Pozitívan tekintek rájuk. Az, hogy van mögöttük támogatottság, a mostani helyhatósági választásokon egyértelműen kiderült. De ezek főleg liberális, baloldali pártok. Szerintem nagyon fontos lenne, hogy konzervatív, az európai civilizáció iránt elkötelezett – és éppen ezért nem nacionalista – pártok is létezzenek. De helyben az Európai Néppárt csak a nacionalistákat támogatja, sajnos.

 

Nem tudom, tudja-e, de a magyar miniszterelnök irodájában Bosznia-Hercegovina etnikai térképe volt sokáig látható. Orbán nagyon jó kapcsolatban van a boszniai szerb nacionalista Milorad Dodikkal is. Mit gondol erről? Téma ez egyáltalán Boszniában?

 

Sajnos tudok róla, bár hazánkban a magyar politika nem túl fontos téma. Én személy szerint nagyon szeretem a magyar kultúrát, főleg a filozófiát és az irodalmat. Nagy rajongója vagyok Nádas Péternek, Kertész Imrének és Márai Sándornak, de Heller Ágnes vagy Konrád György művei is mind megtalálhatóak a könyvtáramban. Azaz ismerem és tisztelem a magyar kultúrát.

 

Úgy gondolom, hogy a magyar-bosnyák kulturális kapcsolatokat általában meg kellene erősíteni, elvégre mély történelmi kapcsolatok fűznek össze bennünket. Ma azonban nagyon kevéssé vagyunk egymás életében jelen. Pedig miért ne nyílhatna Budapesten, Pécsett vagy Szegeden bosnyák kulturális központ? Ahogy örömmel venném, ha Szarajevóban vagy Tuzlában is több lehetőség lenne magyar nyelvet, irodalmat tanulni.

 

Az azonban egészen biztos, hogy a közös kapcsolat alapja nem lehet az autoriter nacionalizmus.

 

Ha érdekli önöket Magyarországon, hova vezet az autoriter nacionalizmus, akkor Milorad Dodik Republika Srpskáját érdemes megnézniük. Nem kívánom, hogy Magyarország erre a sorsra jusson.

 

Lehet azt mondani, hogy az egykori Habsburg Monarchia multikulturalizmusa Bosznia-Hercegovinában élhet tovább?

 

Erről van pontosan szó! Persze nem meglepő, hogy én ezt mondom, elvégre a tudományos munkásságomban eddig is arra törekedtem, hogy

 

a „népek börtönének” csúfolt Habsburg-birodalom nagyon is pozitív, a korát jóval meghaladó vonásait hangsúlyozzam.

 

Erről írtam a Nakon imperije (A birodalom után) című könyvemben is. A Habsburg Monarchiát én liberális birodalomnak szoktam nevezni: nagyon észszerű nemzetiségi politikát tudott folytatni, amely békét és fejlődést hozott azon népeknek, amelyeknek 1918 után, amikor győzött a nemzetállamiság, csak üldöztetés, elnyomás lett az osztályrészük.

 

Ha Bosznia-Hercegovinát nézzük: először és utoljára a történelemben a Habsburg Monarchia akarta a boszniai kérdést okosan megoldani. Én ezért mindig is

 

nagyon pozitívan tekintettem a magyar Kállay Bénire, aki közös pénzügyminiszterként Bosznia kormányzója is volt.

 

1918 után illett őt folyamatosan szidni, de neki egy nagyon okos és innovatív modellje volt arra, hogyan lehet a sokszínűséget megőrizve egy közös bosnyák nemzetet teremteni az itt élő népekből. A nemzetközi közösség részéről azóta se született innovatívabb javaslat, mint Kállay Bénié. Az ő javaslata sajnos egykoron kudarcot vallott, de a mai napig ennek következményeit nyögjük.

 

Milyen Boszniát szeretne 25 év múlva?

 

Az eddigiekből talán egyértelműen kiderült: egy olyan országra van szükség, amelyben az emberek nem etnikai alapon különülnek el egymástól, hanem egy közös polgári nemzetet alkotnak. Azonban az is világos: ilyen jellegű változást – hiába vannak helyben erők, amelyek ezt szeretnék – az Európai Unió és az USA beavatkozása nélkül nem tudunk magunktól elérni, azaz én sokkal határozottabb nemzetközi segítséget és beavatkozást várnék el. Ha a nemzetközi közösség segít, akkor 25 év múlva Bosznia-Hercegovina minden itt élő ember közös hazája lehet – függetlenül attól, hogy mi az etnikuma vagy vallása.

 

NYITÓKÉP: A polgárháborúban 1992-ben szétlőtt szarajevói könyvtár, amit többek között osztrák és magyar pénzügyi támogatással építettek aztán újjá / Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy miért döntöttek úgy, hogy az óvodákat és az általános iskolák alsó tagozatait még áprilisban kinyitják.

Cak az oltás első dózisát kapta meg. A kormány időközben ígéretet tett a rendszer pontosítására.

Ismert emberek fognak oltásra buzdítani minket, a cél nyolcmillió magyar beoltása, Gulyás szerint a Szputnyik a nyugati vakcináknál is jobb. Ez történt a kormányinfón!

Kolozsváron nemcsak a lakhatás, a kultúra is többe kerül, mint máshol. A Székelyföldön minden olcsóbb, Kézdivásárhely a legolcsóbb, magyar lakossággal is rendelkező város.

A heti Tsúfos Tükör megmutatja, miért örülhetünk a fővárosban épülő kínai egyetemnek.

A 2019-es önkormányzati választáson Pikó András mögé álltak be, és most sem állítanak saját jelöltet a VIII. kerületben.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás