+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2020. november 22. vasárnap, 17:43
Ma több hír esik arról a magyar médiában, hogy mi folyik innen 5000 kilométerre, mint a magyar határtól 200 kilométerre. Ezt szerettük volna megváltoztatni erre a pár napra.

 

Miután 25 éve tárgyalták le az ohiói Daytonban a boszniai háborút lezáró, ezzel a mai Bosznia-Hercegovinát létrehozó daytoni egyezményt, az Azonnali egész hétvégén ezzel a témával foglalkozik. Itt van a szomszédunkban, mégis alig tudunk róla valamit.

 

Huszonöt éve nap mint nap nézte az ország a híradóban, ahogy egymást lövik az egykori Jugoszlávia polgárai,

 

ma mégis több hír esik arról a magyar médiában, hogy mi folyik innen 5000 kilométerre, mint a magyar határtól 100 kilométerre.

 

Ezt szerettük volna megváltoztatni erre a pár napra. Még a logónkat is megváltoztattuk erre a pár napra, a Habsburg-fekete-sárga logó Bosznia-Hercegovina nemzeti színeit és jelképeit öltötte magára.

 

+ Bárány Balázs történész összefoglalta, hogy mi is volt pontosan a Bosznia-Hercegovina mai formáját megteremtő daytoni egyezmény, és miért épp ez a poszthidegháborús világ legszimbolikusabb eseménye. 

 

+ Az Azonnali podcastjában, a Helyzetben egy a boszniai háború kirobbanásakor a jugoszláv néphadseregben szolgáló vajdasági magyar, Győrffy Zoltán mondta el, milyen volt átélni mindezt a helyszínen, Németh Ferenc, a KKI kutatója pedig a mai Bosznia-Hercegovina kihívásairól beszélt

 

+ Balogh Gábor azt írta meg, milyen volt gyerekként a tévében szembesülni a boszniai háborúval, azaz azzal, amikor egy háborúban nincsenek se jók, se rosszak.

 

+ Techet Péter jogfilozófus-történész, az Azonnali főmunkatársa azt járta körbe, hogyan lehet(ne) meghaladni az etnikai törésvonalakat a Dayton által bosnyák-horvát-szerb etnógettókra szabdalt Bosznia-Hercegovinában, és milyen jelek utal(hat)nak arra, hogy ez sikerülhet. Szarajevói értelmiségiek eközben a daytoni békeegyezmény revízióját szeretnék, leírták, miért.

 

+ Vahidin Preljević, a szarajevói egyetem professzora arról beszélt, hogy mivel Bosznia-Hercegovina alkotmánya egy nemzetközi egyezmény része, ezért a nemzetközi közösség beavatkozása nélkül nem lesz se valódi béke, se belső szuverenitás, az ország szétesése viszont Európa legnagyobb geopolitikai katasztrófája lenne.

 

+ Sabrina P. Ramet, a világ legismertebb Jugoszlávia-kutatója interjúban mondta el, kutatásai szerint pontosan mi vezetett a polgárháborúhoz Boszniában, és hogy hol tévedtek nagyot a nemzetközi szereplők.

 

+ Miért nem akar Bosznia-Hercegovinához tartozni az ország szerb része? Michele Bianchi, a University of Calgary doktorandusza a Boszniai Szerb Köztársaság külsős szemmel alig érthető mítoszairól beszélt.

 

+ Losoncz Alpár filozófus, az Újvidéki Egyetem professzora írásában azt fejtegette, hogy miért volt nehéz cipelnie a muzulmán bosnyákoknak a világ közvéleménye által beléjük vetített dolgok terheit.

 

+ Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója a bosnyák iszlamisták furcsaságainak járt utána, például annak, hogy terroristáik miért nem akarnak otthon robbantgatni.

 

+ Magyar parlamenti és EP-képviselők videóban válaszoltak arra, milyen Balkán-politikát kéne folytatnia Magyarországnak, és van-e helye Boszniának az EU-ban, különös tekintettel az ott élő nagyszámú muszlim bosnyákokra.

 

+ Szabó Zoltán hosszúhetényi borász fotókban mutatta meg azt a Boszniát, amit a Wizz Air-gépek utasai nem fognak látni soha, és amiért mindig megéri útra kelni. Szűcs Donát pedig arról írt, miért lesz érdemes elnézni Szarajevóba a járvány után.

 

Jó olvasást!

 

LOGÓ: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újabb 180 fokot fordult Varsó álláspontja. Valami nincs rendben a lengyel jobboldali kormánykoalícióban.

Mit érne Budapest Varsó nélkül? Medve-Bálint Gergőt, a téma szakértőjét kérdeztük.

Mit is tervez pontosan az új jobboldali mozgalom? Interjú az alapító Bencsik Jánossal!

Minden hónap első péntekje támogatói nap a Bandcampen: azaz ha most veszel meg ott egy lemezt, a teljes összeg a zenészeknél landol.

Tovább szolgálhatnád derék fejdelmed / Ha nem tsaltak volna így tőrbe tégedet!

Mindezt ráadásul úgy tették meg a korábbi elnököt, Igor Dodont támogató képviselők, hogy korábban még pont ők szavazták meg Dodonnak, hogy irányíthassa a titkosszolgálatot.

Lengyel lapértesülés szerint nem ez a legkomolyabb probléma vele kapcsolatban.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás