+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2020. november 22. vasárnap, 17:43
Ma több hír esik arról a magyar médiában, hogy mi folyik innen 5000 kilométerre, mint a magyar határtól 200 kilométerre. Ezt szerettük volna megváltoztatni erre a pár napra.

 

Miután 25 éve tárgyalták le az ohiói Daytonban a boszniai háborút lezáró, ezzel a mai Bosznia-Hercegovinát létrehozó daytoni egyezményt, az Azonnali egész hétvégén ezzel a témával foglalkozik. Itt van a szomszédunkban, mégis alig tudunk róla valamit.

 

Huszonöt éve nap mint nap nézte az ország a híradóban, ahogy egymást lövik az egykori Jugoszlávia polgárai,

 

ma mégis több hír esik arról a magyar médiában, hogy mi folyik innen 5000 kilométerre, mint a magyar határtól 100 kilométerre.

 

Ezt szerettük volna megváltoztatni erre a pár napra. Még a logónkat is megváltoztattuk erre a pár napra, a Habsburg-fekete-sárga logó Bosznia-Hercegovina nemzeti színeit és jelképeit öltötte magára.

 

+ Bárány Balázs történész összefoglalta, hogy mi is volt pontosan a Bosznia-Hercegovina mai formáját megteremtő daytoni egyezmény, és miért épp ez a poszthidegháborús világ legszimbolikusabb eseménye. 

 

+ Az Azonnali podcastjában, a Helyzetben egy a boszniai háború kirobbanásakor a jugoszláv néphadseregben szolgáló vajdasági magyar, Győrffy Zoltán mondta el, milyen volt átélni mindezt a helyszínen, Németh Ferenc, a KKI kutatója pedig a mai Bosznia-Hercegovina kihívásairól beszélt

 

+ Balogh Gábor azt írta meg, milyen volt gyerekként a tévében szembesülni a boszniai háborúval, azaz azzal, amikor egy háborúban nincsenek se jók, se rosszak.

 

+ Techet Péter jogfilozófus-történész, az Azonnali főmunkatársa azt járta körbe, hogyan lehet(ne) meghaladni az etnikai törésvonalakat a Dayton által bosnyák-horvát-szerb etnógettókra szabdalt Bosznia-Hercegovinában, és milyen jelek utal(hat)nak arra, hogy ez sikerülhet. Szarajevói értelmiségiek eközben a daytoni békeegyezmény revízióját szeretnék, leírták, miért.

 

+ Vahidin Preljević, a szarajevói egyetem professzora arról beszélt, hogy mivel Bosznia-Hercegovina alkotmánya egy nemzetközi egyezmény része, ezért a nemzetközi közösség beavatkozása nélkül nem lesz se valódi béke, se belső szuverenitás, az ország szétesése viszont Európa legnagyobb geopolitikai katasztrófája lenne.

 

+ Sabrina P. Ramet, a világ legismertebb Jugoszlávia-kutatója interjúban mondta el, kutatásai szerint pontosan mi vezetett a polgárháborúhoz Boszniában, és hogy hol tévedtek nagyot a nemzetközi szereplők.

 

+ Miért nem akar Bosznia-Hercegovinához tartozni az ország szerb része? Michele Bianchi, a University of Calgary doktorandusza a Boszniai Szerb Köztársaság külsős szemmel alig érthető mítoszairól beszélt.

 

+ Losoncz Alpár filozófus, az Újvidéki Egyetem professzora írásában azt fejtegette, hogy miért volt nehéz cipelnie a muzulmán bosnyákoknak a világ közvéleménye által beléjük vetített dolgok terheit.

 

+ Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója a bosnyák iszlamisták furcsaságainak járt utána, például annak, hogy terroristáik miért nem akarnak otthon robbantgatni.

 

+ Magyar parlamenti és EP-képviselők videóban válaszoltak arra, milyen Balkán-politikát kéne folytatnia Magyarországnak, és van-e helye Boszniának az EU-ban, különös tekintettel az ott élő nagyszámú muszlim bosnyákokra.

 

+ Szabó Zoltán hosszúhetényi borász fotókban mutatta meg azt a Boszniát, amit a Wizz Air-gépek utasai nem fognak látni soha, és amiért mindig megéri útra kelni. Szűcs Donát pedig arról írt, miért lesz érdemes elnézni Szarajevóba a járvány után.

 

Jó olvasást!

 

LOGÓ: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.

Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.

Előtte a román hatóságok „régészeti szempontból érdektelen” térséggé nyilvánították a területet.

Szerinte az EU-nak végre fel kéne ismernie, kik az ellenfelei és kik a szövetségesei. Az Orbánnal szemben gyenge EU-politikáért részben a német ipari lobbit teszi felelőssé.

Politikusokhoz köthető szervezetek és teljes médiacsalád működik magyar állami pénzből, és jut pénz a DAC focicsapatnak is.

Andrzej Duda elnök puhatolózó tárgyalásokat kezdett a Sinopharm beszerzéséről, mert nem jön elég vakcina az EU-ból.

A két uniós tagállam már a héten tárgyalni fog az oltási kampányban sikeres Izraellel egy vakcinagyártási együttműködésről.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás