Ma több hír esik arról a magyar médiában, hogy mi folyik innen 5000 kilométerre, mint a magyar határtól 200 kilométerre. Ezt szerettük volna megváltoztatni erre a pár napra.
Miután 25 éve tárgyalták le az ohiói Daytonban a boszniai háborút lezáró, ezzel a mai Bosznia-Hercegovinát létrehozó daytoni egyezményt, az Azonnali egész hétvégén ezzel a témával foglalkozik. Itt van a szomszédunkban, mégis alig tudunk róla valamit.
Huszonöt éve nap mint nap nézte az ország a híradóban, ahogy egymást lövik az egykori Jugoszlávia polgárai,
Ezt szerettük volna megváltoztatni erre a pár napra. Még a logónkat is megváltoztattuk erre a pár napra, a Habsburg-fekete-sárga logó Bosznia-Hercegovina nemzeti színeit és jelképeit öltötte magára.
+ Bárány Balázs történész összefoglalta, hogy mi is volt pontosan a Bosznia-Hercegovina mai formáját megteremtő daytoni egyezmény, és miért épp ez a poszthidegháborús világ legszimbolikusabb eseménye.
+ Az Azonnali podcastjában, a Helyzetben egy a boszniai háború kirobbanásakor a jugoszláv néphadseregben szolgáló vajdasági magyar, Győrffy Zoltán mondta el, milyen volt átélni mindezt a helyszínen, Németh Ferenc, a KKI kutatója pedig a mai Bosznia-Hercegovina kihívásairól beszélt.
+ Balogh Gábor azt írta meg, milyen volt gyerekként a tévében szembesülni a boszniai háborúval, azaz azzal, amikor egy háborúban nincsenek se jók, se rosszak.
+ Techet Péter jogfilozófus-történész, az Azonnali főmunkatársa azt járta körbe, hogyan lehet(ne) meghaladni az etnikai törésvonalakat a Dayton által bosnyák-horvát-szerb etnógettókra szabdalt Bosznia-Hercegovinában, és milyen jelek utal(hat)nak arra, hogy ez sikerülhet. Szarajevói értelmiségiek eközben a daytoni békeegyezmény revízióját szeretnék, leírták, miért.
+ Vahidin Preljević, a szarajevói egyetem professzora arról beszélt, hogy mivel Bosznia-Hercegovina alkotmánya egy nemzetközi egyezmény része, ezért a nemzetközi közösség beavatkozása nélkül nem lesz se valódi béke, se belső szuverenitás, az ország szétesése viszont Európa legnagyobb geopolitikai katasztrófája lenne.
+ Sabrina P. Ramet, a világ legismertebb Jugoszlávia-kutatója interjúban mondta el, kutatásai szerint pontosan mi vezetett a polgárháborúhoz Boszniában, és hogy hol tévedtek nagyot a nemzetközi szereplők.
+ Miért nem akar Bosznia-Hercegovinához tartozni az ország szerb része? Michele Bianchi, a University of Calgary doktorandusza a Boszniai Szerb Köztársaság külsős szemmel alig érthető mítoszairól beszélt.
+ Losoncz Alpár filozófus, az Újvidéki Egyetem professzora írásában azt fejtegette, hogy miért volt nehéz cipelnie a muzulmán bosnyákoknak a világ közvéleménye által beléjük vetített dolgok terheit.
+ Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója a bosnyák iszlamisták furcsaságainak járt utána, például annak, hogy terroristáik miért nem akarnak otthon robbantgatni.
+ Magyar parlamenti és EP-képviselők videóban válaszoltak arra, milyen Balkán-politikát kéne folytatnia Magyarországnak, és van-e helye Boszniának az EU-ban, különös tekintettel az ott élő nagyszámú muszlim bosnyákokra.
+ Szabó Zoltán hosszúhetényi borász fotókban mutatta meg azt a Boszniát, amit a Wizz Air-gépek utasai nem fognak látni soha, és amiért mindig megéri útra kelni. Szűcs Donát pedig arról írt, miért lesz érdemes elnézni Szarajevóba a járvány után.
LOGÓ: Vitárius Bence / Azonnali
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.