2021-ben háromszor is parlamenti választásokat tartottak Bulgáriában, mivel a 2020 nyarán indult politikai válság miatt mindig megosztott parlament lett a választások vége. Az új kormány egyelőre biztos lábakon áll, igaz, sok a megoldandó probléma és nagyok az ideológiai különbségek is a kormánypártok között. Mi fog történni Bulgáriában, hogy végre lett rendes kormánya?

Edi Rama veszélyes vizekre evezett, ennél sokkal kevesebb is elég volt már katonai erők mozgósításához a környéken.

A szavazatok 66,72 százalékával kényelmesen újrázott az eddigi államfő. Ugyanakkor a munkájának a neheze még csak most jön, hiszen valahogy össze kéne verbuválnia egy színes koalíciót, hogy Bulgáriának május óta legyen végre egy nem átmeneti kormánya is.

Év végére talán stabil kormányt tudnak alapítani az idei harmadik választáson győztes pártok Bulgáriában, ahol az új koalíció egyik legfontosabb teendője a korábbi politikai garnitúra korrupciós ügyeit fedező legfőbb ügyész eltávolítása lesz. De sikerülhet-e Bulgáriának maga mögött hagynia a permanens belpolitikai válságot?

Idén harmadjára tartanak parlamenti választást Bulgáriában, mivel a 7 milliós balkáni országban már közel egy éve állandó politikai válság van. A választást két, a Harvardon tanult, a korábbi átmeneti kormányban szerepet vállaló politikus fémjelezte Folytatjuk a Változást! nyerte. Vajon sikerül nekik véget vetni a belpolitikai válságnak?

A Balkan Insight oknyomozó portál cikkének szerzője bejutott egy 11 000 fős chatcsoportba, ahol a szert már oltások ellen javasolják dilettánsok és orvosok egyaránt.

Kiállnak az EU és a NATO, illetve az alacsony adók mellett, bal- és jobboldali egyesítést hirdetnek, párt bejegyzésére azonban már nincs idejük a novemberi választásokig. Két népszerű korábbi miniszter új formációval száll versenybe az idén harmadjára megtartott bolgár voksoláson.

Idén harmadjára is parlamenti választásokat tartanak Bulgáriában, miután két választás nem volt elég, hogy sikerüljön bármilyen pártnak kormányt alakítania. Azonban a bolgár politikai válságnak a legnagyobb károsultját nem Bulgáriában kell keresni, hanem a szomszédban.

Az egyház lényegében megbuktatta az egyházi tulajdonra pályázó szocdem elnök pártját, aki azonban azzal vádolja a lakosság többségét lefedő egyházat, hogy az ország függetlenségét ássa alá, ezért arra buzdította a tüntetőket, hogy zavarják meg az új vallási vezető beavatását.

A magyarországi pártok általában határozott igennel reagáltak arra a kérdésre, hogy legyen-e EU-tagállam Szerbia. Többen még abban az esetben is támogatják Szerbia uniós csatlakozását, ha Koszovóval nem rendeződött a határvita. De mit gondolnak róla pontosan? Videónkból kiderül!