Három választás és megannyi bukás után végre kormány alakult Bulgáriában!

2021-ben háromszor is parlamenti választásokat tartottak Bulgáriában, mivel a 2020 nyarán indult politikai válság miatt mindig megosztott parlament lett a választások vége. Az új kormány egyelőre biztos lábakon áll, igaz, sok a megoldandó probléma és nagyok az ideológiai különbségek is a kormánypártok között. Mi fog történni Bulgáriában, hogy végre lett rendes kormánya?

Bulgáriában még 2020 májusában alakult ki politikai válság, miután hónapokon keresztül több ezer ember tüntetett az országot közel tíz évig irányító Bojko Boriszov miniszterelnök és kormánya, illetve az egész bolgár politikai és gazdasági életet behálózó korrupció miatt. 

Boriszov kisebb kihagyásokkal egészen 2009-től 2021-ig vezette a korábbi keleti blokkba tartozó országot, azonban 2021. április 16-án lejárt a mandátuma, így új választásokra került sor. 

Azonban hiába a botrányok és az összesen 282 napig tartó tüntetéshullám, Boriszov pártja, a GERB még mindig erős maradt, és a választásokon továbbra is annyi szavazatot szerzett, hogy egyszerűen megkerülhetetlen szereplővé vált:

vagy vele lett volna meg a parlamenti többség egy új kormánynak, vagy nélküle kellett volna összeállnia szinte mindenkinek,

amit eddig egy pártnak sem sikerült elérnie.

Ideiglenes kormányból rendes kormányt csináltak Petkovék

Az első és a második választás után is megosztott parlament lett, ahol a három nagyobb blokk (a tüntetésekből kinövő protesztpártok, a közel tíz évig hatalmon lévő, jobbközép GERB, az előző rendszer utódpártja, a Bolgár Szocialista Párt, illetve e három blokk mellett volt a korábban királycsinálónak számító, a török és roma kisebbségek érdekeit képviselő Jogokért és Szabadságért, a DPSZ) egyikének sem sikerült többséget szerezni a parlamentben.

A blokkok között pedig nem igazán volt átjárás, hiszen Boriszovék a korrupciós botrányok miatt elvesztették minden koalíciós potenciáljukat, a harmadik Boriszov-kormány miatt megalakult protesztpártok pedig sem Boriszovval, és az őt sokáig támogató DPSZ-szel, sem az előző rendszer utódpártjával nem akartak összeállni, hiszen céljuk a korruptnak vélt bolgár elit leváltása volt. 

Ekkor jelent meg a bolgár politikában a két jólfésült, korábban Harvardon végzett üzletember, Kiril Petkov és Aszen Vaszilev a Folytatjuk a Változást! (PP) nevű pártjával.

Petkov és Vaszilev is tagja volt a májustól szeptemberig az államfő, Ruman Radev által összeállított ideiglenes kormánynak; Petkov a gazdasági miniszteri, míg Vaszilev pénzügyminiszteri posztot töltötte be.

Népszerűségüket annak köszönhették, hogy ezidő alatt feltárták Boriszov korábbi kormányainak a korrupcióit és hiányosságait; bemutatták például, hogy az infrastuktúra-fejlesztések kapcsán több milliárd levát nem megfelelően költött el az előző kormány. 

Pártjukat és a következő választáson való indulásukat szeptemberben jelentették be, a november 14-i választásokat pedig meg is nyerték: a nagyon alacsony részvételű választáson a szavazatok 25,46 százalékát szerezték meg, ami a 240 fős bolgár parlamentben 67 mandátumra volt elég. 

Szeptemberi zászlóbontásuknál azt jelentették be, hogy túl kell lépni a bal- és jobboldaliságon, és az elsőszámú feladat leszámolni a korrupcióval és a Boriszov által hátrahagyott maffiállammal.

A választás estéjén Petkov azt nyilatkozta, hogy bármelyik párttal hajlandóak összeállni, ha azok vállalják a korrupció felszámolását és a pénz újraosztását az adófizetők jóléte érdekében, azonban az eredmények miatt többséget csak úgy tudtak felmutatni, ha a két parlamentbe jutó protesztpárt (a táncdalénekes és műsorvezető Szlavi Trifonov Van egy ilyen Nép nevű centrista-populista pártja, illetve az urbánus-jobbközép Demokratikus Bulgária) mellett az előző rendszer utódpártját is, a Bolgár Szocialista Pártot is sikerül egy ernyő alá terelni, miközben a protesztpártok korábban nem kértek a szocialistákból.

Ennek ellenére Petkovéknak sikerült összeterelni a három pártot, és a 140 oldalas koalíciós szerződés elfogadása után

hétfőn a parlamentben meg is szavazták az új kormányt, aminek Petkov lett a miniszterelnöke.

Anti-korrupciós tervek, járvány és Észak-Macedónia

Az új kormánynak így egy kényelmes, 14 fős többsége lesz a 240 fős parlamentben a 134 mandátumukkal.

Mint azt a választási eredményeket elemző cikkeinkben megírtuk, alapvetően több probléma is akad, amivel a leendő kormánynak meg kell birkóznia, aminek a nulladik lépése csak a kormányalakítás volt. 

Egyrészt a jelenlegi egyik legnagyobb problémát a kínai koronavírus-járvány jelenti, hiszen uniós szinten utolsó szinten állnak az oltási kampányban a bolgárok: 

míg az uniós átlag a teljesen beoltottak körében 68,17 százalék, addig Bulgáriában ez mindössze 26,84 százalék, 

amivel még világviszonylatban is nagyon rosszul állnak.

Nem véletlen, hogy a kormány egyik feladatát a vakcinákba vetett bizalom növelésében nevezte meg; egy december elején közzétett kutatás szerint

a bolgárok 45 százaléka egyáltalán nem szeretné beoltatni magát.

„Bulgária fő célja, hogy növeljük az oltottak számát, ha nyitva akarjuk tartani az üzleteinket, az iskoláinkat, és ha nem akarjuk túlterhelni a kórházakat”

– nyilatkozta Petkov, aki az oltási hajlandóság növelése miatt bevezeti az Európai Unió több országában már belföldön is használt green passt, igaz, jelenleg csak a minisztériumok épületében lesz az kötelező, de Petkov arra kérte az üzlettulajdonosokat, hogy ők is tegyenek így. 

Emellett egy oltásokat népszerűsítő kampányt is bevezetnek majd, de a covid elleni nem kötelező oltások iránt Bulgáriában nem túlzottan nagy a kereslet. 

A kormány ezenkívül bejelentette, prioritásként kezeli a korrupció elleni harcot – elvégre ez szinte az egyetlen összekapcsoló téma a pártok között –, aminek keretében

az ügyészséget is megreformálnák, hogy így mozdíthassák el a főügyészt, a Boriszov emberének tartott Ivan Gesevet.

Ebben mindegyik párt egyetért, és Ruman Radev államfő támogatását is élvezik, aki szintén az ügyészség és a jogállamiság reformját kérte a most alakuló kormánytól. 

Azonban a legnagyobb probléma Észak-Macedónia kérdése lehet, hiszen jelenleg a nyugati integrációért cserébe a nevét is feláldozó ország épp Bulgária vétója miatt nem tudja megkezdeni az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalásokat.

Petkov a választások előtt azt ígérte, hogy hat hónapon belül leül tárgyalni Szkopjéval, a pártok között az északmacedón-kérdés jelenti az egyik legnagyobb törésvonalat: 

míg Petkov és a Folytatjuk a Változást! segítené a nyugati integrációjában Szkopjét, addig a külügyminisztériumot adó Trifonov-párt már közel sem olyan biztosan.

Trifonov ismert nacionalista szólamairól, ezenkívül Bulgáriában a legtöbb párt hasonlóan gondolkodik az északmacedón-helyzetről, mint Trifonov – egy nemrég készített kutatás szerint a bolgárok mindössze 10 százaléka oldaná fel a vétót Szkopje blokkolására, miközben a társadalom 70 százaléka továbbra sem engedné be az EU-ba Észak-Macedóniát.

Ugyanakkor Petkov bizakodó, terveik szerint több munkacsoportot is felállítanának, hogy kompromisszumra jussanak a szomszédos országgal. (Észak-Macedónia és Bulgária kapcsolatáról, Szófia vétójáról bővebben ebben és ebben a cikkeinkben írtunk.)

Híd a következő választásokig?

Ugyan a mostani kormány elsőre elég stabil lábakon áll, de ahogy több bolgár politológus is jelezte:

csak rövid távon.

A pártokat leginkább csak a korrupcióellenesség köti össze, és egy nagyon színes koalíciót alkotnak, hiszen a kormány a balközéptől egészen a jobbközépig tart, benne antiestabilishment és technokrata pártokkal is.

Így nem véletlen, hogy a kormányban résztvevő jobbközép-urbánus Demokratikus Bulgária társelnöke egy interjúban úgy fogalmazott, hogy

a jelenlegi kormány feladata, hogy hidat képezzen az előző Boriszov-kormány és a következő választás között, 

ami alatt felszámolja az előző kormány „maffiállamát”, és megtisztítja a közéletet a korrupciótól.

Szerinte ez a színes kormány elég nehéz feladatra vállalkozott, hiszen miközben az ideológiai különbségek sok esetben elég nagyok, a megoldandó feladatok sem egyszerűek, például már a kormány a megválasztás napján elkezdett intézkedni a növekvő energiaárak, illetve az árvizek miatti áramkimaradások miatt.

Ugyanakkor rövidtávon biztosan együtt marad a kormány, hiszen a három választás és a 2020 júliusa tartó politikai válságot kezelni kell, ha pedig egy párt kiáll a sorból, azt a választók megbüntethetik – csak úgy, mint Trifonovékat, miután a második választás után egyszerűen eljátszotta az egyetlen normális lehetőséget a kormányalakításra.

NYITÓKÉP: Az új bolgár kormányfő, Kiril Petkov. FOTÓ: Bulgária Kormánya