Fölényesen nyerte a bolgár elnökválasztást Ruman Radev

A szavazatok 66,72 százalékával kényelmesen újrázott az eddigi államfő. Ugyanakkor a munkájának a neheze még csak most jön, hiszen valahogy össze kéne verbuválnia egy színes koalíciót, hogy Bulgáriának május óta legyen végre egy nem átmeneti kormánya is.

A szavazatok 100 százalékos megszámlálása után kijelenthető,

az inkumbens Ruman Radev nyerte a bolgár elnökválasztást.

Radev a szavazatok 66,72 százalékát szerezte, míg kihívója, a Bojko Boriszov-féle GERB által támogatott Anasztas Gerdzsikov volt, aki mindössze 31,80 szavazatot kapot; a szavazók 1,48 százaléka pedig egyikükre sem szavazott.

A november 14-i választás után azért kellett második fordulót tartani, mert a 23 jelölt közül egyik jelöltnek sem sikerült 50 százalék + 1 szavazatot szereznie, így az első fordulóban két legsikeresebb jelölt mérette meg magát a második fordulóban.

A második fordulóban Radev hozta a papírformát: az elnöki posztot 2016 óta betöltő Radevet még a második forduló előtt is 60 százalék körülre mérték, végül a szavazatok kétharmadát szerezte meg. Ugyanakkor a választási részvétel nem volt túl magas a lassan már több mint egy éve permanens politikai válságban lévő országban,

a szavazók mindössze 24,12 százaléka vett részt a választáson, ami az eddigi legalacsonyabb Bulgáriában a rendszerváltás óta. 

Az alacsony részvétel egyrészt annak köszönhető, hogy a választásnak nem volt túlságosan nagy tétje, hiszen biztos volt Radev sikere, másrészről pedig a bolgárok a folyamatos belpolitikai válság miatt már nem érdeklődnek annyira a politika iránt.

Radevnek kulcsszerepe lesz a kormányalakításban

Mint arról korábban beszámoltunk, november 14-én tartották az elnökválasztás első fordulóját, illetve azzal egyidőben az idei harmadik parlamenti választást, 

mivel a Bojko Boriszov vezette kormány ellen 2020-ban kirobbant tüntetések óta permanens politikai válság van Bulgáriában.

Novembert megelőzően áprilisban és júliusban tartottak parlamenti választásokat, azonban a tüntetések miatt a Boriszov vezette GERB mögül elfogytak a koalíciós partnerek, más politikai erőknek pedig eddig nem sikerült a parlamenti többséghez szükséges 121 mandátumot megszerezni a 240 fős bolgár törvényhozásban.

A harmadik választást az idén ősszel alakult Folytatjuk a Változást! nyerte, ami az elnökválasztáson a függetlenként induló Radevet támogatta, és az eddigi parlamenti választások közül a novemberi után van a legnagyobb esély, hogy végre sikerülhet kormányt alakítani,

de ehhez az kellene, hogy az elnökválasztáson Radevet támogató pártok megegyezzenek a közös kormányzásban.

A centrista-technokrata Folytatjuk a Változást! (PP) mellett a korábbi állampárt utódpártja, a Bolgár Szocialista Párt, illetve a protesztpártok sorakoztak fel Radev mögé, így a műsorvezető-énekes Szlavi Trifonov centrista-populista Van egy Ilyen Nép!-je, illetve az urbánus-jobbközép Demokratikus Bulgária. 

Egy ilyen koalíciónak meglenne a többséghez szükséges 121 mandátum (a négy pártnak összesen 134 mandátuma van), ugyanakkor a pártok között az egyedüli kapocs Radev mellett a korrupcióellenesség, ezt leszámítva azonban

nagyon sok gazdasági és ideológiai különbség van a baloldaltól egészen a jobbközépig, a populistákat és a technokratákat is magában foglaló kormánykoalícióban. 

A választásokat megnyerő Folytatjuk a Változást! miniszterelnök-jelöltje, Kiril Petkov korábban azt nyilatkozta, hogy azokkal a pártokkal hajlandó leülni tárgyalni, akik megállítanák a korrupciót, illetve újraosztanák a pénzt az adófizetők érdekében, így a korrupcióval megvádolt GERB, illetve a török és roma kisebbségek jogait képviselő Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSZ) nevű párton kívül mindegyik más párt szóba jöhet, bár a szélsőjobboldali, Nagy-Bulgária-eszményben hívő Újjászületést valószínűleg nem vennék be a kormányba Petkovék.

A kormányalakításban így nagy szerepe lehet a most újrázó Radevnek, hiszen ő az egyik kulcsfigura, aki össze tudja kötni ezeket a pártokat, és Radev mellett a legtöbb bolgár is azt szeretné, hogy minél hamarabb maguk mögött hagyhassák a permanens politikai válságot, hiszen az új kormány előtt így is sok megoldandó feladat áll: a kínai koronavírus-járvány és az akadozó oltáskampány mellett fontos feladat lenne a gazdasági válság kezelése, illetve az északmacedón-helyzet megoldása is: Zoran Zaev miniszterelnök lemondása után Észak-Macedóniában szintén politikai válság alakult ki, aminek kimenetelében fontos szerepet játszik, hogy az EU-hoz csatlakozni kívánó országgal szembeni vétóját Bulgária feloldja-e. 

NYITÓKÉP: Ruman Radev / Facebook