Benyújtotta lemondását Észak-Macedónia nyugatpárti miniszterelnöke

Zoran Zaev azután mondott le, hogy pártja elvesztette a hétvégi önkormányzati választásokat.

„Vállalom a felelősséget a választási eredményekért. Emiatt lemondok mind a miniszterelnöki, mind az SDSM pártelnöki pozíciójáról”

– jelentette be vasárnap késő este Zoran Zaev északmacedón miniszterelnök és a legnagyobb kormánypárt, az SDSM elnöke, miután pártja nagyon rosszul szerepelt az október 31-i önkormányzati választások második körében. 

Választást értékelő beszédében Zaev arról értekezett, hogy meggyőződése, hogy a progresszív választókkal az országot visszaterelték a szabadság és a demokrácia útjára, ugyanakkor pont emiatt, „amikor a szabadság és a demokrácia uralkodik”, az a szabály, hogy a politikusoknak egyúttal felelősséget is kell vállalniuk.

A most lemondó miniszterelnök szerint ezzel a felelősségvállalással is erősíti az emberek szabadságba és demokráciába vetett hitét.

Bajban a szocdemek

Miután az északmacedón önkormányzati választások első fordulójában október 17-én nem mindenhol szerezték meg a szavazatok abszolút többséget a győztesek, ezért október 31-én második fordulót tartottak a települések több mint felében.

A választás első körében a legtöbb helyen a jelenlegi legnagyobb kormánypárt, az EU- és NATO-párti Zoran Zaev vezette szociáldemokrata SDSM elég csúnyán leszerepelt: 

a két héttel ezelőtti első fordulóban a szocdemek mindössze 9 polgármesteri helyet szereztek meg, míg az ellenzéki pártok összesen 21-et,

így október utolsó vasárnapján 44 további helyről dönthettek a helyi választók, azonban Zaev pártjának nem sikerült javítania az első forduló eredményein.

A második fordulóban a legnagyobb tétje az ország fővárosában, Szkopjéban tartott választásnak volt, 

ugyanis Zaev még korábban azt ígérte, ha nem sikerül pártja jelöltjének, Petre Shilegovnak megőrizne pozícióját, akkor le fog mondani.

A fővárost végül a korábbi Gruevszki-párt, a jobboldali-nacionalista VMRO-DPMNE jelöltje, Danela Arszovszka nyerte meg, az előzetes eredmények szerint a szavazatok több, mint 53 százalékát szerezhette meg.

De nemcsak Szkopjéban szerepeltek rosszul a szocdemek: ugyan hivatalos végeredmények csak hétfő késő este lesznek, a jelenlegi számok szerint

80 település közel felében az egykori Gruevszki-párt nyert, míg a Zaevék mindössze 20 településnél kevesebb helyen tudták megtartani a polgármesteri helyeket,

miközben a legutóbbi, 2017-es önkormányzati választásokon még összesen 57 helyen győztek, a VMRO-DPMNE pedig csak öt helyen.

Mi jöhet ezután?

A nyugati integráció reményében anno a nevét is feladó országot 2017 óta vezette Zaev, és még az sem törte meg támogatottságát, hogy a névváltoztatás után nem sikerült elkezdeni az EU-csatlakozási tárgyalásokat a posztszovjet államnak, a 2020-ban tartott előrehozott parlamenti választásokat is szűken, de behúzták a szocdemek. 

Azonban a 2020-as választási sikert követően Zaev támogatottsága annak ellenére csökkeni kezdett, hogy végre sikerült országát beléptetni a NATO-ba, 

azonban az EU-tárgyalások még mindig nem kezdődtek el, mivel Bulgária többek között a macedón nyelv miatt vétózzák azt – a bolgár vétó pedig még sokáig fent is marad, hiszen a bolgár pártok úgy vélik, majd az új bolgár kormánynak kell döntenie a vétóról, azonban az elhúzódó bolgár politikai válság miatt május 12-e óta csak ügyvivő kormány van, és novemberben már az idei harmadik parlamenti választásra készülnek Szófiában. 

Azonban Zaev és az SDSM támogatottsága nem csak emiatt csökken: idén már a párt választói is élesen bírálták a kormányt, amiért eddig nem sikerült véghez vinni a reformokat, amiket Zaevék még a kampány során ígértek, emellett pedig az ellenzék a nemzeti érdek elárulásával, korrupcióval és a kínai koronavírus-járvány nem megfelelő kezelésével támadta a szocdemeket.

Zaev lemondásával az alkotmány szerint le kell mondania a kormány összes tagjának,

és ügyvivő kormányként látják el feladataikat, amíg a jelenleg hárompárti kormánykoalíció (a szocdemek mellett két albán-párt tagja a kormánynak) meg nem állapodik egy új kabinetben, amit majd a parlamentnek el kell fogadnia – jelenleg a három pártnak a 62 mandátummal szűk, mindössze 2 fős többsége van a 120 fős törvényhozásban.

Annak ellenére, hogy Zaev kizárta az előrehozott választások lehetőségét, az egykori Gruevszki-párt, a VMRO-DPMNE vezetője, Hrisztijan Mickoszki a mostani önkormányzati választás után nemcsak Zaev lemondását, hanem előrehozott választások kiírását is követelte, mondván mind a kormány, mind az ország így járna legjobban.

Zaev 2017 óta irányította Észak-Macedóniát, miután sikerült leváltania az országból elmenekülő és később Magyarországon menekültjogot kapó Nikola Gruevszki tíz éves uralmát. Euroatlanti pártjával a célja az volt, hogy az ország belépjen a NATO-ba és az EU-ba, azonban utóbbi jelenleg várat magára.

Ugyanakkor ha a jelenlegi kormánykoalíciónak sikerül megállapodnia egy új kormányban, az euroatlanti irány továbbra is megmaradhat Észak-Macedónia vezetésében egészen a következő, 2024-es parlamenti választásokig.

Milyen az élet Észak-Macedóniában? Hogyan fogadták a helyiek, hogy le kellett mondaniuk a nevükről? Az Azonnali alapító-főszerkesztője, Bukovics Martin helyszíni riportjában járt utána! Miért lehetetleníti el a bolgár politikai válság Észak-Macedónia EU-csatlakozási tárgyalásait? Azt is elmagyaráztuk – méghozzá kétszer is!

NYITÓKÉP: Zoran Zaev (középen) a bejelentés pillanatában. FOTÓ: Zoran Zaev / Facebook