+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. augusztus 19. szerda, 13:55
De ez csak PR, mert alapvetően a szocdem Zoran Zaev térhet vissza a hatalomba. Viszont a ciklusa végén, az ország történetében először egy albán is vezetheti Észak-Macedóniát, ami azért nagy dolog, mert a lakosság negyede albán származású. Az ismét ellenzékbe szorult Gruevszki-párt szerint viszont összeállt „a bűnözés koalíciója”.

Megállapodott a Zoran Zaev vezette észak-macedón szociáldemokrata SDSM a kormányalakításról a legnagyobb albán kisebbségi párttal a Balkan Insight tudósítása szerint: ezzel a szocdemek mellett az albán Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) lesz még benne az új kormányban, de a kormánytöbbséghez egy másik albán kisebbségi párt képviselője is csatlakozik majd.

 

Így a kormánynak 62 fős parlamenti többsége lesz a 120 fős parlamentben, vagyis szűk többséget tudhat csak majd maga mögött Zaev. Ennél viszont jóval érdekesebb a koalíciós megállapodás, amit az SDSM és a DUI aláírt egymással: ennek értelmében ugyanis bár a szocdemek vezetője, Zoran Zaev lesz a következő négyéves ciklusban is a miniszterelnök, az utolsó száz napra le kell majd mondania, és a helyét átadnia egy, a DUI által jelölt miniszterelnöknek.

 

Tehát ebben a ciklusban Észak-Macedónia történelmében először egy albán miniszterelnök áll majd az ország élén

 

– a választási kampányban ez volt ugyanis a DUI egyik legfőbb választási ígérete, ahogyan pedig arról már az Azonnalin is írtunk, enélkül be sem mentek volna az SDSM-mel való koalíciós kormányzásba.

 

ETNIKAI CSOPORTOK ÉSZAK-MACEDÓNIÁBAN A 2002-ES NÉPSZÁMLÁLÁS ADATAI ALAPJÁN. BORDÓVAL AZ ALBÁN, LILÁVAL A MACEDÓN TÖBBSÉGŰ TERÜLETEK. LÁTHATÓ, HOGY AZ ALBÁNOK LEGINKÁBB AZ ORSZÁG ÉSZAKNYUGATI RÉSZÉN ÉLNEK, ARÁNYUK KÖRÜLBELÜL 25 SZÁZALÉKRA TEHETŐ A TÁRADALMON BELÜL. FOTÓ: WIKIMEDIA COMMONS

 

Addig viszont a kormányt az a Zoran Zaev vezetheti majd, aki 2017-től egészen idén januárig állt az ország élén. Ez idő alatt – Alekszisz Ciprasz volt görög baloldali kormányfővel együtt – elérte, hogy a Görögország által el nem ismert Macedónia elnevezésről Észak-Macedóniára változzon az ország neve, a franciák vétója miatt viszont másik komoly ígéretét, az uniós csatlakozási tárgyalások elindítását már nem tudta teljesíteni.

 

Törékeny politikai alku miatt kellett lemondania

 

Zaev lemondását részben ezzel is indokolta, noha ennek jóval prózaibb oka van: a 2015-ös macedóniai zavargásoknak egy, a nyugat által kikényszerített politikai alku vetett véget az akkor még kormánypárt, Nikola Gruevszki-féle VMRO-DPMNE és a SDSM között. Ebben az állt, hogy a parlamenti választások előtt száz nappal a mindenkori miniszterelnöknek le kell mondania, helyette pedig a fennmaradó időre egy ügyvivő kormánynak kell átvennie a hatalmat –

 

elméletben így garantálnák az országban a választások tisztaságát.

 

Ez volt az oka annak, hogy január óta nem Zaev állt az ország élén, hanem hűséges belügyminisztere, Oliver Szpaszovszki, de az új kormány beiktatása után visszaállhat a rend. Idén viszont mind az EU-s csatlakozási tárgyalások elindulhattak, valamint az ország lett a NATO harmincadik tagja.

 

Zaev elmondása szerint az új kormány fontos célkitűzése lesz a korrupció és a bűnözés minden formája elleni harc, minden szinten. A másik ígéret, hogy ezentúl a kormányzatban résztvevők jobban elszámoltathatók lesznek, és a tisztviselőknek járó privilégiumokat is csökkentik. Ezen felül 20 százalékkal szeretnék csökkenteni a kormányzati tisztviselők számát, tárca nélküli miniszterek pedig a továbbiakban egyáltalán nem lesznek. Arról Zaev azonban nem beszélt, hogy hogyan alakul majd a miniszteri posztok felosztása a SDSM és a DUI között.

 

IDENTITÁSVÁLSÁG ÉS IDENTITÁSÉPÍTKEZÉS SZKOPJE BELVÁROSÁBAN: GRUEVSZKI HISTORIZÁLÓ BELVÁROSÉPÍTÉSÉRE RENGETEG PÉNZE MENT RÁ A FIATAL, NYUGAT-BALKÁNI ORSZÁGNAK. FOTÓ: ILLÉS GERGŐ / AZONNALI

 

A korrupción kívül semmire sem lesz képes?

 

Nem volt már ennyire elégedett a koalíciós alkuval Hrisztijan Mickoszki, a jobboldali ellenzéki VMRO-DPMNE elnöke – akiről fontos megjegyezni, hogy elkezdte levagdosni a pártról a gruevszkista sallangokat. Ő Facebook-oldalán a leendő kormányról úgy nyilatkozott, „a bűnözés koalíciója” jöhet az országban. Mickoszki szerint az, hogy ugyanaz az SDSM áll majd az ország élén, ami eddig, bizony azt jelenti majd, hogy továbbra sem lesznek befektetések, továbbra sem lesz pénz, és újabb külpolitikai kudarcok jönnek, mivel a kormány szerinte félrekezelte a pénzügyi szektort, és a külügyet sem vezette megfelelően.

 

„Nem fogunk reformokat látni, csak megszorításokat, még drágább életet, és árrobbanást. Hitelesség és európai jövő nélküli kormányt kapunk” – panaszolta az ellenzéki vezető. Mickoszki az SDSM-vezette választási koalíció nevén – „Mozseme”, vagyis „képesek vagyunk rá” – is élcelődött:

 

szerinte a kormány legfeljebb a bűnözésre és a korrupcióra, de semmi többre nem lesz „képes”.

 

A július 15-én, a koronavírus-válság közepén nagyon alacsony részvétel mellett megtartott parlamenti választásokon Zaev Mozseme-koalíciója a szavazatok 35,9, Mickoszki VMRO-DPMNE-je pedig 34,6 százalékát szerezte meg, mögöttük a DUI végzett 11,5 százalékkal. Ezzel az albánok nélkül egyik nagy macedón pártnak sem lett többsége (az SDSM 46, a VMRO 44 parlamenti széket szerzett a 120-ból), az albánok pedig a kormányalakítási tárgyalások során inkább a balközép felé húztak.

 

Így az ellenzéket a VMRO-DPMNE-n kívül egy DUI-val rivális, másik albán kisebbségi blokk, valamint az euroszkeptikus-antikapitalista szélsőbal, a Levica (róluk itt írtunk bővebben) alkotja majd.

 

CÍMLAPFOTÓ: Bakodi Péter / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Bizottság elnöke szerint az Unió a magyar és a lengyel embereknek is tartozik azzal a segítséggel, amit Magyarország és Lengyelország blokkol a vétóval. Ursula von der Leyen arról beszélt: ezeket a vitákat nem az unós polgárok millióinak a kárára kellene lefolytatni.

Továbbra sem lehet pontosan tudni, mit akar pontosan Budapest a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Merkel bízik a megállapodásban, a lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesen tárgyal.

A román egészségügyi rendszer éppen összeomlóban van, sorra betelnek a kórházak intenzív osztályai. Közben pedig azt kommunikálják, hogy a járvány terjedését sikerült megállítani.

Január 20-ig három szakaszban oldják fel az eddigi szigorú járványügyi korlátozásokat.

Logikusnak nevezte Volner János az általa benyújtott választásitörvény-módosítási javaslatot. Szerinte úgy is lehet értelmezni az ügyet, hogy megvalósították a DK szándékát.

A többségében németnyelvű olasz autonóm tartomány szerdán fejezte be lakosságának letesztelését – kevesebb, mint egy százalék koronavírusos.

Kovács Gergely szerint nem az a legszomorúbb, hogy az ő indulásuk megnehezül, hanem hogy a sem Orbánhoz, sem Gyurcsányhoz tartozni nem akaró kicsiket fojták meg vele.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás