+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. május 5. vasárnap, 21:01
Nem sokakat mozgatott meg az észak-macedóniai elnökválasztás második fordulója, az albánok alig-alig mentek szavazni. Így alacsony részvétel mellett, de végül a szociáldemokrata jelölt győzött a Gruevszki-párt által is támogatott „sorosista” nemzetközi jogász ellen.

Nem sokon múlott, hogy érvénytelen lesz a vasárnapi észak-macedón elnökválasztás második fordulójának eredménye: a kis balkáni országban 40 százalékos részvétel fölött érvényes az elnökválasztás, ezt nem sokkal meghaladva, 46,7 százalékos részvételi aránnyal zártak a szavazóhelyiségek este 7 órakor. 

 

Röviden: az észak-macedón választási bizottság adatai alapján győztes teljes feldolgozottság mellett a szavazatok 51,66 százalékát megszerezve egyértelműen az ország névváltoztatását támogató, a kormányzó szociáldemokrata SDSM által támogatott Sztevo Pendarovszki lett. A második helyre Nikola Gruevszki pártja, a nacionalista-jobboldali VMRO-DPMNE által támogatott, a névváltoztatást ellenző Gordana Sziljanovszka-Davkova szorult, ő a voksok 44,73 százalékát zsebelte be.

 

 

A tét: elfogadják-e új nevüket a macedónok

 

A népszerű újságírói közhellyel élve a választások tétje igen nagy volt, hiszen többek között itt dőlt el az, hogy

 

sikerül-e a macedónokkal elfogadtatni azt, hogy hivatalosan az országukat már nem Macedón Köztársaságnak, hanem Észak-Macedón Köztársaságnak hívják.

 

Az elnökválasztáson ugyanis a névváltást az ország euroatlanti integrációja érdekében favorizáló szociáldemokrata SDSM áll szemben az egykori (és azóta Magyarországon flangáló) miniszterelnök, Nikola Gruevszki jobboldali VMRO-DPMNE pártjával, amely természetesen hevesen ellenzi, és a macedón identitás elvesztését látja a névváltásban. 

 

Kívülről nézve természetesen teljesen mindegy, hogy most Macedónia Észak-Macedónia, vagy csak úgy simán Macedónia, de a névvita mögött ennél jóval több van, erről az Azonnalin többek között itt, meg itt is olvashatsz. Röviden: mikor Észak-Macedónia 1991-ben függetlenedett Macedón Köztársaság névvel, és magára véve Nagy Sándor és a makedónok örökségét, Görögország ezt hamar fenyegetésként kezdte értelmezni saját területi integritására nézve.

 

ÉSZAK-MACEDÓNIA HEGYEI A SZKOPJEI ERŐDBŐL NÉZVE. FOTÓ: BAKODI PÉTER

 

Görögország északkeleti régióját ugyanis Makedóniának hívják, emiatt pedig Athén a macedónok minden nemzetközi és regionális szervezetbe való integrációját blokkolta mindaddig, amíg ezt a nevet viselik. Éppen ezért sokáig

 

az ország az ENSZ-ben is a roppant szerencsétlenül hangzó Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság néven volt benn, a görögök miatt pedig a névváltoztatás nélkül se a NATO, se az EU felé nem tudott volna elindulni.

 

Jogászprofesszorok harca

 

A pár évre hatalomra jutott macedón szociáldemokrata kormányzat ugyanakkor inkább tárgyalást kezdeményezett a görögökkel, hogy elmozdítsa az országot a holtpontról. Ennek az eredménye lett hosszas huzavona után az, hogy februártól hivatalosan is Észak-Macedón Köztársaságra váltott az ország neve.

 

A VMRO-DPMNE SZÉKHÁZA A PÁRTRÓL ELNEVEZETT TÉREN. FOTÓ: BAKODI PÉTER

 

Emiatt természetesen a szocdem jelölt, Sztevo Pendarovszki híve az Észak-Macedónia elnevezésnek – a Szkopjében működő amerikai egyetemen tanító jogászprofesszor az akadémiai szféra mellett mellesleg az ország főtárgyalója a NATO-tagság ügyében, és habár a szociáldemokratáknak nem tagja, az SDSM támogatásával indul.

 

A Gruevszki-féle nacionalista (bár a volt kormányfő menekülése óta nagyon higgadt és európai) VMRO-DPMNE is egy jogászprofesszor mellett tette le a garast: Gordana Sziljanovszka-Davkova a szkopjei állami egyetemen tanít nemzetközi jogot, elítéli a névváltoztatást, és Pendarovszkihoz hasonlóan egyik pártnak sem a tagja. És egyébként ha a VMRO-ra Gruevszki idején oly jellemző radikálnacionalista retorikai szemellenzőn keresztül nézzük, még „sorosista” is!

 

Ilyen előzmények mellett természetesen izgalmasnak ígérkezett a jogászprofesszorok harca, és egy ideig az is volt.

 

Szoros kezdés után egyértelmű szocdem győzelem

 

Az elnökválasztás április 21-i első fordulóját fej-fej mellett zárta az SDSM és a VMRO jelöltje (hivatalos eredmények itt): Pendarovszki 42,81, Sziljanovszka-Davkova pedig 42,25 százalékot kapott, a mérleg nyelvének pedig az albán nemzetiségi Blerim Reka tűnt, aki az északnyugaton lakó albánok szavazatait bezsebelve összegyűjtött 10,6 százalékot. 

 

Ehhez képest már a második forduló eredménye sokkal egyértelműbbé vált: hiába volt magasabb a részvétel Észak-Macedónia azon területein, amiket az első fordulóban Sziljanovszka-Davkova behúzott, és hiába mentek el alig szavazni az inkább a szocdemek felé húzó albánok,

 

úgy látszik, az SDSM sokkal jobban mozgósított, ezzel pedig Pendarovszki nyerte az elnökválasztást.

 

BORÍTÓKÉP: Olvasónk műve. Pendarovszki kampányszlogenje az, hogy „Előre, közösen”, Sziljanovszka-Davkováé pedig a könnyen kiolvasható „Igazságot Macedóniának”.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Legalábbis annál, mint amit eredetileg beismertek: a statisztikai hivatal teljesen új adatokat közöl erről a most kiadott jelentésében.

A tömeg az elhallgatott járványhelyzettel, a rossz egészségüggyel és az autoriter politikával elégedetlen; széljobbosok viszont újságírókra támadtak.

Aleksandar Vučić szerb elnök pedig úgy reagált a tüntetésekre: ha az ellenzék változást akar, akkor vagy nyerjék meg a választásokat vagy öljék meg őt.

Belgrádban folytatódnak a rendszerellenes tiltakozások: a tüntetők „a vírus és a rezsim áldozataiért“ imádkoznak.

Az EU nem egy bankautomata olyan tagállamok számára, akik figyelmen kívül hagyják az alapvető szabályokat, írták a néppárti EP-képviselők.

A fából készült alkotást július 4-én, az amerikai függetlenség napján gyújtották fel.

A jobbközép Andrej Plenković annyira egyértelmű győzelmet aratott, hogy nem szorul rá egyetlen nagyobb pártra se koalíciós partnerként. Csak a kisebbségekre, lényegében.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Három borásztehetség, bor, bogrács, vezetett kóstoló, dűlőtúra. Mád, július 11.

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás