Volt miniszterek középen: atlantista Harvard-tandem a bolgár választások legújabb szereplője

Kiállnak az EU és a NATO, illetve az alacsony adók mellett, bal- és jobboldali egyesítést hirdetnek, párt bejegyzésére azonban már nincs idejük a novemberi választásokig. Két népszerű korábbi miniszter új formációval száll versenybe az idén harmadjára megtartott bolgár voksoláson.

Két, a Rumen Radev elnök által kinevezett ügyvivő kormányban korábban gazdasági és pénzügyminiszteri posztot betöltő politikus új, centrista politikai erővel indulna el a súlyos politikai válságban lévő Bulgária idén harmadjára kiírt parlamenti választásán november 14-én, írja cikkében a Reuters.

A Harvardon végzett Kiril Petkov és Aszen Vaszilev korábban azzal szereztek népszerűséget, hogy ügyvivő miniszterként feltárták a korrupciós vádakba belebukó Bojko Boriszov korábbi miniszterelnök kormányzásának hiányosságait,

például, hogy az infrastruktúra-fejlesztésre a Boriszov-kormány szerintük nem megfelelően költött el több milliárd levát. Boriszov bukása óta két választást is kiírtak, ám eddig senkinek nem sikerült kormányt alakítani, ezért november 14-én az elnökválasztással egy időben ismét parlamenti választást tartanak az EU legszegényebb tagállamában.

Megugornák a bal-jobb tengelyt

„Az, hogy jobb- vagy baloldali vagy, nem számít. Ami fontos, az egység. Becsületes emberekkel akarunk dolgozni a politikai elhivatottságuktól függetlenül”

– kampányol az új formáció, mely támogatja a bolgár EU- és NATO-tagságát, illetve azt is, hogy a balkáni országban továbbra is alacsonyan tartsák a társasági- és jövedelemadók mértékét, ugyanakkor szigorúbb ellenőrzést szeretnének az állami költések felett.

A „Folytatjuk a Változást!” névre hallgató frakció arról beszél, az elmúlt hónapokban világos célokkal kezdtek dolgozni a változásért, ezt vinnék tovább. Az első felmérések szerint

akár 9 százalékot is szerezhetnek, így a hat vagy hét parlamentbe jutásra esélyes politikai szervezet egyikeként tartják számon,

és leginkább a 2020-as tüntetések után igazán berobbanó jobboldali, urbánus Demokratikus Bulgáriától vesznek el szavazókat, illetve a szintén a tüntetések hulláma miatt ismerté váló „Egyenesedj fel, Bulgária! Jövünk!” nevű baloldali protesztpárt, azonban a legutóbbi mérések szerint az előző választáson 5 százalékot szerző baloldali párt már meg se ugorná a 4 százalékos bejutási küszöböt.

Nem saját párttal indulnának

Petkov és Vaszilev, akiket régi barátság köt össze azonban – mint azt megjegyzi az Euractiv – nem tudnak saját párttal indulni, annak bejegyzéséhez ugyanis már nincs elég idejük, ezért a lap szerint

az a legvalószínűbb, hogy egy már bejegyzett kispártot „használva” szállnak ringbe novemberben.

Emellett reménykednek abban is, hogy a népszerű Radev-elnök támogatásából is tudnak profitálni, amiért cserébe ők is kiállnának mellette, bár rajtuk kívül a bolgár szocialistapárt, a Demokratikus Bulgária és a korábbi műsorvezető és sztárénekes Sztaniszlav „Szlavi” Trifinov pártja, a „Van egy ilyen Nép” is támogatja az ő jelöltségét.

Ezzel együtt sem rendelkeznek hagyományos pártszervezettel, igaz, volt már példa az országban – a 2001-ben kétmillió szavazatot szerző Simeon Saxe-Coburg-Gotha esetén – arra, hogy egy saját szervezet nélküli, másik párt intézményét használó jelölt sikeres legyen.

Mint arról korábban részletesen beszámoltunk, Bulgáriában idén már a harmadik parlamenti választást fogják megtartani, mivel az első két választás után egyik párt sem tudott se többséget, sem pedig elegendő koalíciós partnert találni.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint továbbra is Boriszov pártja, a jobbközép GERB nyerné meg a választásokat – a szavazók 24,4 százaléka szavazna rájuk –, azonban a 2020-as tüntetések miatt elfogytak a koalíciós lehetőségei. 

A második legtöbb szavazatot Trifonov centrista-populista „Van egy ilyen Nép!” nevű protesztpártja szerezné, azonban a párt támogatottsága a júliusi választások óta folyamatosan esik, ahogy a többi protesztpártté is.

Így a közvélemény-kutatások számai alapján továbbra is arra a legnagyobb az esély, hogy ismét megosztott lesz a parlament, 

ami miatt Georgi Kirjakov bolgár politológus szerint 2022 elején ismét újabb parlamenti választás jöhet az EU legszegényebb államában.

De miért nem tudnak kormányt alakítani kormányban? Mi lehet a politikai válság vége? És a bolgár belpolitikai válságnak miért az Európai Unió és Észak-Macedónia issza meg a levét? Olvasd el az erről szóló elemzésünket!

CÍMLAPKÉP: @politics_bg / Twitter