A Harvardon tanult fenegyerekek nyerték a bolgár választást

Idén harmadjára tartanak parlamenti választást Bulgáriában, mivel a 7 milliós balkáni országban már közel egy éve állandó politikai válság van. A választást két, a Harvardon tanult, a korábbi átmeneti kormányban szerepet vállaló politikus fémjelezte Folytatjuk a Változást! nyerte. Vajon sikerül nekik véget vetni a belpolitikai válságnak?

November 14-én tartottak elnök-, illetve parlamenti választást Bulgáriában. Utóbbi kapcsán idén már harmadjára járultak az urnák elé az emberek, ugyanis

a 2020-es tömegtüntetések következtében megbukott a korrupcióval megvádolt GERB-es Bojkov Boriszov vezette kormány, és azóta egy választás utn sem sikerült egyik pártnak sem kormányt alakítania. 

Legutóbb háromszor futottak neki a kormányalakításnak: először a korábbi rocksztár és műsorvezető Sztaniszlav „Szlavi” Trifonov próbált meg egy leginkább kezdőkből álló független kormányt felállítani, de a 240 fős bolgár parlamentben nem sikerült a többség támogatását megszerezni az általa megálmodott kabinet mögé; majd a választáson második helyet elérő GERB és a harmadik helyet szerző Bolgár Szocialista Párt sem tudott kormányt alakítani, így jöhetett az új választás.

Papírforma az elnökválasztáson

Az idei harmadik parlamenti választást ezúttal az elnökválasztással egy időben tartották meg: az elnökválasztás mostani, első fordulójában 23 jelölt mérette meg magát, végül egyik jelöltnek sem sikerült megszereznie a szavazatok abszolút többségét, így a jelenlegi szocialista elnök, Ruman Radev a független, ám a GERB által támogatott Anasztas Gerdzsikovval fog megmérkőzni november 21-én.

A közvélemény-kutatások szerint Radev simán újrázni fog – egyrészt támogatja a szocialista párt, de mellette három protesztpárt, a Trifonov-féle Van egy Ilyen Nép, az Egyenesedj fel, Bulgária! Jövünk!, illetve a mostani parlamenti választásokat megnyerő, mindössze idén ősszel alakult atlantista Folytatjuk a Változást! is beállt mögé.

Radev eleve a szavazatok majdnem 50 százalékát szerezte meg a két exitpoll szerint, míg a korábbi közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy ha Gerdzsikovval fog megmérkőzni a második fordulóban, akkor a szavazatok 63-70 százalékát is megszerezheti.

Hatalmasat buktak az eddigi protesztpártok, parlamentbe jutott a szélsőjobb

A választások legnagyobb kérdése nem is az volt, hogy Radev újrázik-e az elnökválasztáson – esetében a legnagyobb kérdés az volt, hogy sikerül-e már az első fordulóban megtartania az elnöki székét –, hanem hogy

véget érhet-e a már egy éve húzódó bolgár politikai válság, és lesz-e új, nem ideiglenes kormánya Bulgáriának.

A részvétel nagyon alacsony, mindössze 38,9 százalékos volt, ami a legalacsonyabb a rendszerváltás óta – bár az alacsony részvételhez nyilván hozzájárult, hogy idén már harmadjára kellett választásokat tartani és egyik párt sem tudott hatalmas tömeget maga mögé állítani.

A szavazatok 93,28  százalékának megszámlálása után úgy tűnik, 7hét párt juthat be a bolgár parlamentbe:

• az atlantista Folytatjuk a Változást! (PP), amit két, az átmeneti kormányban is miniszteri feladatot vállaló, Harvardon tanult korábbi üzletember vezet – 25,46 százalék;
• a jobbközép, korrupciós ügyekbe kerülő GERB – 22,43 százalék;
• a korábbi királycsináló, a török és roma kisebbség érdekeit képviselő Jogokért és Szabadságért (DPSZ) – 13,17 százalék;
• a korábbi állampárt utódja, a Bolgár Szocialista Párt – 10,28 százalék;
• a centrista-populista Trifonov-féle protesztpárt, a Van egy Ilyen Nép – 9,6 százalék;
• urbánus-jobbközép protesztpárt, a Demokratikus Bulgária – 6,16 százalék;
• a szélsőjobboldali-populista, irredenta Feléledés – 4,88 százalék.

A parlamentbe tehát nem jut be a baloldali Egyenesedj fel, Bulgária! Jövünk! protesztpárt, ami a 4 százalékos parlamenti küszöbtől bőven elmaradva mindössze 2,3 százalékot szerzett.

Annak ellenére, hogy a választások előtti közvélemény-kutatások az irredenta Feléledést a küszöb köré mérték, így is meglepetés, hogy bejutottak a parlamentbe – bár ezt az alacsony részvétel mellett a politikai kilátástalanság is segítette.

Azonban a legmeglepőbb, hogy az előző két választáson jól szereplő Trifonov-párt ezúttal alaposan leszerepelt.

Míg legutóbb a legtöbb szavazatot szerezték, most csak az ötödik helyre voltak jók, és a szavazóik több, mint a felét vesztették el – szavazóik leginkább a Folytatjuk a Változást!-ra szavazhattak át.

Ennek oka, hogy hiába volt meg a lehetősége az előző választás után, hogy a másik két protesztpárttal közösen kormányt alakítson, Trifonov a kabinet összeállítása során nem egyeztetett velük, ugyanis a koalíciós tárgyalásokat úgy szerette volna kikerülni, hogy egy általa megálmodott szakértői kormány mögé várta a támogatókat, azonban Trifonov ajánlata egyik protesztpártnak sem tetszett – igaz, akkor sem lett volna meg a parlamenti többség mögöttük.

Fény az alagút végén? 

A jelenlegi eredményekből azt látni, hogy az eddigi trend folytatódik, és továbbra is négy blokk feszül majd egymásnak, mindössze a blokkokon belül történtek kisebb-nagyobb változások:

• vannak a protesztpártok, amiknek most már nem Trifonov-párt a legerősebb pártja, hanem a „harvardi kettősnek” is nevezett Folytatjuk a Változást! (PP). A három pártnak nincs meg közösen a parlamenti többség, ugyanakkor céljuk a korrupt elittel és az elmúlt 10 évben Bulgáriát irányító GERB-bel való leszámolás, így a mostani választások előtt a PP nem zárta ki, hogy összeállna a GERB örök riválisával, a szocialistákkal egy korrupcióellenes koalíció tagjaként – ugyanakkor kérdés, hogy Trifonovék mennyire lennének hajlandóak beszállni egy ilyen koalícióba;
• van a jobbközép GERB, ami a 2020-as tömegtüntetések miatt teljesen elvesztette a koalíciós potenciálját és politikai karanténba került, ugyanakkor még így is viszonylag magas a támogatottsága; 
• van a Bolgár Szocialista Párt, amivel eddig nem voltak hajlandó összeállni a protesztpártok, ugyanakkor a PP egyik vezetője, Kiril Petkov szívesen bevenné őket egy korrupcióellenes koalícióba – a kormánytöbbséghez pedig szüksége is lenne rájuk; 
• illetve ott van még a korábbi királycsináló szerepben lévő, kisebbségi jogokkal foglalkozó DPSZ, amit az alapító korrupciós ügyei miatt szintén perifériára került, ahogyan a szélsőjobboldali-nacionalista, oroszpárti, a Nagy-Bulgária-eszményben hívő Feléledést sem venné be senki egy koalícióba sem. 

Annak ellenére, hogy önmagában egyik blokknak sincs meg a parlamenti többsége,

az idei választások közül most van a legnagyobb esély, hogy végre kormányt is fog tudni alakítani valamelyik párt.

Petkov már a választásokat megelőzően arról beszélt, hogy egy korrupcióellenes koalíciót szeretne létrehozni, amiben a protesztpártok mellett a szocialistáknak is helyet foglalhatnának, és hogy pártjával ennek érdekében túllépnék a szerintük már elmaradott bal-jobb-felosztást.

„Bal, centrum, jobb, ez már nem számít. (...) Ha meg tudjuk állítani a korrupciót és újraosztjuk a pénzt az adófizetők jóléte érdekében, akkor több párttal is meg kell tudnunk állapodni” 

– nyilatkozta a 41 éves Petkov az urnazárás után.

Ugyanakkor kérdéses még, hogy a többi párt hajlandó-e összeállni egy ilyen széles koalícióban: Trifonov a választás estéjén elmondta, hogy nem sajnálja, hogy nem sikerült legutóbb kormányt alakítaniuk, ugyanakkor arról nem beszélt, hogy hajlandó lenne-e kormányra lépni a PP-vel.

A másik két potenciális koalíciós partner közül pedig a Demokratikus Bulgária társelnöke, Hristo Ivanov az eredmény miatt lemondott, így ha van is esély egy ilyen kormánykoalíció létrehozására, biztosan sokáig fognak tartani a koalíciós tárgyalások.

NYITÓKÉP: @politics_bg / Twitter