Kormányalakítás helyett alkotmányos válságot hozott Trifonov miniszterelnök-jelöltje Bulgáriában

2021.08.11. 13:30

Tovább húzódik a bolgár politikai válság, miután a választásokat megnyerő centrista-populista Trifonovnak nem sikerült egy külső technokrata kormányhoz többséget szerezni, emiatt visszamondták a miniszterelnök-jelöltjük jelöltségét, így a parlament nem is szavazott róla. Bulgáriában arról vitatkoznak, hogy most legyen-e új választás vagy nekifussanak egy újabb kormányalakításnak, és egyáltalán melyik számít alkotmányosnak.

Kormányalakítás helyett alkotmányos válságot hozott Trifonov miniszterelnök-jelöltje Bulgáriában

Hiába sodorták el a tömegtüntetések Bojko Boriszov kormányát, a politikai élet egyre kilátástalanabb Bulgáriában. A korrupcióval megvádolt Boriszov lemondása után három hónapon belül két választást is tartottak Bulgáriában, azonban mindkét esetnél patthelyzet alakult ki, ugyanis egy pártnak és potenciális koalíciós partnereinek sem lett meg a többség a 240 fős bolgár parlamentben.

Az első sikertelen kormányalakítás miatt a legutóbbi, júliusban tartott választást megnyerő centrista-populista Szaniszlav „Szlavi” Trifonov ezért egy „most vagy soha” ajánlattal állt elő a júliusi választás után:

a népszerű műsorvezetőből és énekesből politikussá vált Trifonov úgy akarta átvágni a gordiuszi csomót, hogy egy külső, szakértőkből álló kormányt akart létrehozni,

aminek sem ő, sem pedig pártja, a centrista-populista Van egy Ilyen Nép tagjai sem lennének a része.

Trifonov azt várta, hogy így megkerülheti a szokásos koalíciós tárgyalásokat és majd az új kormány megválasztása után elkezdheti megvalósítani a programját, ami leginkább a korrupció felszámolása köré épül – bár vannak benne más fontos elemek is, mint erről a hosszabb elemzésünkben is írtunk.

Ennek megfelelően július 30-án meg is nevezte jelöltjét, egy ismeretlen üzletembert, Plamen Nikolovot.

Azonban Trifonov terve és Nikolov jelöltsége nem aratott fényes sikert még a Trifonov-párthoz közelálló pártok között sem.

A tavalyi rendszerellenes tüntetéseket meglovagló urbánus, jobbközép Demokratikus Bulgária, illetve a tüntetések következményeként létrejött Egyenesedj fel! Maffia, takarodj! párt (idén július 20 óta csak egyszerűen Egyenesedj fel, Bulgária! Jövünk!-re változtatták a nevüket) sem támogatta Nikolov miniszterelnökségét, bár ha ez a három rendszerellenes párt még össze is fogott volna, akkor sem lett volna meg a többség a 240 fős bolgár parlamentben (a bolgár alkotmány szerint kormányalakítás után a kormányról a bolgár parlament szavaz, ha pedig nincs meg a többség, akkor az elnök feloszlatja a parlamentet és új választást ír ki).

Mivel Trifonovnak nem sikerült elegendő támogatást szereznie az általa kiválasztott Nikolov mögé – akit eleve csak a saját pártja támogat, aminek 65 mandátuma van –,

ezért augusztus 10-én bejelentette, hogy nem is fogja formálisan bemutatni a kabinetet, így nem szavazhat róla a parlament,

hanem helyette az új választásra készül pártjával – idén már a harmadikra. Emellett Trifonov azt is bejelentette, hogy a jelenlegi parlamentben semmilyen más kormányt nem fog támogatni, pedig a kisebb pártok azt szeretnék, hogy legalább 6-8 hónapig felállítanának egy új, nem ügyvivő kormányt (egy ügyvivő kormánynak ugyanis jóval kevesebb a mozgástere, és annak a tagjait nem a parlament, hanem az elnök nevezi ki), hogy a koronavírus-járványt kezelhessék, és benyújthassák az Európai Bizottságnak az uniós helyreállítási alap igénybevételének bolgár tervét.

Trifonov már augusztus 9-én a közösségi oldalán kifejtette, hogy miért lenne hasznos, ha az ún. „protestpártok” támogatnák az általa felvázolt kormányt. Szerinte csak így lehet eltörölni a GERB-modellt (itt Bojko Boriszov pártjára, a 2009-től hatalomban lévő jobbközép párt által kiépített rendszerre utalt), illetve csak egy új kormánnyal lehet elindítani a bírósági, az egészségügyi és a gazdasági reformokat. 

Trifonov árulásnak minősítette, hogy a protestpártok nem támogatják Nikolov kormányát, aminek szerinte csak a GERB és a status quo pártjai örülhetnek.

Kisebb alkotmányos válságot okozott Trifonov

Azonban a történet azért vált bonyolulttá, mert Nikolov idő előtti visszalépésével egy alkotmányos válságot okoztak Trifonovék,

mivel hivatalosan nem bukott meg a Nikolov-kormány, hiszen a parlament nem is szavazott róla. Nikolov idő előtt jelentette be lemondását egy olyan pozícióról, amire még meg se választották.

Emiatt Bulgáriában jelenleg nemcsak arról megy a vita, hogy ha idén lesz harmadik választás, az mikor lenne, hanem arról is, hogy egyáltalán lehet-e tartani új választást.

Az alkotmány szerint az elnök csak akkor oszlathatja fel a parlamentet és írhatna ki új választásokat, ha a parlament leszavazta volna Nikolov kabinetjét, de mivel Trifonov Nikolov visszalépését csak a tévében jelentette be, az jogi erővel nem bír egy korábbi bolgár alkotmánybíró szerint – bár ő úgy véli, az eseményeket úgy is lehet értelmezni, hogy a folyamat megbukott, így az elnök akár ki is írhatná az új választást. 

A pártok jelenleg még abban sem tudnak megegyezni, hogy akkor most lehet-e új választásokat tartani vagy sem.

A Demokratikus Bulgária reméli, hogy az elnök, Rumen Radev és hivatala „a józan észt” követve sikertelennek ítéli meg a kormányalakítást, és így kiírhatnak egy új választást, bár vezetőjük azt is kifejtette, hogy a járvány idején nem szerencsés újabb választást tartani. Az Egyenesedj fel, Bulgária! pedig arra kérte a pártokat, hogy lépjenek hátra egyet, az ország érdekeit vegyék előrébb, és szavazzanak meg egy új kormányt, aminek tagjai a következő 6-8 hónapban irányíthatnák Bulgáriát.

A 2009 és 2021 között hatalmon lévő jobboldali GERB pedig augusztus 11-én bejelentette, hogy készen állnak akár ők is kormányt alakítani, és egy sajtótájékoztatón Boriszov meg is nevezte pártja miniszterelnök-jelöltjét, Daniel Mitovot,

bár mint korábban írtuk, a jobbközép pártnak a koalíciós potenciálja elfogyott – nincs olyan párt, ami támogatná Boriszovékat.

Ugyanakkor úgy tűnik, hogy az alkotmányos válságot sikerülhet elkerülni: miközben Boriszov megnevezte miniszterelnök-jelöltjét, a parlamenti frakciók vezetői az elnöki hivatal jogászával megegyeztek arról, hogy a parlament csütörtökön szavazni fog arról, hogy elfogadják-e Nikolov lemondását. Ha ez megtörténik, akkor hivatalosan is sikertelennek lehet nevezni a kormányalakítást, és ha másnak sem sikerülne kormányt alakítania, jöhet az új választás.

A lehetséges új választás időpontja egyelőre kérdéses: elképzelhető, hogy azt az őszi elnökválasztással egyidőben fogják megrendezni, de például az Egyenesedj fel, Bulgária! azt szeretné, hogy csak az elnökválasztás után tartsanak parlamenti választást, hogy addig egy korlátozott mozgásterű ügyvivő kormány helyett egy új kormány valamit csinálni is tudjon Bulgáriában.

A közvélemény-kutatások szerint egyébként a mostanihoz hasonlóan megosztott parlamentre lehet számítani egy újabb választást követően: az első két helyen valószínűleg ismét a Trifonov-párt, illetve a GERB végez, míg az utóbbi időben a Demokratikus Bulgária és a szociáldemokrata Bolgár Szocialista Párt támogatottsága is nőtt az előbbi kettő rovására,

így kérdéses, hogy egy új, harmadik választás esetén hogyan fog tudni bárki is kormányt alakítani, ha az már eddig kétszer sem jött össze.

NYITÓKÉP: A választások győztese, Szaniszlav „Szlavi” Trifonov egy gyűlésen. FOTÓ: Има Такъв Народ / Facebook

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali újságírója

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek