Bolgárokat az űrbe, Szófiát az eurózónába! Mit ígér a bolgár parlamenti választás nagy nyertese?

Szlavi Trifonov két évtizeden át vezette Bulgária legnépszerűbb late night show-ját, múlt vasárnap pedig újonnan berobbant populista pártja aratott győzelmet a parlamenti választásokon. Mutatjuk, ki az a bolgár showman, aki felkavarja a bolgár politika állóvizét!

Három hónapon belül másodjára is az urnák elé járultak a bolgárok, miután az idén áprilisi parlamenti választás után összeülő új parlamentben egy koalíciós blokk sem tudott többséget szerezni.

A szavazatok 98 százalékos feldolgozottsága után már nyilvánvaló, hogy a parlamenti megosztottság továbbra is fennáll, viszont

az áprilisban a parlamentbe berobbanó három rendszerkritikus párt tovább tudott erősödni.

Kik jutottak be a parlamentbe?

• A választásokat hatezer szavazatnyi plusszal nyerte meg ugyanis Sztaniszlav „Szlavi” Trifonov népszerű bolgár énekes-műsorvezető magát centristaként definiáló, de a bal- és jobboldali populista elemeket programjában sikerrel vegyítő pártja. A „Van egy Ilyen Nép” nevű alakulat 23,9 százalékot szerzett.
• A 2009 óta sorozatban öt választáson is a legtöbb szavazatot szerző jobbközép kormánypárt, a GERB egy hajszállal lemaradva, 23,7 százalékon áll. Ezzel Bojko Boriszov – áprilisban leköszönt miniszterelnök – pártja megalakulása óta először veszít parlamenti választást, egyúttal messze a leggyengébb eredményét érte el.
• A GERB történelmi nagy ellenfele, a Bolgár Szocialista Párt is történelmi mélyponton van 13,5 százalékos eredményével.
• Annál jobban örülhet viszont az urbánus, jobbközép, EU-párti Demokratikus Bulgária választási szövetség, amely 12,6 százalékkal jutott parlamentbe. A szövetség a tavaly nyári, nagyszabású rendszerkritikus tüntetéssorozat farvizén emelkedett fel, sőt, a tüntetéshullámot is az egyik politikusuk váltotta ki, aki motorcsónakon látogatta volna meg a bolgár politika háttéremberének fényűző, tengerparti villáját.
• Ez a bizonyos háttérember Ahmed Dogan, a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPSZ) nevű, a török és roma kisebbség érdekeit támogató párt elnöke volt sokáig. Dogan ellentmondásos figura, hiszen pártja mindig úgy helyezkedett, hogy megkerülhetetlen legyen a politikai alkuk során, ezáltal Dogan még névleges visszavonulása után is a bolgár politika királycsinálója maradt. Pártja 10,6 százalékkal lényegében megismételte áprilisi eredményét.
• Ismét bejutott még a szintén a tavalyi rendszerkritikus hullámot meglovagló balközép „Egyenesedj fel! Maffia, takarodj!” nevű alakulat.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Azt, hogy a parlamentbe áprilisban bejutó, hárompárti „rendszerkritikus” blokk az elmúlt hónapokban csak erősödni tudott. A Trifonov-párt, a Demokratikus Bulgária és a fent említett maffiaellenes alakulat együttesen a szavazatok több mint negyven százalékát szerezték meg, azonban az arányos választási rendszer miatt kevéssel, de lemaradtak a parlamenti többségről.

Az establishment pártjainak pedig hiába lenne több parlamenti székük, de együttműködni ők sem hajlandóak egymással. Bojko Boriszov exminiszterelnök és a szocialisták soraiból jövő államelnök között például közismerten rossz a viszony, nem csoda, hogy pártjaik között lényegében kizárt az összefogás.

Ez annyit jelent, hogy a Boriszov-párt hiába maradt a bolgár parlament meghatározó eleme, egyszerűen elfogyott mögüle a koalíciós potenciál.

Boriszov és pártja 2009 óta pár hónaptól eltekintve megszakítás nélkül van hatalmon, ez idő alatt a miniszterelnöknek pedig külső nyomástól sem kellett tartania. Mint arról Milanov Viktor Bulgária-szakértő is beszélt tavaly az Azonnalinak, Boriszov lett „az európai fősodor balkáni helytartója”, aki az Európai Néppárt összes fontos célja mögé beállt a politikai támogatásért cserébe.

Nem csoda, ha tizenkét év alatt a Boriszov-brand is elfáradt, a rendszerellenzéki pártok pedig kategorikusan minden együttműködést kizárnak vele. Ha viszont továbbra sem születik megállapodás az új rendszerkritikus pártok és a régi „establishment” valamelyik ereje között, akkor folytatódhat az országban már a tavaly augusztusi tüntetések óta is jelen lévő politikai patthelyzet.

A választásokat megnyerő Szlavi Trifonov is kizárta, hogy pártja koalícióba menne a rendszerpártokkal, de ez korántsem jelenti azt, hogy ne fogadhatná el a szocialisták, vagy a török-roma kisebbségi párt támogatását.

Egy váratlan ajánlat

A válság áthidalására a győztes Trifonov hétfőn váratlan ajánlatot tett saját magántelevíziójában:

koalíciós tárgyalások helyett egy számára is vállalható, bár nagyrészt kezdő arcokból álló független kormány mögé várja a parlament támogatását.

Ennek vezetőjévé pedig még csak nem is saját magát, hanem a II. Szimeon bolgár cár (és később 2001 és 2005 között miniszterelnök) kormányában dolgozó volt gazdasági minisztert, Nikolaj Vaszilevet tenné meg. A többi kormánytag sem pártdelegált lenne, ellenben Trifonov arra is ügyelt, hogy a javasolt kormányban ugyanannyi férfi legyen, mint nő, és a roma ügyekért felelős miniszter is roma származású lenne.

A pártfüggetlen kormány bedobásával Trifonov magánál tartja a politikai napirend irányítását, de ennél talán még fontosabb, hogy pártja így nem bocsátkozik hosszú és bizonytalan kimenetelű koalíciós alkukba a többi parlamenti párttal.

Ezzel Trifonov is „tiszta” marad, hiszen nem politikai kinevezetteket és kompromisszumjelölteket ültet a miniszteri székekbe – ha pedig a többi párt a szakértői kormányt nem támogatja, Trifonov állíthatja, hogy a többiek nem is érdekeltek a kormányválság megoldásában.

Schengen, euró, űrprogram

Pedig Bulgáriát kormányozhatóvá tenni minél sürgősebb lenne, ha másért nem, akkor az őszre tervezett elnökválasztás miatt. Ennél azonban Trifonov politikai programja ambiciózusabb vállalásokat fogalmaz meg a független kormánnyal kapcsolatban:

• Bevezetnék például az elektronikus szavazást, a pártok állami támogatását pedig jelentősen korlátoznák: minden párt csupán egy leva (kb. 180 forint) támogatásra lenne jogosult minden egyes, a legutóbbi parlamenti választáson kapott szavazat után évente;
• bevezetnék az eurót Bulgáriában, és beléptetnék az országot a Schengen-övezetbe;
• új óvodákat, gyermekkórházakat, orvosi helikoptereket vásárolnának, illetve befejeznék a félbemaradt autópályákat;
• de talán a legnagyobbívű vállalás, hogy Bulgária belépne az Európai Űrügynökségbe.

Trifonov pedig azt is megígérte, hogy mindent megtesz azért, hogy

a NASA-n keresztül egy bolgár férfi és egy nő az űrbe juthasson, így ők legyenek az első bolgár asztronauták.

A választási győztes azt is szeretné, ha egy észak-macedón asztronauta is csatlakozna hozzájuk, hogy „ne a földet bámuljuk szégyenünkben, hanem a csillagokra tekintsünk”.

Párt nélkül is mindenki ismerte

Trifonov már azelőtt is Bulgária egyik legismertebb arca volt, hogy belépett volna a belpolitikába: mint az Euronews portrécikke is rávilágít, a választási győztes 2000-től kezdve tizenkilenc éven át vezette a „Szlavi show-ja” nevű late night show-t,

interjúi és a mindenkori hatalmat ostorozó szatirikus politikusparódiái pedig hamar népszerűvé tették.

A showman-politikus zenészként is kipróbálta magát, patrióta pop-folk dalai is legalább annyira népszerűek lettek, mint a tévéműsora.

A politikai porondra azonban 2016-os népszavazási kezdeményezésével lépett ki, amikor három kérdést tett fel a bolgároknak: akarják-e, hogy a a párttámogatások szavazatonként az akkori 11-ről 1 levára csökkenjenek, hogy egy többségi választási rendszert vezessenek be, valamint, hogy kötelezővé tegyék-e a választásokon való részvételt.

A „nép” mindhárom kérdésre igent mondott, csakhogy az ötvenszázalékos részvételi küszöböt nem sikerült megütni: Trifonov csupán párezer szavazattal maradt le arról, hogy már politikai párt nélkül is megvalósítsa három legfontosabb követelését. Ha azonban idén az új parlament leszavaz Trifonov független kormányára,

a tévés showman alaposan átrajzolhatja az egy évtizede szinte változatlan bolgár belpolitika térképét.

BORÍTÓKÉP: 7/8TV / Youtube