Az Afganisztánban maradásnak egyre nagyobb nemzetbiztonsági kockázatai vannak az európai országokra nézve. Úgy tűnik: a NATO-csapatok ellenőrzése alatt maradó kabuli repteret terrortámadás fenyegeti az ISIS irányából. Két bomba is robbant ma, azaz csütörtökön, eddig több mint 13 a civil áldozatok száma.

Afganisztánból kivonult az USA hadserege, a tálibok tempósan törnek előre. Tömegek távoznának az országból, de elérheti-e egy újabb menekülthullám Magyarországot és ha igen, milyen hatással lehet ez a belpolitikára? Szakértőket kérdeztünk.

Monika Szczygielska, Afganisztánban tanított angolt önkéntesként. Amikor a tálibok már Kabulba is bevonultak, úgy döntött, ideje otthagyni az összeomlófélben lévő konfliktuszónát. Az Azonnalinak részletesen mesélt arról, hogyan sikerült afgán férjével együtt kijutnia az országból. Interjú!

A belügy szerint Röszke volt a legkézenfekvőbb megoldás, de ehhez szerencsére nincs köze a tranzitzóna problémás előtörténetek.

Az afgánokon kívül magyar és amerikai állampolgárok voltak a gépen. A menekülteket Röszkére vitték, ahol ellátják őket.

A 2001-es afgán invázió idején a brit miniszterelnöki posztot betöltő Blair először beszélt az afgán kivonulásról. Közleményében úgy fogalmazott: nyugatnak nem kellett volna kivonulnia, de ők mégis így tettek.

Nincs szükség lezárásokra, szeptembertől rendesen elindul az oktatás és a munkahelyeken sem lesznek korlátozások – jelentette be az augusztus 21-i rendkívüli kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter. A tálib helyzetről azt közölték: eddig 78 embert helyeztek biztonságba, menekültkvótát azonban nem fogadnak el.

De Macront ez most annyira nem is érdekli, mivel inkább a szélsőjobboldallal kell versenyeznie.

A csehek háromszor fordultak, a lengyelek száz katonát is küldtek és három géppel segítik az evakuálást. A magyar külügy szerint csütörtök reggel két magyar gép is elindult az Afganisztánban rekedt magyarokért és a korábban a magyar csapatokat segítető afgánokért. Így állnak Közép-Európa országai a mentőakcióikkal.