Miért a szerb határ mellé viszik az kimentett afgán állampolgárokat?

Szerző: Renczes Ágoston
2021.08.25. 15:48

A belügy szerint Röszke volt a legkézenfekvőbb megoldás, de ehhez szerencsére nincs köze a tranzitzóna problémás előtörténetek.

Miért a szerb határ mellé viszik az kimentett afgán állampolgárokat?

Mint arról az Azonnali is beszámolt, vasárnap éjjel megérkezett Budapestre az első repülőgép az Afganisztánból a magyar mentőakció keretében kimenekítettekkel. A 170 ember közül 96-an afgán állampolgárok, őket a Belügyminisztérium közlése szerint az „Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság kezelésében álló röszkei objektumban” helyezték el, „valamennyien hatósági karanténba kerültek, teljes körű ellátásukról a magyar állam gondoskodik”.

Ez „újabb hideg élelmiszercsomagot és a járványügyi helyzethez igazodó egészségügyi, higiéniai és tisztálkodási csomagot” jelent, valamint azt, hogy megkezdődött az orvosi vizsgálatuk, elkezdték szervezni az évszaknak megfelelő ruházattal való ellátásukat, illetve felvenni és ellenőrizni azon adataikat, amik az idegenrendészeti hatósági feladatok végrehajtásához szükségesek.

Röszke Budapesttől 175 kilométerre található a szerb-magyar határ mellett; az itteni határátkelő talán a legismertebb Szerbia felé. Ide torkollik az M5-ös autópálya, így a Szerbia és Nyugat-Európa közötti, Magyarországon keresztüli közúti tranzitforgalom jelentős része ezen a határátkelőn bonyolódik.

A röszkei határátkelő volt az egyik ütközőpontja a 2015-ös menekültválságnak is; azelőtt és azután is, hogy Magyarország műszaki határzárat telepített a Szerbiával közös határra, sok menekült itt próbált meg bejutni Magyarországra, illetve az azóta felszámolt menekültügyi rendszerben az itt kialakított tranzitzónában tartottak fogva jogellenesen a magyar hatóságok átlagosan egy éven keresztül körülbelül 300 embert – ők az Európai Unió Bíróságának ítélete nyomán szabadulhattak ki és kerülhettek részben vagy teljesen nyitott menekültszállásokra.

Szerdán a Belügyminisztérium azt is bejelentette, hogy újabb 240 afgán menekült érkezett Magyarországra, őket Röszkére, illetve az onnan 50 km-re szintén a szerb határ mellet fekvő Tompára viszik, ahol korábban Röszkéhez hasonlóan tranzitzóna volt. 

Miért éppen Röszke?

Az Azonnali még az első repülőgéppel érkezettekkel kapcsolatban afelől érdeklődött a Belügyminisztériumnál, hogy miért pont ebbe az objektumba szállították az Afganisztánból kimenekített afgán állampolgárokat.

A Belügyminiszétrium kommunikációs főosztálya válaszában azt írta,

„több lehetőség felmerült, végül azért esett a választás Röszkére, mert a kimenekítettek személyes biztonsága, a hatósági karantén szabályok betarthatósága és az idegenrendészeti eljárás lefolytatása Röszkén látszott maradéktalanul biztosíthatónak”.

Emellett – mint a Belügyminisztérium írja –

„a röszkei objektum gyakorlatilag azonnal képessé volt tehető egy előre meg nem határozható időben, meg nem határozható, de nagy létszámban érkező csoport fogadására”.

Ez az indoklás Kovács Tímea szegedi ügyvéd, a Helsinki Bizottság munkatársa szerint is helytálló lehet. Az ügyvéd úgy látja: a jelenlegi járványhelyzet valóban indokolttá teheti a hatósági karantént a menekültek számára.

De milyen intézményként működik jelenleg a röszkei „objektum”?

Arra is rákérdeztünk a belügynél, hogy a röszkei objektum milyen befogadóközpontként üzemel. Ebből ugyanis kétféle van:

  • befogadóállomás és közösségi szállás,
  • menekültügyi őrzött befogadóközpont.

Az előbbi Kovács Tímea elmondása szerint olyan nyitott intézmény, ahol a menekültek az alapszükségleteik ellátását biztosítva várják a hatóság döntését a helyzetükről, és addig bizonyos házirendszabályok mellett életvitelszerűen tartózkodhatnak a befogadóállomáson. Ilyenek Vámosszabadin és Balassagyarmaton működnek; a menekültek az állomásokról kijárhatnak, bár azok olyan elkülönített helyszíneken vannak, hogy a menekültek ne zavarják a környéken élő magyar állampolgárokat.

Az őrzött befogadóközpontok viszont börtönjellegű intézmények – ilyen jelenleg egyetlen működik Nyírbátorban –, ahol bár a szabályok lazábbak a börtönhöz képest, az ott tartottak skype-olhatnak, telefonálhatnak, ha nincs járvány, vannak közösségi foglalkozások, de onnan nem jöhetnek ki, csak fegyveres őr kíséretében mehetnek el például orvoshoz is – mondja az ügyvéd.

A Belügyminisztérium az Azonnali kérdésére, hogy a röszkei objektum nyitott befogadóállomásként vagy menekültügyi őrzött befogadóközpontként működik-e, azt válaszolta:

„Röszke jelenleg egy hatósági karanténba helyezett, kimenekítettek elhelyezésére szolgáló objektumként üzemel.”

Emiatt értelmét veszíti az a kérdés is, hogy van-e lehetőségük kijárni a menekülteknek az objektumból, hiszen – mint a belügy írja a válaszában –

„az afgán állampolgárok hatósági karanténban vannak, a karantént – mint minden más azonos esetben – értelemszerűen nem hagyhatják el. Ügyeiket helyben intézhetik, ehhez az idegenrendészeti hatóság minden segítséget megad, szabadon telefonálhatnak és internetezhetnek, kapcsolattartásuk a külvilággal semmiben nem korlátozott”.

Fogvatartási intézmény, de nem ezért vitték oda az Afganisztánból kimentetteket

A röszkei tranzit, amíg ki nem ürítették, Kovács Tímea elmondása szerint inkább őrzött befogadóközpontként működött, egy „fogvatartási intézmény” volt, magas rácskerítéssel, fegyveres őrökkel, az egyes részei között sem volt szabad a mozgás – de Kovács sem gondolja, hogy ezek miatt esett a belügy választása Röszkére,

szerinte is egészségügyi megfontolásból, a karantén biztosítottsága védett kerültek oda a kimenekített afgán állampolgárok.

Ők egyébként nem ismerik a tranzitzóna előtörténetét, és Kovács úgy tudja, bizalmi viszony alakult ki náluk a magyar hatóságok felé, hiszen ők menekítették ki őket Afganisztánból.

Az ügyvéd információi szerint a menekültek így a karantént is minden további nélkül elfogadták.

Az afgán állampolgárokat egyébként nem fogadja be Magyarország automatikusan, lefolytatja velük szemben az idegenrendészeti eljárást. Hogy ezt követően milyen státuszt kapnak ezek az emberek, az belügy válasza szerint „a továbbiak az idegenrendészeti eljárás eredményétől függően személyenként, családonként eltérően” alakulhat.

Kovács Tímea szerint semmi ok nincs arra, hogy a hatóság ne indítsa el a menekültügyi eljárást azok esetében, akik ezt kérik; az ő helyzetük egyértelműen illeszkedik a genfi egyezmény menekült-definíciójához.

Kovács úgy értesült, hogy a vámosszabadi szállást épp ürítik ki – az ügyvéd tudomása szerint csak egyetlen család van ott, őket más intézménybe költöztetik –, ami vagy azt jelenti, hogy újabb érkezők lesznek, akik Vámosszabadin kerülnek majd karanténba, vagy a Röszkében elhelyezettek kerülnek át oda a tíz nap hatósági karantén leteltével. (Kovács Tímeával még az újabb 240 menekült érkezése előtt beszélgettünk – a szerk.)

NYITÓKÉP: HunHelsinkiCommittee / Twitter

Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek