Lehet-e újabb menekülthullám az afganisztáni válságból?

Szerző: Rédl Boglárka
2021.08.26. 13:58

Afganisztánból kivonult az USA hadserege, a tálibok tempósan törnek előre. Tömegek távoznának az országból, de elérheti-e egy újabb menekülthullám Magyarországot és ha igen, milyen hatással lehet ez a belpolitikára? Szakértőket kérdeztünk.

Lehet-e újabb menekülthullám az afganisztáni válságból?

Az USA afganisztáni kivonulását követő tálib hatalomátvétel után egyelőre nem tisztázott, mekkora migrációs hullámra kell számítani Európában. Orbán Viktor a Kossuth Rádió augusztus 22-i adásában kijelentette: tömeges migráció várható. Angela Merkel ezzel szemben a G7-országok találkozója után azt mondta, szerinte az Afganisztánból kiinduló migráció „pillanatnyilag nem akut téma”. Hogy rendet tegyünk az ügyben, megkérdeztük a Migrációkutató Intézet munkatársait, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbizottságának (UNHCR) magyar szóvivőjét arról, ők mire számítanak. 

Az Azonnali számos a térségben jártas, vagy a migrációval foglalkozó szakértőt megkeresett, azonban ők különböző okokra hivatkozva nem kívántak élni a lehetőséggel. 

Simon Ernő, az UNHCR magyarországi szóvivője rávilágít: a mostani helyzetben nem lehet jósolni, hiszen óráról órára változik a politikai és biztonsági helyzet Afganisztánban. Annyi azonban kijelenthető, hogy nagy tömegek még nem hagyták el Afganisztánt a szomszédos országok felé sem. Az országon belül viszont – ezt az UNCHR ott dolgozó munkásai is tapasztalják – már most tömegek kényszerültek arra, hogy elhagyják az otthonaikat, és biztonságosabbnak remélt vidékek felé induljanak.  

Sayfo Omar, az MCC-hez és a Századvéghez köthető, kormányközeli Migrációkutató Intézet kutatója szerint

a legrosszabb esetben Európának akár egy a 2015-öshöz hasonló menekülthullámmal kell majd szembenéznie, amennyiben nem stabilizálódik a helyzet Afganisztánban.

Úgy véli, nagyon sok múlik ugyanakkor az Európai Unió vagy az európai országok fellépésén is, hiszen megfelelő stratégiával a tömeges elvándorlás mérsékelhető lenne.

Irán, Pakisztán és Törökország most sokat kérhet

„Az, hogy többszázezer ember el fog indulni az országból, gyakorlatilag borítékolható”

– jelenti ki az Azonnalinak Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója.

„A nagy kérdés az lesz, hogy ebből a környező országok, főként Pakisztán és Irán mennyit fog felszívni, és mit fognak kérni cserébe, hogy területükön tartsák ezeket az embereket.”

Ahhoz azonban, hogy a környező országok menekülteket fogadjanak be, Sayfo Omar szerint is komoly üzletelésre lesz szükség. „Az EU-nak valószínűleg sokba fog kerülni az, hogy rávegye Iránt és Pakisztánt az afgán menekültek befogadására és az országban tartására” – mondja a kutató. Irán egyelőre együttműködőbbnek tűnik: Teherán már jelezte is, hogy új menekülttáborokat épít fel az afgán határon, viszont

a 2021 júniusa óta hatalmon lévő radikális kormányzat akár az atomprogram újratárgyalását is kérheti Európától

– mondja Sayfo Omar.

Pakisztánra pedig, aki egyelőre teljesen elzárkózott az afgán menekültek befogadásától, a legjobban a kutató szerint pénzzel lehet majd hatni.

Ráadásul az Afganisztánnal közvetlenül szomszédos iráni és pakisztáni határ ellenőrzése szinte teljesen elképzelhetetlen. Iránnak 921 kilométer, Pakisztánnak pedig 2670 kilométer sivatagon és hegyvidéken, tehát nehéz terepen áthaladó határa van Afganisztánnal. Ezeket a határokat gyakorlatilag lehetetlen lezárni – magyarázza Sayfo Omar.

A helyzetet súlyosbítja, hogy már most elég nagyok a társadalmi feszültségek a menekültek miatt a két országban, ahol jelenleg globálisan az afgán menekültek 90 százaléka tartózkodik – mutat rá Sayfo Omar. A menekültek pontos számát megbecsülni rendkívül nehéz, mivel rengetegen tartózkodnak illegálisan Iránban és Pakisztánban is. Iránban a hivatalos adatok szerint kétmillió afgán tartózkodik, azonban a becslések szerint az afgán bevándorlók valós száma ennek akár a kétszerese is lehet. Pakisztánban pedig másfélmillióan tartózkodnak regisztrálva, de a valóságban ennek a duplája vagy akár többszöröse is lehet a szám.

A kutató figyelmeztet:

„Mindkét országban nagy társadalmi feszültségek vannak az afgán menekültek miatt, akik olcsó munkaerőt jelentenek, és ezáltal a helyi társadalom alacsonyabb osztályaira nézve konkurenciát is. Tehát ha Európa azt szeretné, hogy ezek az országok ne tereljék tovább az afgánokat, muszáj segítséget nyújtania abban, hogy a határhoz minél közelebb tudják elszállásolni az afgán menekülteket, és távol tudják őket tartani a nagyvárosoktól, hogy mérsékeljék az két ország kormányára nehezedő társadalmi nyomást”.

Marsai Viktor egy másik fontos aspektusra hívja fel a figyelmet: a Pakisztánba és Iránba menekült – a becslések szerint összesen több mint hétmillió fős – afgán diaszpóra egy része gondolhatja úgy, hogy a tálibok hatalomátvétele után nem érdemes az afganisztáni konszolidációra várni, és ezért dönthet úgy, hogy Európa felé veszi az irányt.

Az út Törökország felé

Törökország, ahol – ahogy Sayfo Omar rámutat – az országban élő 3,6 millió szíriai menekült miatt nagyon komolyak a társadalmi feszültségek (2019-ben a helyhatósági választásokon részben emiatt vesztett el a kormánypárt több nagyvárost, köztük Isztambult is), egyáltalán nem szándékozik afganisztáni menekülteket befogadni. Sőt:

nemrég Ankara bejelentette, hogy az Iránnal közös 295 kilométeres határvonalon mobilfalat fog felhúzni, hogy visszaszorítsa az esetleges illegális afgán bevándorlási hullámot.

Marsai Viktor szerint

az iráni határ mentén felhúzott fal a beharangozások ellenére nem jelenti az ország teljes lezárását a menekültek elől, hiszen ha az afgánok úgy döntenek, könnyen bejuthatnak az iraki vagy a szíriai határon keresztül is az országba.

A szigorúan lezárt görög-török határ megkerülése sem lehetetlen – magyarázza a kutató –, az elmúlt hónapokban ugyanis (elsősorban a szíriaiak között) bevett gyakorlattá kezd válni, hogy fapados járatokkal Líbiába repülnek, és onnan hajóznak át Európába. Az út így csak megközelítőleg 6000 dollárba (körülbelül 1,8 millió forint) kerül, amíg a Törökországon át vezető út költsége 15 ezer dollár (nagyjából 4,5 millió forint) körül mozog.

ENSZ Menekültügyi Főbiztosa: Most a közös felelőségvállalás a legfontosabb

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának (UNHCR) magyarországi szóvivője szerint ebben a pillanatban a legfontosabb, hogy a nemzetközi közösség részt vállaljon a felelősségből, és el tudja osztani a terhet. Ha egy nagyobb létszámú, nagyobb arányú kivándorlás bármikor elindulna Afganisztánból, a nemzetközi közösségnek azonnal fokoznia kell a segítséget, és hosszútávon is fenntarthatóan segítséget nyújtani mind Afganisztánon belül, mind pedig a szomszédos országok felé.

A szóvivő szerint egyelőre az UNHCR vagy a velük együttműködő szervezetek munkatársai szinte minden afgán tartományban jelen vannak.

Az új afganisztáni vezetés szintén többször biztosította az ENSZ-t, hogy a nemzetközi szervezetnek dolgozók munkája továbbra is biztosított marad, tehát a belső menekültekről való gondoskodás továbbra is futhat, de ehhez nemzetközi segítségre is szükség van.

Simon Ernő azt is elmondta:  

Az UNHCR minden szomszédos országot felszólított, hogy tartsák nyitva a határaikat, hogy a humanitárius válság katasztrófába torkollása elkerülhető legyen.

A szervezet ezen kívül minden módon felkészült, hogy segítse a környező országokat abban, hogy be tudják fogadni a menekülőket, el tudják látni őket, le tudják folytatni a szükséges adminisztratív menekültügyi eljárásokat. Abban is támogatni akarják az országokat, hogy a nagy tömeggel járó járványügyi kockázatokat kezelni tudják. 

„A múlt héten a kabuli reptérről érkező képsorok alapján emberek felszállni készülő katonai repülőgépek után rohannak az életüket kockáztatva. Ez azt mutatja, hogy olyan emberekről van itt szó, akik igen alapos okok miatt rettegnek attól, hogy mi várhat rájuk. Csak végső kétségbeesésükben szánják rá az emberek magukat ilyen vakmerő és végletes lépésekre" 

– magyarázza Simon Ernő. 

A menekültstátusz kérdése

Sayfo Omar szerint meglehetősen kockázatos játék lenne az EU részéről továbbra is elnyomó rezsimként tekinteni a tálibokra, hiszen ebben az esetben menekültsátusztra lenne jogosult a 38 millió lakosú ország 50 százalékát kitevő női lakosság, illetve az ország megközelítőleg 60 százaléka, aki nem a tálibok hagyományos főbázisát képező pastu etnikumhoz tartozik, valamint valójában mindenki eljöhetne, aki korábban támogatta a kormányerőket és emiatt veszélyben van, amely tényállás valójában szinte ellenőrizhetetlen. 

Így tehát hozzávetőlegesen az ország 80 százaléka (30,4 millió fő) menekültstátuszra lenne jogosult.

Azt, hogy ebből valójában hányan menekülnének el, rendkívül nehéz megbecsülni, mivel jelenleg óriási az információs káosz az afganisztáni helyzettel kapcsolatban – teszi hozzá a kutató.

Mivel az egyes településeken zajló eseményeket leginkább csak a közösségi médiából lehet rekonstruálni, nagyon szűrt információk érkeznek hozzánk. Most elsősorban csak azoknak az embereknek a véleménye jut el Európába, akik birtokában vannak olyan kommunikációs eszközöknek és képességeknek, amellyel el tudják juttatni az üzeneteiket a Nyugathoz. Tehát például beszélnek valamilyen nyelven, és jól be tudják csomagolni a mondandójukat.

A tálibokat támogató tömegek üzenete viszont nem feltétlenül jut el Európába, leginkább mivel a kommunikációjuk nem felel meg a retorikai és kulturális elvárásoknak, valamint nem igen beszélnek idegen nyelveket 

– világítja meg Sayfo Omar.

A kutató hozzáteszi: azok, akiknek a hangja most eljut Európába, nagyrészt potenciális elvándorlók, épp ezért jobban az érdekükben áll a minél rosszabb híreket közölni, hogy ezzel is növeljék a menekültstátuszuk megszerzésének esélyeit. 

Tény, hogy a táliboknak nincs elég emberi erőforrásuk arra, hogy mindenhol fenntartsák a közbiztonságot, így megszaporodtak a fosztogatások. Emellett, mivel a tálibok nem centralizáltan működnek, hanem a helyi társadalmi struktúrákra és autoritásokra támaszkodnak, szövetségeseik közül pedig sokan nem értenek egyet az előző kormány támogatóinak ígért amnesztiával, leszámolásokról is érkeznek hírek.

„Fontos leszögezni, hogy Afganisztán számos pontján a tálibok hatalomátvétele előtt sem volt jó a közbiztonság. Kabulban és sok más városban korábban is rendszeresek voltak az emberrablások, a vagyon elleni bűncselekmények. Ha úgy tesznek, mintha minden most romlott volna el, az legitimmé teheti az igényüket a menekültstátuszra.”

– mondja a szakértő.

A potenciális kivándorlók pontos számát mindenesetre Sayfo Omar szerint nagyon nehéz megbecsülni, azonban fontos figyelembe venni azt is, hogy a kivándorlás nem csak a tálib rezsim, hanem a szegénység miatt is történhet. A kutató elmondja, hogy az elmúlt évek aszályai miatt az ország népességének több mint 40 százalékát (15,2 millió fő) kitevő agráriumban dolgozó réteg él rendkívül nehéz körülmények között. Tehát a gazdasági okokból történő migráció az esetükben eléggé megalapozott.

A kabuli repülőtér előtt 4 nappal a tálibok bevonulása után. 

A kabuli repülőtér előtt 4 nappal a tálibok bevonulása után. 

Fotó: Twitter // Saad Mohseni

A visszatoloncolások problémája

Marsai Viktor elmagyarázza, hogy a statisztikák szerint aki egyszer a schengeni övezeten belülre jut, az több mint 80 százalékos valószínűséggel bent fog maradni Európában. Ugyanis a bevándorlók kicsit kevesebb mint 50 százaléka részesül (menekülti, oltalmazotti stb.) státuszban, a maradék 50 százaléknak pedig csak körülbelül egyharmadát sikerül hazatoloncolni.

A hazatoloncolás lehetősége viszont most megszűnt, mivel az európai tagállamok jelenleg nem ismernek el olyan legitim kormányt az országban, aki fogadhatná a repülőn hazaérkezőket. Pedig meglehetősen súlyos számokról beszélünk, csak Németországban több mint 30 ezer afgán várakozik a hazaküldésre – magyarázza a kutató.

„A sors fintora, hogy a 2016-ban megkötött visszaküldési program pont mostanra kezdett el igazán működni”

– teszi hozzá.

Ismerje el Európa a tálib rezsimet?

Sayfo Omar figyelmeztet:

migrációs szempontból kulcskérdés lehet, hogy minél több EU tagállam próbáljon meg valamiféle együttműködést kialakítani a tálib rezsimmel. 

Ha az Unió elzárkózik a diplomáciai vagy egyéb kapcsolatok fenntartásától a tálibokkal, szinte egyáltalán nem tud ráhatással lenni a migrációt befolyásoló folyamatokra – mondja.

2020-ban Afganisztán GDP-jének még megközelítőleg felét (42,9 százalékát) a nemzetközi segélyek tették ki. Mivel a segély nagy része a nyugati országoktól és szervezetektől jött, a rezsim el nem ismerése gazdasági szempontból jelentős következményekkel járna a lakosságra nézve. Európának tehát két választása van: ha nem ismeri el őket, azzal jelentősen megnehezíti a segélyezést, amivel tovább növeli a kiszolgáltatottak számát és így a migráció mértékét, ha viszont elismeri és tovább folyósítja a segélyeket, azzal valamilyen szinten továbbra is mérsékelni tudja a migrációs kedvet, ugyanakkor ezzel közvetetten segít a táliboknak az ország stabilizálásában és legitimitásuk növelésében.

A kutató azt is hozzáteszi:

ha az EU nem tart fenn diplomáciai kapcsolatot a tálibokkal, akkor nem nagyon marad diplomáciai eszköz a kezében, amely révén el tudja érni, hogy ne legyenek megtorlások az országban.

Ráadásul olyan biztonságos zónák kialakítását sem tudja segíteni, ahova a belső menekültek mehetnek.

Mi a helyzet Magyarországgal?

Ceglédi Zoltán politikai elemző az Azonnalinak elmondta: egy ilyen válság egyértelműen a Fidesznek kedvez.

„Láttunk már ilyet, a 2016-os népszavazáson nem csak fideszesek tették le a voksukat a kormánypárti álláspont mellett, ez most sem lenne másképp. Ez ugyanazt a törésvonalat jelezné az ellenzéken belül, ami a Jobbik melegügyben leadott szavazata esetében is megjelent. Tehát azt, hogy igenis vannak olyan szereplői az ellenzéki szavazótábornak, akik pártpolitikai alapon elítélik a Fidesz kormányzását, de a tartalmi ügyeket tekintve inkább Orbán Viktorral értenek egyet, mint Karácsony Gergellyel.”

Pont ezért Ceglédi szerint amennyiben a migráció kérdése kiélezett helyzetben találja a pártokat a 2022-es választás időszakában, akkor ez akár döntő tényező is lehet a választások kimenetelében.

NYITÓKÉP: Amerikai katonák kimentik a szolgálati kutyákat Kabulból. FOTÓ: Richard Engel / Twitter

Rédl Boglárka
Rédl Boglárka gyakornok

Nemzetközi tanulmányok és nemzetközi gazdálkodás szakos hallgató, akit egyre jobban elvarázsol az újságírás világa. 

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek