Közeleg augusztus 31-e, az Afganisztánban maradt NATO-csapatok végleges kivonásának határideje. A G7-országok vezetői között ugyan korábban téma volt ennek a határidőnek a kitolása – az amerikaiakkal ellentétben az európai országok ugyanis ragaszkodtak ahhoz, hogy minden elmenekülni vágyót kimentsenek Afganisztánból –, a kabuli repteret jelenleg érő potenciális fenyegetések mégis Bident igazolják:
csütörtökön bombatámadás érte a kabuli repteret, ahol jelenleg a NATO-csapatok próbálják saját állampolgáraik mellett az afgánokat is kimenekíteni.
Jelenleg még pontosan nem tudni, hogy hány bomba robbant, illetve hogy kik robbantottak, de azt a Pentagon sajtófőnöke, John Kirby Twitter-oldalán bejelentette, hogy a reptér egyik kapuját érte bombatámadás, és valószínűleg öngyilkos merénylő követhette azt el, emellett azt is megerősítették, hogy legalább egy bombát felronbbantottak a reptérről körülbelül 2 kilométer távolságban lévő Baron Hotelnél is.
Kirby ezenkívül azt is bejelentette, hogy a robbantás egy „összetett támadás” eredménye, és több civil mellett amerikaiak is megsérültek a reptér melletti robbantás során, a Guardian szerint legalább 13-an veszthették életüket.
A brit külügy megerősítette, hogy az ő katonáik között nem volt halálos áldozat, a bombát a reptéren kívül annál a kapunál robbantották, ahol a tálibok elől menekülő afgánok próbálnak bemenni.
A támadás után a tálibok közleményt adtak ki, amit egy kabuli újságíró fordított le angolra. A közleményben úgy fogalmaznak, hogy „a tálibok elkötelezettek a nemzetközi közösség iránt, és nem hagyják a terroristáknak, hogy Afganisztánt használják műveleti bázisként”.
Emellett a tálibok a közleményükben azt is írták, hogy már korábban figyelmeztették az amerikai csapatokat a lehetséges terrorszervezetek támadásaira, mint például az ISIS-éra.
Ugyanakkor azt még nem tudni, hogy ki szervezte a támadásokat.
Rendezett kivonulást szerettek volna a NATO-tagállamok
Boris Johnson brit miniszterelnök korábban a G7-csúcstalálkozón két alapvető irányelvet szabott meg, miszerint a határidőig megtörténő teljes kivonulás
- első számú feltétele, hogy a tálibok biztosítsák a biztonságos kivonulás lehetőségét augusztus 31-ig és azon túl is azoknak az afgán állampolgároknak, akik el akarják hagyni az országot,
- emellett pedig közös célként jelent meg, hogy Afganisztán nem válhat ismét a terrorizmust segítő országgá, ami ismét az Amerikai Egyesült Államokat és szövetségeseit fenyegető terroristák menedékét jelentheti.
Így bár a tálibok egyfelől csak és kizárólag augusztus 31-ig engedélyezik a nyugati csapatok mentőakcióit, és ígéretet tettek a repülőtér külső biztosítására,
jelenleg mégis úgy tűnik, hogy Boris Johnson egyik feltétele sem valósulhat meg a tálibok rezsime alatt, és több ország is bejelentette, hogy már augusztus 26-án befejezik a kivonulási akciót, köztük Magyarország is.
A magyarokon kívül még Belgium, Hollandia, Kanada, Németország fejezte be ma a kivonulást, Lengyelország pedig nem régen jelentette be, hogy szintén felhagy az afgán menekültek kimentésével, mert az túlontúl kockázatos már mindezek után.
A tálibok egyébként már korábban megtiltották az afgán állampolgároknak, hogy a kabuli nemzetközi repülőtérre menjenek, és az odajutásukat is minden eszközzel akadályozzák: elzárják az reptérhez vezető utat ezzel blokkolva az evakuálást.
Emellett egy brit katona a The Telegraphnak adott nyilatkozatában megjegyezte azt is, hogy a kabuli reptérre szerencsésen és nagy számban bejutó civilek számát a tálibok egyszerűen képtelenek ellenőrizni, miközben nagytöbbségük nem feltétlen jogosult az evakuálásra. Ez nemcsak adminisztratív kérdést vet fel, hanem a reptéren épp a kimentést elősegítő katonák és a személyzet biztonságát is fenyegeti, ami szintén azt mutatja, hogy
a tálib hatalom tehát sem az afgánok reptéren kívüli biztonságát, sem pedig a NATO-csapatok reptéren belüli biztonságát nem képes garantálni.
Az viszont sokat elmond az afgánok akut félelméről, hogy inkább a reptéren hagyják kisgyermekeiket az amerikai és brit katonákkal, minthogy otthon rájuk támadjanak a tálibok. Mindezt viszont kizárólag augusztus 31-ig tehetik meg a szövetséges haderők, utána ugyanis a tálibok visszaveszik a repülőteret, a nyugati mentőrepülők pedig kitiltásra kerülnek.
Mindenesetre addig amíg a tálibok a tisztogatások mellett kormányalakításon tevékenykednek, addig NATO-szövetséges országok igyekeznek minél több, a tálib rezsimtől tartó afgánt kimenekíteni az országból a még amerikai ellenőrzés alatt álló kabuli repülőtérről. Eddig mintegy ötvenezer afgánt szállítottak el a forrongó országból, csak kedden húszezer ember hagyta el az országot légi úton.
Habár a tálibok megígérték, tiszteletben tartják az emberi jogokat és nem engedik, hogy a terrorizmus felüsse a fejét Afganisztánban, mégis egyre több ország tart attól, hogy
az amerikai, brit és szövetséges csapatok, valamint a menekülő afgánokat terrortámadásnak vannak kitéve a kabuli reptéren, az Iszlám Állam egyik leszármazottja, az ISIS-K üthet rajta az egyetlen megmaradt NATO-csapatok által ellenőrzött támaszpontként funkcionáló nemzetközi repülőtéren.
Abszurdabb nem is lehetne a helyzet, elérkeztünk ugyanis arra a pontra, mikor Joe Biden amerikai elnök a terrorveszély magas kockázatára hivatkozva inkább arra kéri a menekülni vágyó afgánokat, hogy inkább maradjanak távol a kabuli repülőtértől.
Mit akarnak az ISIS-K terroristái?
Az ISIS-K terrorszervezet az Iszlám Állam leszármazottja, amely egykor hatalmas területet birtokolt Észak-Szíriában és Irakban. 2014 óta jórészt elszórtan működik többnyire Afganisztán keleti részén, a Horászán tartományban, innen kapta a nevét is (angolul a Horászánt Khorasan-nak nevezik).
Mivel az ISIS-K sem a tálibokkal, sem pedig a nyugati országokkal nincs jó baráti viszonya, sőt a tálibok és az afganisztáni ISIS ősellenségek, valamint riválisok a térségben, emiatt az iszlamista terrorszervezet valódi vezsélyt jelent a kabuli reptérre.
Ezt még inkább alátmasztja az, hogy
még 2016-ban az ISIS afganisztáni szervezete hat terrortámadást hajtott végre Kabulban, addig 2017-ben már 18-ra nőtt ezeknek a merényleteknek a száma, 2018-ban pedig már 24 sikeres cselekmény volt köthető az ISIS-K-hoz.
Ennek legfőbb oka, hogy az afganisztáni ISIS terroristái először a tálibok, majd a központi afgán hadsereg ellen vívtak sikeres harcokat, sőt, olyan eredményes volt a toborzásuk, hogy 2015-re gyakorlatilag elszívták a talibán katonáit.
Bár több tartományban is sikerült megerősíteni pozícióikat, 2016-ban az amerikai légierő támogatásával az afgán hadsereg és a tálibok is támadásokat indítottak ellenük, majd válaszul a terroristák visszaszorultak, tagjaik egyre nagyobb számban a tálibokhoz álltak át.
Létszámuk 2017-ben 1000 fő körülire csökkent, míg a washingtoni CSIS-kutatóintézet információi szerint korábban akár a 4000 főt is elérhette harcosaik száma.
Az afganisztáni ISIS azonban nem szűnt meg, a NATO-csapatok kivonulása pedig olaj a mostanra újra felizzó ISIS-K parazsára.
Újabb háború jöhet, ezúttal a tálibok és az ISIS között
A NATO-csapatok kivonulása, majd pedig a tálib hatalomátvétel katonailag újra felfegyverzi az afganisztáni ISIS-t a térségben, a tálibok és az ISIS-K hatalmi játszmája pedig újra hosszú időre háborús szintérré változtatja Afganisztánt, ami kétségkívül destabilizálja az amúgy sem egyszerűen kezelhető régiót.
Mindez pedig Jonathan Evans, az MI5 volt igazgatója szerint hosszú távon erőteljes biztonsági fenyegetést jelent majd a nyugati országok számára is.
A szakértők már évek óta hangsúlyozzák, hogy a nyugati erők kivonulásával a terroristák nyerhetik a legtöbbet Afganisztánban, de még az afganisztáni bevonulást 2001-ben elindító Tony Blair is a radikális iszlám és a terrorizmus előretöréséről tart. Az elmúlt napok eseményei igazolják az előrejelzéseket:
a napokban már Joe Biden is megnevezte a szervezetet. Pedig az Iszlám Állam afganisztáni mellékága különösen kegyetlen, leányiskola és szülészeti klinika ellen is hajtottak végre merényleteket.
A tálibok és az ISIS-K között eddig olyan konkrét casus bellit jelentő események történtek, mint
- hogy a tálibok Afganisztán átvétele óta minimum egy magas rangú ISIS-K személyt kivégeztek,
- de már év elején a tálibok beígérték, hogy elpusztítják az egész ISIS-K jelenlétet Jowzjan északi tartományában,
- majd az elmúlt hetekben szintén az ISIS-K birtokában lévő északnyugati területet el is elfoglalták a tálibok,
- de ugyanakkor a kelet-afganisztáni Jalalabad városában már több száz ISIS-K harcos volt kénytelen megadni magát a táliboknak.
A főként amerikai, brit és ausztrál félelmet egy Kabulban tartózkodó NATO-tagállam név nélküli diplomatája is megerősítette a Reutersnek, aki hozzátette, hogy
„a nyugati erők semmilyen körülmények között nem akarnak abba a helyzetbe kerülni, hogy akár offenzív vagy defenzív támadást indítsanak bárki ellen is Afganisztánban, a NATO-csapatok megbízatása ugyanis csak és kizárólag az augusztus 31-ig tartó evakuálás biztosítására van”.
Két dologtól tarthatnak most a nyugati országok:
- egyfelől a nem stabil repülőtéri körülmények miatt tartanak a metőakciókban résztvető gépeken történő esetleges robbantástól, illetve az öngyilkos merénylőktől, akik már megpróbáltak beépülni az Afganisztánt elhagyni próbáló emberek ezrei közé a kabuli repülőtéren;
- másfelől pedig nagy aggodalomra adnak okot az esetlegesen Európa határain belülre átjutó potenciális terroristák is, akik a terrorista hálózatokat európai szegmenseit éleszthetik fel újra.
Az amerikaiak és a britek különösképp kitettek a veszélynek, mert nem tudják teljes mértékben ellenőrizni saját biztonságukat a kabuli reptéren, a megállapodás értelmében ugyanis a tálibokra kell támaszkodniuk ebben. A repülőtérhez való hozzáférés, illetve az onnan történő esetleges kimenekítés, önmagában a repülőterek biztosítása egyszerűen nem megoldott és problémás.
Az Egyesült Királyságba igyekvő menekültek közül például hat gyanús alakot kilistáztak a kabuli reptéren, de az egyikük mégis eljutott a birminghami reptérre.
Azt, hogy mi vezetett a közel húsz évig tartó afgán demokratizációs folyamatok összedőléséhez, és az afgán kormány bukása milyen közleményekkel jár Afganisztánban és a környező országokban, Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa ebben a cikkünkben elemezte.
NYITÓKÉP: Amerikai katona Kabulban még 2011-ben. FOTÓ: Petty Officer 1st Class Chris Fahey / WikimediaCommons
