Az, hogy egy egykori posztkommunista országrészben a helyi Fidesz a szavazatok kicsit több, mint negyedét elhozza, egy nyugatnémet városból és pláne szerkesztőségből nézve felettébb aggasztónak tűnhet – Magyarországról viszont csak annak bizonyítéka, hogy nem történelmi szükségszerűség az autoriter leágazás.

Minden adatot összegyűjtöttünk neked a szászországi és brandenburgi tartományi választásokról. Nem lett szélsőjobboldali áttörés, maradnak az eddigi kormányfők, mindkét helyen jöhetnek a zöld miniszterek.

Ősszel három volt NDK-s tartományban is választások lesznek. A szélsőjobboldali AfD mindhárom helyen az első helyre is esélyes. Az ettől való félelem azonban elnyom egy másik hírt: a keletnémeteknél eddig mindig nagyon gyenge Zöldek is szárnyalnak.

Miközben a német közélet sokkos állapotban reagált a hétfői tragédiára, az AfD angyalszárnyas kisfiús képekkel heccel a bevándorlók ellen. A gyilkos azonban legfeljebb svájci bevándorlónak tekinthető, ugyanis az eritreai férfi végleges tartózkodási engedéllyel rendelkezett az alpesi országban. Ki ő? És mit lép a német közélet?

A mai napig legszínvonalasabb németnyelvű napilap Németország médiapiacán ráhajtana az AfD-szavazókra. Miért gondolja azt például a lap egyik munkatársa, hogy a németországi média jelenleg az NDK idejét idézi, és Németország még nem nyugat-európai ország? Mondjuk a részleteket.

De még nem biztos! A rasszista és neoliberális közgazdászt eddig háromszor akarták sikertelenül kizárni az SPD-ből. Ami egyeseknek a párton belüli sokszínűség jele lenne, az valójában a német szociáldemokrácia további gyengesége. Sarrazin azonban egészen az alkotmánybíróságig fog menni a vörös párttagkönyvének védelmében.

Egyre fokozódik az ellentét az EU- és idegenellenes párt vezetése és a tagságban nagyon befolyásos szélsőjobboldali platform között.

Egy formális hibán bukhatja az AfD a szászországi parlamenti helyeit: a százhúsz fős drezdai parlamentbe a szélsőjobboldali párt, amelynek az első helyre is esélye van, jelenleg csak tizennyolc listás képviselőt küldhetne – a tizennyolcadik helytől törölte a választási bizottság az indulókat. Az AfD fellebbez, de leginkább abban bízik: az egyéni mandátumokkal ki tudják pótolni a majdani frakciójukat.

Demokrácia-e még az EU azok után, hogy nem egy Spitzenkandidatot, hanem a háttéralkuk során a kalapból előhozott Ursula von der Leyent jelölik Bizottsági elnöknek? Különböző nemzetiségű és párthovatartozású EP-képviselők mondták el az Azonnalinak Strasbourgban, hogyan érintette őket a csúcsjelölti rendszer meghekkelése. Videó.