+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. július 14. vasárnap, 18:39
De még nem biztos! A rasszista és neoliberális közgazdászt eddig háromszor akarták sikertelenül kizárni az SPD-ből. Ami egyeseknek a párton belüli sokszínűség jele lenne, az valójában a német szociáldemokrácia további gyengesége. Sarrazin azonban egészen az alkotmánybíróságig fog menni a vörös párttagkönyvének védelmében.

Thilo Sarrazin a német könyvpiacra és talkshow-kba 2010-ben robbant be, amikor közgazdasági precizitással, de elég kemény jobboldali előítéletekkel írta meg a Deutschland schafft sich ab, azaz a Németország felszámolja magát című könyvét.

 

Noha Sarrazin, aki akkor a jegybank szocdem felügyelő bizottsági tagja volt, szerette magát az elitek áldozataként beállítani, könyve az egyik legnevesebb német kiadónál jelent meg,

 

21 hónapon át volt a balliberális Der Spiegel beststellerlistájának élén, és többedik utánnyomással több, mint 1,5 millió példány kelt el belőle.

 

Tény: a 2010-es Németország még más volt, Sarrazin az idegen- és EU-ellenes statisztikáival, nézeteivel megelőzte az AfD megjelenését. Ezért gondolták sokan, hogy az egykori berlini pénzügyi szenátor a 2013-ban alakult szélsőjobboldali pártba lép át az SPD-ből, amelynek négy évtizede tagja már.

 

Ez azonban nem történt meg: Sarrazin – akinek nem csak idegenellenes nézetei, de kemény neoliberalizmusa, szegényellenessége se illene egy szocdem pártba – kitartott SPD-tagsága mellett. Pedig 2010-ben az akkori pártelnök, Sigmar Gabriel is azt mondta: Sarrazin nézetei teljességgel ellentétesek a szociáldemokráciával, ezért ki kell zárni.

 

Egy Orbán-párti SPD-s nagyöreg védte le Sarrazint

 

Ez azonban egy német párton belül, ahol a tagok jogai nagyon levédettek, elég nehézkes.

 

Végül 2011 áprilisában a párt berlin-charlottenburgi szervezete, ahol Sarrazin tag, beszüntette a kizárási eljárást. Sarrazin mellett a szintén SPD-tag és nagy Orbán-hívő Klaus von Dohnányi, egykori hamburgi polgármester állt ki.

 

Harmadik nekifutás

 

Sarrazin később is jelentkezett könyvekkel: a legújabb alkotásában a muzulmánokról azt állítja, hogy genetikailag alábbvalók, kulturájuk pedig veszélyt jelent a nyugati civilizációra. A Feindliche Übernahme, azaz Ellenséges átvétel (avagy Ellenséges elfoglalás) című munkája után – immár harmadszor – elindult ellene tavaly év végén megint egy kizárási eljárás.

 

Egy önálló bizottság vizsgálta meg Sarrazin addigi állításait, és arra a következtetésre jutottak, hogy

 

„Sarrazin olyan nézeteket terjeszt, amelyek (…) ártanak a pártnak”.

 

Sarrazin azonban továbbra sem akar kilépni, pedig az elmúlt kilenc évet végig újjobboldali közegben töltötte, könyvei főleg a jobboldali és szélsőjobboldali olvasóközönség kedvencei. Sarrazin berlin-charlottenburgi tagszervezete ezért július közepén bejelentette: zöld utat adnak ezúttal a kizárási kérelemnek. Sarrazin ebbe nem nyugodott bele, és bejelentette: vörös párttagkönyve érdekében a párton belüli fellebbviteli fórumokhoz fog fordulni, végső soron a karlsruhei alkotmánybírósághoz is hajlandó elmenni.

 

Sarrazin ügyvédje azt mondta: a mostani döntés még csak az első fok, „még hat további fok van hátra”, egyben meg is fenyegette a pártot, hogy „sok vitás év” jön még tehát. Sarrazin ügyvédje szerint:

 

„mindaddig Dr. Sarrazin továbbra is az SPD éber és figyelmes tagja marad”.

 

Az, hogy az SPD nem tudott majdnem tíz év alatt megszabadulni a rasszista és neoliberális közgazdásztól, a párt gyengeségének, belső ideológiai kuszaságának jele. A szociális arcélét már 2003-ban az SPD feladta, amikor a háború utáni német történelem legbrutálisabb szegényellenes reformcsomagját, az Agenda 2010-et verte át Gerhard Schröder a pártján. Akkor ez pártszakadáshoz, a Linkspartei (ma: Die Linke) megalakulásához vezetett.

 

A párt, amely az elmúlt tizennégy évből tíz éven át Angela Merkelt tartotta hatalomban, mára a Zöldek és a szélsőjobboldali AfD mögé zuhant tizenkét százalékkal.

 

FOTÓ: Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az IT-szektor emigrációval fenyeget, ha tovább folytatódik az erőszak, de már az orvosok is beálltak tüntetni. Mutatjuk, mi történt éjjel Belaruszban.

Kristálytiszta érvelés: dolgozni nem dolgoznak, így van idejük lázadozni, korzózni az utcán.

Így tiltakoznak a rendőri brutalitás ellen, no meg azért, mert több ezer embert tartóztattak le a rendőrök: arról, hogy velük mi történik, napok óta alig tudni valamit.

Hiába állt össze a Strache-lista, Strache indulása még mindig kétséges, mivel az FPÖ bejelentette: még a választások előtt óvást nyújt be az egész Team Strache ellen.

Egyszer már biztosan, ezt maga a belarusz belügyminisztérium közölte. Egyre több kép és videó is előkerül az őrizetbe vett tüntetőkkel szembeni rendőri brutalitásról.

Harmadik nap is folytatódtak a tüntetések Belaruszban. A tüntetők ezúttal jóval decentralizáltabbak voltak, este hattól pedig lekapcsolták a teljes belarusz internetet.

Az Azonnali mindig közép-európai lapként tekintett magára, az eszme azonban nem csak Budapesten van jelen. Indul a nagy trianoni szomszédvita!

A hét kérdése

Nem csak a Balatonnál magasabbak a szokottnál az árak, a horvát sajtó a dalmáciai árakon háborog. Szavazz: te fizetnél 1000 forintot érte?

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás