A szélsőjobboldaltól hangos a média, de közben a Zöldek is szárnyalnak Kelet-Németországban

Szerző: Techet Péter
2019.08.25. 08:13

Ősszel három volt NDK-s tartományban is választások lesznek. A szélsőjobboldali AfD mindhárom helyen az első helyre is esélyes. Az ettől való félelem azonban elnyom egy másik hírt: a keletnémeteknél eddig mindig nagyon gyenge Zöldek is szárnyalnak.

A szélsőjobboldaltól hangos a média, de közben a Zöldek is szárnyalnak Kelet-Németországban

Brandenburg és Szászország tartományokban már szeptember elsején, Türingiában pedig október végén lesznek választások.

Mindhárom tartományban az Alternatíva Németországnak (AfD) startol rá a jelenlegi, helyben vezető kormánypártokra az első helyért.

A Drezda központú Szászországban Angela Merkel kereszténydemokrata CDU-ja és az AfD, a Potsdam központú, Berlint körülölelő Brandenburgban a CDU, a szociáldemokrata SPD és az AfD, az Erfurt központú Türingiában pedig a szélsőbaloldali Linke és az AfD versenyez az első helyért.

Szorongat az AfD

Azaz az AfD mindenütt jelentős előretörésre számít. Igaz, a párt eddig is a volt NDK területén volt a legerősebb, Szászországban már a 2017 szeptemberi országos, illetve az idei európai parlamenti választások alkalmával is elhozta az első helyet. Egy tartományi választáson azonban a kormányzó pártoknak mindig van egy kis előnyük, Szászországot ráadásul az újraegyesülés óta megszakítatlanul – egy időben egyedül, abszolút többséggel – irányítja a CDU.

CDU-S PLAKÁTOK SZÁSZORSZÁGBAN. FENTRŐL MAGA A TARTOMÁNYI MINISZTERELNÖK, MICHAEL KRETSCHMER MOSOLYOG A VÁLASZTÓKRA. FOTÓ: CDU LEIPZIG

A mostani voksoláson azonban úgy néz ki a közvélemény-kutatások alapján, hogy Michael Kretschmer CDU-s miniszterelnököt nagyon meg fogja szorongatni az AfD. Hiába áll azonban a szász CDU egyébként ideológiailag nem is olyan messze az AfD-től: bármennyi voksot is hoznak a széljobbosok, Kretschmer biztos nem akar velük koalíciót.

Egy olyan drezdai kormány azonban, amelynek egyetlen célja az AfD megkerülése lenne, csak nagyon színes lehet. Kretschmernek a jelenlegi koalíciós partner szocdemek (SPD) mellett vélhetően a jobboldali-liberális FDP-t és a Zöldeket is be kell vonnia – de még az sem kizárt, hogy a szélsőbaloldali Linkére is valamiképpen számítania kell, ha kívül szeretné hagyni az AfD-t a kormányból. A nyugatnémet Schleswig-Holstein tartomány kereszténydemokrata miniszterelnöke, a párton belül a merkeli centrista irányvonalat képviselő Daniel Günther már tavaly felvetette:

ha a keleti végeken másképp nem megy, akkor a CDU-nak még a szélsőbaloldali Linkével is össze kell fognia az AfD ellenében.

Kretschmerhez hasonlóan nehéz dolga lesz a választások másnapján Dietmar Woidke brandenburgi szocdem miniszterelnöknek is. Az SPD Brandenburgban hagyományosan mindig erős volt, de most úgy néz ki, hogy a CDU és az AfD mögé zuhan vissza harmadikként. A három párt mindegyike tizennyolc százalék körül áll. Brandenburgban is csak egy nagyon színes kormánynak lehet esélye az AfD-t távol tartani a hatalomtól.

Nem vár könnyebb feladat október után Bodo Ramelow szélsőbaloldali (linkés) türingiai kormányfőre. A politikus a Linke első és egyetlen tartományi miniszterelnöke, azaz a tét nagy: meg tudja-e az egykori NDK-s utódpárt őrizni a 2014-ben megszerzett posztot. (Az akkori tartományi választást a CDU nyerte ugyan 33,5 százalékkal, de a harmadik SPD és az ötödik helyezett Zöldek inkább a másodiknak befutó 28,2 százalékos Linkével alakítottak kormányt.) Nem kizárt, hogy itt is valamiképpen az ideológiai ellentéteken kell átnyúlni a CDU vagy az FDP felé, ha nem akarják az AfD-t beengedni a hatalomba.

Elsőre tehát úgy néz ki: ami közös a keletnémet tartományokban, az az AfD várható első vagy második helyezése. Ráadásul az AfD a volt NDK-s területeken az országos önmagához képest is radikálisabb. Türingiában a pártot például az AfD szélsőségeseit tömörítő Flügel (Szárny) nevű informális platform vezére, Björn Höcke vezeti.

KÖZÉPEN BJÖRN HÖCKE, AZ AFD KELETNÉMET ERŐS EMBERE A FLÜGEL (SZÁRNY) ÉVES TALÁLKOZÓJÁN. A PÁRTBAN TÖBBEN IS TILTAKOZTAK AZ AFD JOBBOLDALÁNAK RENDEZVÉNYE ELLEN, MONDVÁN NEM KÉNE HAGYNI, HOGY AZ AFD HÖCKE-PÁRT LEGYEN.

Egy jó AfD-eredmény ezért a párton belüli erőviszonyokat is átrajzolhatja: Höcke régóta készül arra, hogy az AfD-s mércével mérsékeltebbnek számító Alexander Gaulandtól és Alice Weideltől átvegye a pártot, és azt végleg egy keletnémet súlypontú, a nemzetiszocializmusig kinyitott mozgalommá tegye.

Zöldül a volt NDK

Azonban nem csak az AfD-t kell észrevenni a számok mögött. A három keletnémet tartományi választásnak ugyanis van még egy nagy meglepetésnyertese: a Zöldek.

Az ökopárt, amely hagyományosan a nyugatnémet tartományokban erős csak, kezd magára találni keleten is. Egykoron a parlamenti küszöb környékén ingadozó, pár városi ember által választott párt mára biztosan ugorja meg mindenütt a tíz százalékot is. Sőt, nagyon úgy néz ki:

a Zöldek nélkül se Szászországban, se Brandenburgban, se Türingiában nem tud létrejönni tartományi kormány.

Brandenburgban az ökopártot tizenhat százalékra mérik, ezzel csak egy-két százalékkal van lemaradva a „nagyoktól”, azaz az AfD-től, a CDU-tól és az SPD-től. Főleg a tartomány fővárosában, Potsdamban várható jelentős zöld áttörés, ott az első helyre várják a Zöldeket.

KILÉPTEK AZ ÓRIÁSPLAKÁTBÓL: KATJA MEIER ÉS WOLFRAM GÜNTHER, A ZÖLDEK SZÁSZORSZÁGI CSÚCSJELÖLTJEI. FOTÓ: DIE GRÜNEN SACHSEN / FACEBOOK

De Szászországban is vélhetően duplázni fog az ökopárt: a 2014-es alig öt százalékos eredmény után idén a tíz százalék se tűnik már messzinek. Lipcsében az ökopárt már az EP-választáson elhozta az első helyet húsz százalék feletti eredménnyel. Szintén duplázásra számítanak a Zöldek Türingiában, ahol ötről tizenegy százalékra nőtt a népszerűségük négy év alatt. Azaz mára az egykori NDK területe egyáltalán nem zöldmentes övezet, mint még pár éve volt.

A keletnémet tartományokban a Zöldek most már stabilan feljöttek tíz százalék fölé, ezzel a helyben nagy CDU, AfD és Linke után állnak, a szocdemeket tehát már előzik.

A volt NDK területén összességében az AfD huszonhárom, a CDU huszonkettő, a Linke tizennégy, a Zöldek pedig tizenhárom százalékos népszerűségnek örvendenek. Csak utánuk jönnek a szocdemek tizenegy és a liberálisok hét százalékkal. Persze ez még mindig elmarad a Zöldek országos eredményétől: Németország egészében az ökopárt huszonnégy százalékkal áll szorosan a huszonkilenc százalékra mért CDU/CSU mögött.

Mindazonáltal a mostani három keletnémet tartományi választás után a Zöldek majd nyugodtan kijelenthetik: megérkeztek a volt NDK-ba is.

Miért jelentek meg a Zöldek?

Ennek három oka lehet. Egyrészről

ideológiailag sok tekintetben a Zöldek az AfD valódi ellenfelei,

a két szavazótábor élesen szemben áll egymással. A szélsőbaloldali Linke főleg a keletnémeteknél gazdaságilag ugyan baloldali, de társadalmilag nem feltétlenül liberális, nem véletlen, hogy van átfedés a Linke és az AfD potenciális bázisa között. Ezzel szemben a Zöldek – különösen a keletnémeteknél – nem csupán a zöld, ökológiai erőt, hanem a legegyértelműbben balliberális, EU- és menekültpárti erőt is jelentik – azaz az AfD teljes tagadását. Az AfD növekedésével természetes ellenreakció tehát a Zöldek erősödése.

Másodsorban a környezetvédelem témája értelemszerűen a keletnémet szavazókat is elérte. Az is igaz persze, hogy a Zöldek éppen az ökológiai programjuk miatt ma is számos keletnémetnél elutasítottak.

ZÖLD TÜNTETÉS BRANDENBURG FŐVÁROSÁNAK, POTSDAMNAK A BELVÁROSÁBAN A SZÉNTÜZELÉSŰ ERŐMŰVEK VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSÁÉRT. FOTÓ: GRÜNE BBG

Például a Zöldek meggyorsítanák a szászországi barnaszén-kitermelés leállítását. Lausitz (Łužyca) környékén a barnaszén-kitermelés a mai napig fontos munkahelyteremtő tényező, azaz értelemszerűen nem szívesen fogadják a helyiek a Zöldek azon ígéretét: ők még a tervezett 2035-ös végleges leállítást is előrehoznák. A szász Zöldek szerint már 2020 és 2030 között ki lehetne váltani a barnaszenet a tartományban a megújuló energiaforrásokkal – persze

az ilyen tervek nem népszerűek annál a közel tizenegyezer szászországinál, akinek még mindig a barnaszén-kitermeléstől függ a munkahelye.

Harmadrészt pedig – hiába van számos keletnémet régió a mai napig leszakadva a nyugatiakhoz képest – a keletnémet városokban is megjelent azon urbánus, tanult, fiatalabb réteg, amely a nyugati tartományokban is a Zöldek hagyományos bázisát adja.

Az, hogy a volt NDK-ban korábban gyenge Zöldeknek a brandenburgi Potsdamban, a szászországi Lipcsében vagy a türingiai Jénában mindenképpen az első helyre van már esélyük, szintén ezen társadalmi változást mutatja: a városok szintjén számos keletnémet nagyváros, egyetemi város megérkezett oda, ahol a nyugatiak vannak. Emlékezetes: az EP-választáson az összes félmilló lakosnál nagyobb nyugatnémet városban a Zöldek lettek az elsők.

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek