+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. szeptember 2. hétfő, 06:39
Minden adatot összegyűjtöttünk neked a szászországi és brandenburgi tartományi választásokról. Nem lett szélsőjobboldali áttörés, maradnak az eddigi kormányfők, mindkét helyen jöhetnek a zöld miniszterek.

Szászország: A CDU biztos első, a szocdemek mellett a Zöldek is beszállhatnak a kormányba

 

A kicsit több, mint hárommillió szász választópolgár több, mint hatvanhat százaléka elment szavazni a vasárnapi tartományi választáson, ez jelentős növekedés 2014-hez képest, amikor még az ötven százalékot se érte el a részvétel.

 

A választásokat végül – a vártnál magabiztosabb előnnyel – a tartományt 1990 óta kormányzó kereszténydemokraták (CDU) nyerték. Noha a párt több, mint hét százalékpontoot zuhant, még így is harminckét százalékkal futott be az első helyre.

 

Az Alternatíva Németországnak (AfD) közel négy és fél százalékponttal lemaradva lett második.

 

Az egyéni körzetek versenyét még fölényesebben nyerte a CDU: Negyvenegy egyéni mandátumot nyert a CDU, tizenöt körzetet az AfD, három egyéni körzetben a Zöldek lettek a legjobbak, egyben pedig a posztkommunista Die Linke. Az AfD a tartomány vidékies és keleti területein hozott mandátumot, egyetlen nagyobb városban sem lett sikeres.

 

Miközben a Die Linke majdnem megfeleződött, a Zöldek növelni tudták szavazataikat: a Die Linke tíz, az ökopárt majdnem kilenc százalékot hozott. A Zöldek sikerét mutatja, hogy Lipcsében két, Drezdában pedig egy egyéni körzetben ők lettek mára a legerősebbek, azaz

 

a nyugatnémet városok zöldhullámához felzárkózott a két nagy szász város is.

 

Szászországban a kereszténydemokrata Michael Kretschmer miniszterelnök mindenképpen tudja majd folytatni a kormányzást. Az eddigi koalíciós partner szocdemek mellett azonban vélhetően be kell vonnia a Zöldeket is. A pártok színei alapján fekete-vörös-zöld „Kenya-koalíciónak” nevezett együttműködés azt is jelenti, hogy a tartományban a Zöldek minisztert is adhatnak majd.

 

AZ ELŐZETES EREDMÉNYEK: SZÁSZORSZÁG MARAD CDU-S VEZETÉSŰ, AZ AFD MELLETT A ZÖLDEK IS NYERTEK ÚJ SZAVAZÓKAT. GRAFIKA: ZDF HEUTE

 

Brandenburg: a baloldal maradhat hatalmon a Zöldek erősödése miatt

 

A kétmillió brandenburgi választópolgár hatvan százaléka elment ezúttal szavazni. A korábbi tartományi választásokon csak negyvenhét százalékos volt az érdeklődés. Itt is nyert az eddigi legerősebb a párt, a szociáldemokrata SPD. Majdnem hat százalékot veszítve az SPD huszonhat százalékkal lett első, alig három százalékponttal lemaradva lohol mögötte az AfD, akik még a párt kelet-németországi botrányhősét, Björn Höckét is bevetették a kampányfinisben.

 

Brandenburgban a CDU és a Die Linke is majdnem megfeleződött: a kereszténydemokraták csak tizenöt, a posztkommunisták pedig tíz százakékot hoztak.

 

Egy hajszálnyival a Die Linkét meg is előzték a Zöldek,

 

akik majdnem duplázni tudtak korábbi eredményükhöz képest. Bejutott a parlamentbe még a Nagykanizsán nevelkedett, német-magyar kettős állampolgár Péter Vida vezette Egyesült Polgári Mozgalmak / Szabad Választók közös lista is.

 

Az egyéni választókerületek versenyében is majdnem fej-fej mellett végzett az SPD és az AfD: a szocdemek főleg a nyugat-brandenburgi, az AfD pedig a kelet-brandenburgi körzeteket hozta el. A Zöldek itt a tartományi fővárosban, a Berlinnel helyenként egybeépült Potsdamban lettek sikeresek, ahol első helyre futottak be. A CDU és még a Péter Vida vezette alakulat is tudott egyéni mandátumot szerezni.

 

Az SPD-s kormányfő a parlamenti mandátumok értelmében nincs kényszerpályán. Noha a jelenlegi koalíció az SPD és a Linke között elvesztette a többségét,

 

Dietmar Woidke kormányfő dönthet egy továbbra is baloldali kormány mellett.

 

Ha Brandenburgban is egy SPD-Zöldek-Linke-kormány jönne létre, az Berlin, Bréma és Türingia után a negyedik ilyen vezetésű német tartomány lenne. Ez mindenképp modellértékű lehet az országos politika számára is, ahol szintén érezni közeledést a jelenleg még a CDU/CSU mellett olvadozó, töpörödő SPD és az ellenzéki Zöldek és posztkommunisták között. Ha Woidke nem akar kísérletezni, akkor meg a CDU-val és a Zöldekkel hozhat össze egy középkormányt – olyat, amire Szászországban is jelenleg a legnagyobb esély mutatkozik.

 

BRANDENBURGBAN AZ ELŐZETES EREDMÉNYEK: AZ SPD ÉS A LINKE IS ZUHANT, DE A ZÖLDEKKEL EGYÜTT MÉG MINDIG A BALOLDALNAK VAN TÖBBSÉGE. GRAFIKA: ZDF HEUTE

 

Die Linke már nem a keletnémetek pártja, annál inkább lettek a keletnémet nagyvárosok a Zöldeké

 

Összességében elmondható:

 

az eddigi kormányzó pártok nem roppantak össze, azaz a megszokás és a stabilitás iránti vágy erős.

 

A Die Linke mindkét tartományban nagy vesztes, ami azért is érinti súlyosan a pártot, mert ők mégiscsak a keletnémet utódpártból nőttek ki. A mostani tíz százalék körüli eredményeik azonban már nem több, mint amit akár egy nyugatnémet tartományban is el tud érni a szélsőbaloldali alakulat. Katja Kipping, a párt társelnöke beismerte: „fájnak ezek a számok”. Szerinte nem sikerült a Die Linkét szociális protestpártként megjeleníteni, az AfD elvitte előlük a protestszavazókat. Ez különösen a szászoknál fájó, mert ott a Die Linke ellenzékből vágott neki a választásoknak, mégis ugyanúgy sokat veszített, mint Brandenburgban, ahol kormányon volt.

 

Még inkább fájhattak a számok a liberálisoknak: a jobboldali-polgári FDP egyik tartományban se ugorta meg a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt.

 

Annál inkább érezhetik magukat győztesnek a Zöldek. Az országosan már második helyen álló ökopárt – noha még mindig jóval gyengébb keleten, mint nyugaton – legalábbis a keletnémet urbánus szavazók között ugyanúgy előre tört, mint a nyugatnémeteknél. Ezt bizonyítja, hogy Potsdamban, Lipcsében és Drezdában is egyéni mandátumot nyertek a Zöldek.

 

Érdekel egy bővebb elemzés is az AfD kelet-németországi sikerének tényleges okairól? Itt is van!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nógrádi György az LMBT-közösség politikai pozícióit elemzi, Gödön meg még mindig áll a bál. Kezdünk!

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás