+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. július 10. szerda, 17:58
Egyre fokozódik az ellentét az EU- és idegenellenes párt vezetése és a tagságban nagyon befolyásos szélsőjobboldali platform között.

Az AfD alakulása óta folyamatosan tolódott jobbszélre, a kezdetben csak euróellenes párt ezért foglal el mára egyértelműen EU- és idegenellenes pozíciót. Miközben a párt sikere vélhetően – főleg a keletnémet tartományokban, ahol az AfD vagy az első vagy a második legtámogatatottabb erő – nagyban köszönhető a radikális követeléseknek.

 

A párt szélsőjobboldala Björn Höcke türingiai pártelnök körül tömörül, „Szárny” néven egy informális csoportosulást alkotnak. Az AfD-ben azonban sokan ellenfélként tekintenek rájuk, mert attól tartanak:

 

akár neonácik is beszivároghatnak így a pártba, ami nem csak a párt alkotmányvédelmi hivatal általi megfigyelését vonhatja maga után, de az AfD polgáribb szavazóit is elriaszthatja.

 

A bajor AfD belső bírósága egyenesen „az AfD-re káros szervezetnek” minősítette egy belső anyagában a Höcke körüli Szárnyat. Ami azért is meglepő – és mutatja, mennyire elfajultak a párton belüli ellentétek –, mert a Szárny az AfD része ma, nem egy tőle független szervezetről van szó. A legnagyobb tartományi AfD-szervezet, az észak-rajna-vesztfáliai AfD elnökségének többsége – szintén Höcke befolyása elleni tiltakozásként – a hétvégén visszaadta a mandátumát.

 

A mai napon pedig több mint száz AfD-s politikus állt ki kiáltványban Höcke ellen, leszögezve: a szélsőséges türingiai elnöknek „nincs demokratikus legitimációja” az egész párt nevében beszélni.

 

Az aláírók célja, hogy világossá tegyék: „az AfD nem Björn Höcke-párt”.

 

Ezt szerintük azért kell leszögezni, mert Höcke radikalizmusa elriasztja a párt polgáribb tagjait és szimpatizánsait. Elvégre az AfD nem csak a széljobbról, de kiábrándult konzervatív és liberális szavazóktól is kap szavazatokat, márpedig őket nem lehet a Höcke-féle mélyen nacionalista nyelvezettel megszólítani.

 

A széljobb egyre sikeresebb mégis

 

Höcke azonban inkább tovább hergeli a párton belüli mérsékelteket. Még a kiáltvány megjelenése előtt megpendítette a Szárny éves találkozóján: esetleg elindulna az AfD egyik társelnöki posztjáért is.

 

Már a múltkori társelnök-választáson is végül csak Alexander Gauland beugrása akadályozta meg, hogy a Szárny akkori társelnök-jelöltje, a holokauszttagadó szervezeteket támogató Doris von Sayn-Wittgenstein majdnem győzni tudjon. Gauland maga inkább mérsékelt – elvégre a hesseni CDU-ból jön –, de a radikálisokat is megpróbálja kiszolgálni, azaz ő ma egyfajta kompromisszumos jelöltként tartja össze az AfD-t.

 

HÖCKE (KÖZÉPEN) A SZÁRNY ÉVES TALÁLKOZÓJÁN

 

Hogy a Szárny befolyása mennyire erős, mutatja: Doris von Sayn-Wittgenstein ellen – hasonlóan Björn Höckéhez – sikertelenül folytatott kizárási eljárást a pártvezetés. Höcke a türingiai szervezet elnöke továbbra is, Sayn-Wittgenstein pedig a nyugatnémet schleswig-holsteini szervezetet vezetheti.

 

Ősszel több keletnémet tartományban is választások lesznek, ahol az AfD jó eredményre, akár első helyre számíthat. A szász AfD-ben is nagyon erős Höcke befolyása, a párt listavezetője, Jörg Urban ki is jelentette: neki semmi kifogása nincs Höckével és nézeteivel szemben. Márpedig az AfD-n belül – hiába vezeti a pártot ma is még két nyugatnémet politikus – a keletnémet tartományi szervezetek befolyása a döntő, ott pedig Höcke sikeresen tud egyre többeket maga mögé állítani.

 

FOTÓK: Björn Höcke / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szakszervezeti sikerrel zárult a kedd óta tartó határozatlan idejű sztrájk a makói gumigyárban.

A magyar külügyminiszter a szlovák állampolgársági törvényről is tárgyalt egy szlovákiai magyar parlamenti képviselővel Révkomáromban, erre vár Szlovákia magyarázatot.

Eddig csak a politikusok kritizálták a brexit miatt kialakult különleges helyzetet Észak-Írországban, most már egységpárti fegyveresek is kifejezik a nemtetszésüket.

Mindent megpróbált a derék Orbán, de nem lehet segíteni annak, a' ki maga is nem akarja.

Az IDEA Intézet kutatása szerint egy most vasárnapi választáson 39 százalékot kapna az ellenzék, a Fidesz-KDNP csak 36-ot. Az ellenzék legnépszerűbb pártja a DK, a Jobbik pedig már megelőzte a Momentumot.

A járványhelyzett miatti csonka kormányinfón kiderült az is, hogy az egészségügyi dolgozók döntő többsége elfogadta az új szolgálati jogviszonyt, és hogy az uniós tagállamok elfogadhatják egymás vakcinaútleveleit.

Az RMDSZ európai parlamenti képviselői ugyan az EPP EP-frakciójának belső szabályzatmódosítása ellen szavaztak, mégis úgy döntöttek: nem követik a Fideszt.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás