Saját magát szívatta meg a szász AfD: választást is nyerhetnének, de nehezen fognak tudni

Egy formális hibán bukhatja az AfD a szászországi parlamenti helyeit: a százhúsz fős drezdai parlamentbe a szélsőjobboldali párt, amelynek az első helyre is esélye van, jelenleg csak tizennyolc listás képviselőt küldhetne – a tizennyolcadik helytől törölte a választási bizottság az indulókat. Az AfD fellebbez, de leginkább abban bízik: az egyéni mandátumokkal ki tudják pótolni a majdani frakciójukat.

Szeptember első napján szavaznak az egykori NDK-s Szászország tartományban. Az országrészt az újraegyesülés óta a kereszténydemokraták (CDU) vezetik – de amióta megjelent a piacon az AfD is, a szélsőjobboldali párt tarol.

A szélsőjobboldaliságnak mindig is volt terepe a szászoknál: a nyíltan neonáci Nemzeti Demokraták (NPD) két cikluson át is bent voltak a tartományi parlamentben. Az AfD azonban a kemény széljobbos mag köré sikeresen épített ki egy néppártot:

amelynek jó esélye van arra, hogy a tartományi voksoláson is az első helyre fusson be.

A tartományi közszolgálati adó, az MDR legfrissebb felmérése szerint az AfD huszonhat százalékkal első, őket követi a CDU egy-két százalékponttal lemaradva. A kommunisták tizenöt, a Zöldek tizenkettő, a szocdemek (SPD) pedig kilenc százalékra esélyesek.

Kérdéses azonban, hogy az AfD tud-e majd annyi képviselőt küldeni, amennyit egy ilyen jó eredmény lehetővé tesz.

Nem lesz elég mandátuma az AfD-nek

A párt két egymás utáni kongresszusán fogadta el hatvannégy fős választási listáját – ez azonban formailag szabálytalan, mert a választási szabályok szerint egy kongresszuson kell az egész listáról dönteni. Az AfD gyakorlatilag két listát nyújtott be, ami jogilag azt jelentheti: vagy két külön listával indul (ezt tagadták), vagy az egyik listát törölni kell (ezt tette végül a választási bizottság).

Ennek értelmében a szász választási testület érvénytelenítette az AfD listáján a tizennyolcadik hely után szereplőket: azaz

Az AfD fellebbezni akar, bár erre nincs lehetőség: a szász választási szabályok értelmében nincs fellebbezési fórum, legfeljebb a választások után lehet az eredményt megtámadni.

A másik lehetőség: a párt igyekszik sok egyéni mandátumot nyerni – amire amúgy van is esélye –, és akkor így tudja feltölteni a frakciót. A jelenlegi huszonhat százalék ugyanis legalább harminc mandátumra is elég lehet, de az AfD listán csak tizennyolcat tud küldeni – azaz

Szászország az AfD egyik fontos bázisa: innen indult az iszlámellenes Pegida-mozgalom is, noha a tartományban a két százalékot se éri el a muzulmánok aránya. Itt található Chemnitz városa is (az egykori Karl-Marx-Stadt), ahol tavaly nyáron egy külföldiek által elkövetett gyilkosság után az AfD állt az idegenellenes, utcai zavargásokba is torkolló tüntetések élére.

Amint arról az Azonnali is írt: júniusban pedig majdnem egy lengyel határ melletti szász város, a festői Görlitz adta Németország első AfD-s polgármesterét. A bukaresti születésű CDU-s ellenjelölt csak egy nagyon széles népfronttal tudta megállítani az AfD-s politikust.

Nem kizárt, hogy a szeptemberi választások után a drezdai parlamentben is a CDU, amely négy éve még negyven százalék felett szerepelt, csak egy nagyon széles, akár még a kommunistákra is kiterjedő koalícióval tudja elejét venni az AfD kormányzati szerepvállalásának.

A helyi CDU-ban persze vannak politikusok, akik nem zárkóznának el az AfD-től – és a szász CDU programját tekintve valóban az egyik legjobboldalibb tartományi szervezet, az AfD-től nem sok minden választja el –, de egy AfD-s győzelem azt is jelentené: a széljobbos párt tarthatna ingényt a kormányfői posztra is, azt viszont a CDU nem adná át senkinek.

FOTÓK: Wikipedia