Orbán Viktor nem gondolhatja, hogy lemosná Márki-Zay Pétert egy vitában

Szerző: Kósa András
2021.12.29. 13:25

Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója szerint nem valószínű, hogy lesz tévévita a 2022-es választások előtt, azonban ha lenne, nem biztos, hogy az Orbánnak kedvezne. Az interjúban ezenkívül szó esett a 2022-es választásokról, Novák Katalin köztársaságielnök-jelöléséről, illetve arról, miért nem kampányol már az ellenzék. Interjú.

Orbán Viktor nem gondolhatja, hogy lemosná Márki-Zay Pétert egy vitában

Olvasás helyett inkább végighallgatnád? Kattints ide!

Kezdjünk egy viszonylag friss hírrel, Orbán Viktor bejelentette, hogy Novák Katalin lesz a Fidesz köztársaságielnök-jelöltje. Mennyire számít jó választásnak a személye?

Elég ügyes politikai húzásnak gondolom a Fidesz részéről Novák Katalin jelölését. Elsősorban azért, mert a párt népszerűbb arcai közé tartozik.

Ha végignézünk a Fidesz vezető politikusain, sokak nevéhez kötődik valamilyen botrány, komoly érveket lehetne felhozni azért, hogy miért ne legyenek köztársasági elnökök.

Novák Katalinnal szemben ilyen nem, vagy sokkal kevesebb sorolható fel. Azt pedig minden fideszes politikusról el lehet mondani a köztársasági elnöki intézménnyel kapcsolatban, hogy arra, hogy ez egy a kormánytól független, akár a kormányt ellenőrző szerv legyen, amely megtestesíti a nemzet egységét, egyikük sem lenne alkalmas.

Van annak jelentősége, hogy ő nő? Még az előválasztás idején Dobrev Klára kapcsán sok ellenzéki politikus mondta, hogy egy nő ellen kevésbé működhetne egy karaktergyilkos kampány, mint egy férfival szemben.

Egyrészt ez is igaz, másrészt rengeteg kritika érte akár külföldről is Magyarországot, hogy mennyire nem érvényesül a nemi egyensúly a politikában. Tény, hogy európai-, de akár világszinten is rendkívül alacsony a női képviselők aránya az Országgyűlésben.

A magyar kormányról is keringtek fotók, amiken elvétve lehetett egy-egy nőt találni. Ezután láthattuk, hogy mind miniszteri, mind szóvivői szinten igyekezett a Fidesz felfuttatni a női arcokat és ennek a folyamatnak a beteljesedése ez. Ez szól egyrészt a hazai választóknak, de a kormány nemzetközi kritikusainak is, hogy

„Lám lám, Magyarországon egyenlőség van!”, és nincs arról szó, hogy a Fidesz azt gondolná: a nőknek otthon a konyhában, gyereket nevelve van a helyük.

Interjúalanyunk, Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója.

Interjúalanyunk, Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója.

Fotó: Republikon Intézet

A leendő köztársasági elnök korának van jelentősége? Novák Katalin „sima politikusnak” is fiatal még, most pedig egy rövid miniszteri karrier után egyből a legfőbb közjogi méltósággá avanzsál majd.

Ebből nagyon látszik, hogy a Fidesz és különösen Orbán Viktor mennyire bízik benne, és hogy egy fontos és hűséges szövetségesnek tartja. Szerintem abban is van politikai üzenet, hogy a Fidesz egy fiatalabb politikust választott.

Miközben az ellenzék egy része tud a fiatalokhoz szólni, lazább stílust képvisel, addig a Fideszt rengetegen vádolják, hogy elöregedett társaság, ami inkább a múltat képviseli és nem tudnak nyitni az első és második szavazó generációra.

Köztársasági elnökként ki tud majd esetleg lépni ebből a lojális pártpolitikus szerepből Novák Katalin?

Ha akarna, lehet, hogy ki tudna, de nem hiszem, hogy ez a cél.

A Fidesz elmúlt tizenkét évi politizálásán jól látszik, hogy a hatalmi struktúra felépítésében nagyon fontos elem, hogy a régen még függetlennek nevezhető intézményeket a Fideszhez lojális szereplőkkel töltik fel.

Ezek az emberek – ha néha adnak is némi jelent a függetlenségüknek – fontos kérdésekben sosem fekszenek keresztbe a kormánynak. Nem gondolom, hogy ez esetben ez máshogy történne.

Térjünk át egy kicsit az ellenzékre. Hiába a nagy innovációként kezelt előválasztás, a Republikon legfrissebb pártpreferencia kutatása azt mutatja, az év elejéhez képest gyakorlatilag semmilyen elmozdulás nincs a kormánypártok és az ellenzék támogatottságában. Akkor elvesztegetett év volt az ellenzék számára 2021? 

Ezt túlzás kijelenteni. Semmiképpen nem mondható elvesztegetett évnek az előválasztás, az ehavi közvélemény-kutatásunktól függetlenül komoly sikernek mondható: mind a részvétel miatt, mind azért, hogy az ellenzék tudta diktálni a politikai napirendet.

Ha ezt a beszélgetést még novemberben rögzítettük volna, akkor azt mondhattuk volna, az ellenzék tudott profitálni az előválasztásból, mert akkor a Fidesz gyengébb volt.

A legnagyobb probléma abban van, hogy kívülről nézve az előválasztás óta az ellenzék visszasüppedt abba az állapotba, amilyenben előtte volt.

Nem igazán tudja meghatározni a napirendet, inkább csak a Fidesz által felvetett ügyekre vagy a körülöttük kirobbant botrányokra reagálnak. Nem találkoznak személyesen annyit a választókkal, mint az előválasztási kampány alatt. Ez látszik is az adatokból.

Az ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltjei a második tévévita előtt. Végül Márki-Zay Péter lett a befutó.

Az ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltjei a második tévévita előtt. Végül Márki-Zay Péter lett a befutó.

Fotó: Karácsony Gergely / Facebook

Mi kellhet ahhoz, hogy az ellenzék kimozduljon erről a holtpontról?

Az, hogy megcsinálják azt a háttérmunkát, ami egyébként minden információ szerint zajlik is. Ők arra hivatkoznak, hogy ezért nincsenek jelen az utcákon, és türelmet kérnek a választóiktól. Igen, és ez fontos is, csak szerintem eltolódott az egyensúly.

Egyszerre kellene zajlania a háttérmunkának és jelen lenni a választók számára is.

Mert lehet, hogy januárra, februárra beérik a háttérmunka gyümölcse, csakhogy akkor az már késő. Az előválasztás tényleg hozott egy olyan euforikus hangulatot az ellenzéknek és Márki-Zay Péternek, amit létfontosságú lett volna fenntartani.

Ami átlendíthet ezen a holtponton, az az új struktúra felállása és a tartalom, amivel megtöltik.

Meg kell állapodniuk a pártoknak és Márki-Zay Péternek, hogy mi a kampánystratégia, mik a fő üzenetek, mik az egészségpolitikai tervek, és még sorolhatnám. A másik az ellenzéki népszavazással kapcsolatos aláírásgyűjtés, ami már zajlik.

Annyit lehet tudni a háttérmunkáról, hogy az egyik legfontosabb témája a közös arculat, megjelenés kialakítása. És erről is megy a legnehezebben a megegyezés. Nem lehet, hogy ennek a jelentőségét eltúlozzák?

Amikor az előválasztási kampányban külön-külön voltak az utcán a pártok, az is elég jól tudott mozgósítani. Én alapvetően fontosnak tartom a közös arculatot, mert a választók számára egyszerűbb lesz, hogy amikor X vagy Y politikust látják beszélni, mindkettő mögött ugyanaz a logó látható majd.

Ennél valóban fontosabb persze, hogy mondjon bármit is, de az ellenzék folyamatosan látszódjon a választók számára, hogy tényleges kampány mentén tényleges üzenetek jussanak el a választókhoz.

De a kulcstényező az idő: ez akkor működik, ha elég korán bevezetik. De eközben azt is hallhattuk, hogy ez a hétpárti döntéshozatal nem működik elég gyorsan és hatékonyan.

Pedig a gyorsaság ebben is nagyon fontos lenne, minél kevésbé menjen a kampány rovására a döntések meghozásához szükséges idő.

Az ellenzéki pártok közös október 23-i megemlékezése. A pártok az előválasztás előtt azt ígérték, ekkor fog elindulni a közös kampány.

Az ellenzéki pártok közös október 23-i megemlékezése. A pártok az előválasztás előtt azt ígérték, ekkor fog elindulni a közös kampány.

Fotó: Karácsony Gergely / Facebook

Már-már közhelyszerűen mondják ilyenkor, hogy az ellenzéknek ki kellene találnia egy saját narratívát ahhoz, hogy arra hatásos kampányt tudjon építeni. Azt láthatjuk, hogy a Fidesz részéről ez a gyermekvédelminek mondott népszavazás lesz, ami egyelőre egy hatásos üzenetnek tűnik. Az ellenzék mit tudhat szembeállítani ezzel?

Én egyelőre vitatkoznék vele, hogy a Fidesz ezt hatásosan tudja a kampánya középpontjába helyezni, mert szerintem egyelőre nem tudja.

Akkor annyiban korrigálnám magam, hogy Rogán Antal egy decemberi parlamenti meghallgatáson elmondta, hogy „nagyon erőteljes kampányt indítanak majd a témában”.

Ez igaz, és ha szándék van, szokott is ez menni, miközben még mindig egy sokkal gyengébb témának gondolom ezt, mint akár a Soros György elleni kampányt, vagy akár a menekültekkel szembenit, amik sokkal működőképesebbek voltak.

De az ellenzéknek nincs ilyen témája. Sok kezdeményezést látunk, sokat beszélnek az egészségügyről akár a covid, akár más struktruális problémák kapcsán. A gazdaság, az infláció is kiemelt téma az ellenzék számára, nyilván így van ez a korrupcióval, vagy a demokrácia helyzetével is.

De nincs olyan felépített ellenzéki történet, mint amit a Fidesztől láttunk az elmúlt években, a kormánypárt ebben sokkal profibb.

Nyilván ebben benne van az is, hogy minden párt mást gondol a világról, ami miatt nehéz egy kiemelt témát kiválasztani, pedig erre mindenképpen szükség lesz annak érdekében, hogy kommunikációs értelemben felvegye a harcot a Fidesszel szemben.

Az pedig látszik, hogy az előválasztás során az ellenzék fel tudott építeni egy ilyen történetet:

el tudták mondani, hogy mi Fekete-Győr András üzenete a választóknak, miről szól Dobrev Klára, Karácsony Gergely, Jakab Péter vagy Márki-Zay Péter kampánya.

Mind az öt jelöltnek volt egy felépített világképe, amire többé-kevésbé koherens kampányt tudtak csinálni. Gyurcsány Ferenc látványosan visszavonult hetek óta a nyilvánosságtól.

Komoly ellentmondást látni abban, hogy az ellenzéki pártok mára mintha konszenzusra jutottak volna abban, hogy a DK elnökére nagy szükség van a kampányban, miközben Márki-Zay Péter folyamatosan azt hangoztatja, hogy csak akkor van esély a győzelemre, ha ő minél kevésbé látszik. Fel lehet oldani ezt az ellentmondást?

Nehezen, hiszen itt láthatóan ütközik az ellenzék legnagyobb pártjának érdeke az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének érdekével. De abban valóban konszenzus van, hogy Gyurcsány Ferencre, vagy legalábbis a pártjára mindenképpen szükség van – még ez sem volt evidencia korábban, erre nem árt emlékezni.

Gyurcsány Ferenc rendkívül megosztó a társadalomban és az ellenzéki kampány irányítói között is.

Valóban kijjebb vonult a politikából Gyurcsány Ferenc, szerintem az előválasztás második fordulójában azért jöttek létre sérelmek a DK elnöke és Márki-Zay Péter között,

hiszen a végső győztes arra építette a kampányát, hogy Dobrev Klárával Gyurcsány Ferenc térne vissza a magyar politikába, amit meg kell akadályozni.

De a DK nem vonult ki az együttműködésből, ebből a szempontból rendben lévőnek tűnik a helyzet. De azt elképzelni, hogy Gyurcsány Ferenc ne akarjon rajta lenni a listán, ne akarjon ott lenni a következő Országgyűlésben, nagyon nehéz.

Azt, hogy kiszáll a kampányból Márki-Zay Péter javára, inkább el tudom hinni, mert a DK szavazóinak mozgósítása a választásokon Gyurcsány Ferenc aktív szerepvállalása nélkül is megvalósítható.

Gyurcsány Ferenc tart kampányeseményt még az előválasztás első fordulója alatt a 16. kerületben.

Gyurcsány Ferenc tart kampányeseményt még az előválasztás első fordulója alatt a 16. kerületben.

Fotó: Tóth Csaba Tibor / Azonnali

És milyen lenne egy Gyurcsány Ferenc nélküli kampány?

Alapvetően nehéz helyzetben van az ellenzék, mert egy nagyon heterogén szavazóbázist kell megszólítania. Egyszerre kell tudni szólni az elkötelezett ellenzéki szavazókhoz – akiket azért el is kell vinni az urnákhoz –, és a bizonytalanokhoz, sőt, Márki-Zay Péter szándékai szerint a csalódott fideszesekhez is.

Ehhez mind-mind más típusú politikusokra van szükség.

Gyurcsány Ferenc vagy bármelyik DK-s politikus kis eséllyel tud a Fidesz felé nyitott bizonytalanokat elvinni szavazni, de a DK feladata vele és nélküle is ugyanaz, elvinni a saját elkötelezett, de területileg nagyon heterogén szavazóit.

Emellett az ellenzéknek szólnia kell tudni a progresszív baloldali szavazókhoz, hozzájuk nyilván inkább az LMP vagy a Párbeszéd tud. A konzervatívabb ellenzéki szimpatizánsok megszólításához pedig a Jobbikra vagy Márki-Zay Péterre van szükség.

Márki-Zay Péter rendszeres nyilatkozatai a „fideszes árulókról” mennyire hozhatnak esetleg megtisztulást az ellenzék soraiban és mennyire érhetik el az ellenkezőjét, és ronthatják a szavazók motivációját?

Biztos vagyok benne, hogy ez a nyilvános üzengetés nem használ sem az ellenzéki pártok egymás közti bizalmának, sem a választói megítélésnek, mert azt látni kell, hogy ez még egy épülőfélben lévő bizalmi viszony.

Azt fontos megérteni a magyar szavazókról, hogy az ellenzéki vagy az ellenzék felé nyitott választók túlnyomó része békére vágynak.

Arra, hogy közös munka, együttműködés legyen.

Az másik kérdés, hogy Márki-Zay Péternek erről mi a véleménye, vannak-e esetleg nevek a fejében. De ha ilyenek felmerülnek, azt akkor is belül kell rendezni.

 Márki-Zay Péter október 3-án tartott kampánygyűlésén az előválasztás két fordulója között.

Márki-Zay Péter október 3-án tartott kampánygyűlésén az előválasztás két fordulója között.

Fotó: Tóth Csaba Tibor

Érdekesen válaszolt Orbán Viktor a kormányifón arra a kérdésre, hogy kiáll-e miniszterelnök-jelölti vitára Márki-Zay Péterrel. Korábban mindig azzal hárította el az ilyen kérdéseket, hogy az ellenzék annyira komolytalan, hogy még vitáznia sincs kivel. Most viszont nem zárta ki ezt, csak azt mondta, a választás kérdéseivel majd a hivatalos kampányidőszakban kedd el foglalkozni.

Orbán Viktor továbbra is ragaszkodni szeretne az olyan kommunikációs helyzetekhez, amit ő irányít, nem véletlen, hogy nagy szám volt az is, hogy egyáltalán kiállt és válaszolt a sajtó kérdéseire. Ez egy jól működő demokráciában nem kellene, hogy szenzációt okozzon. De válaszolva a kérdésére,

meg lennék lepve, ha látnánk miniszterelnök-jelölti vitát a 2022-es választások előtt.

Szerintem ezzel a válasszal Orbán Viktor csak hárított, nem akarta nyíltan kimondani, hogy nem. De ne legyen igazam, én is szeretnék ilyen vitát.

Jól működő demokráciákban az ilyen sajtótájékoztatók nem évente fordulnak elő.

Igen, de mint mondtam, ez stratégia Orbán Viktor részéről. Egy miniszterelnök-jelölti vita hozhat számára váratlan dolgokat.

Márki-Zay Péter nagyon jól szerepelt az előválasztási tévévitákban, Orbán Viktor nem gondolhatja, hogy lemosná Márki-Zay Pétert egy vitában,

ráadásul Orbán Viktornak nincsenek feltétlenül jó emlékei az ilyen helyzetekről.

De most tényleg más a helyzet: eddig sok ellenzéki miniszterelnök-jelölt volt, valamennyi reális esélyek nélkül Orbán Viktor leváltására. Így könnyebben eladható volt az érv, hogy komolytalanok, ezért nem kell kiállni velük.

Márki-Zay Péter egyértelműen egyszemélyben Orbán Viktor valódi kihívója lesz, így most más okot kell találnia, hogy miért nem áll ki vitázni.

Orbán Viktor tart kormányinfót még június 10-én. 2021-ben ezen az alkalmon kívül december végén volt lehetősége a magyar sajtónak érdemben kérdeznie tőle.

Orbán Viktor tart kormányinfót még június 10-én. 2021-ben ezen az alkalmon kívül december végén volt lehetősége a magyar sajtónak érdemben kérdeznie tőle.

Fotó: Petróczi Rafael

Azt is mondta Orbán Viktor, hogy ő már többször vezetett többpárti koalíciót, így tudja, hogy ilyenkor valójában az a főnök, aki a legerősebb pártot vezeti benne. Ezzel nyilván Gyurcsány Ferencre gondolt Márki-Zay Péterrel szemben, erősítve azt a kormányzati narratívát, hogy „Márki-Zay Péter Gyurcsány Ferenc bábja”. De azért emögött lehet tartalom?

Azt azért szögezzük le, hogy amikor politológia szakon koalíciós kormányzásról tanítanak, nem a Fidesz-KDNP-t szokták klasszikus példaként felhozni.

De tény, hogy Márki-Zay Péter nincs könnyű helyzetben. Egy ilyen hat- vagy hétpárti koalícióban saját párt nélkül kellene érvényesítenie az akaratát. De mellette azt is látni kell, hogy ugyan most a DK a legerősebb párt – jelenleg, mert ki tudja, mi lesz a helyzet mondjuk jövő júniusra például – de ők sem tudnak egyedül semerre sem lépni.

Ez ennek a koalíciónak a szépsége, hogy a legkisebb pártra is szükség van.

Nagyon sok mindenben különbözőek ezek a pártok, de egy dologban egyenlőek, a kormányváltáshoz valamennyiük munkájára, politikusaira, majd a kormányzás során a képviselőjükre szükség van.

Ez minden pártot nagyjából ugyanolyan nehéz helyzet elé állít, de mégis Márki-Zay Péter mint vezető van a legnehezebb helyzetben, hiszen neki kell ezt egyben tartania és rendszert vinni az együttműködésbe.

NYITÓKÉP: Republikon Intézet

Kósa András
Kósa András Az Azonnali főszerkesztője

A belpolitikán kívül külpolitikával és uniós ügyekkel is szívesen foglalkozik, de természetesen a focihoz is ért. Beszélni legalábbis szeret róla.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek