„Rogán a legnagyobb LMBTQ-propagandista” – jöhet az 5,5 milliárdos népszavazás a semmiről

Az ellenzék egységes bojkottja mellett fogadta el a FIDESZ-KDNP az „LMBTQ-propaganda elleni” népszavazást. A Fidesz korábban nem volt ennyire érzékeny a közvetlen demokráciára. Az állatvédelmi törvény jelentős szigorítását is elfogadta az Országgyűlés.

Választási mozgósító eszközt szavazott meg magának kedden a kormánytöbbség. Az ellenzék egységes bojkottja mellett, a Fidesz-KDNP 125 igen szavazatával elfogadták azt a határozati javaslatot, aminek értelmében jövőre kiírhatják a népszavazást az alábbi négy kérdésben. Az ellenzék nem vett részt a szavazáson, egyetlen tartózkodás született még.

1. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
2. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
3. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozások nélkül mutassanak be?
4. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

A javaslat parlamenti vitájában Nacsa Lőrinc a kormánypártok vezérszónoka azt mondta, az új német kormány már bejelentette, hogy 14 éves kortól támogatja a nemváltó beavatkozásokat, „óriási nyomást helyeztek nemzetközi LMBTQ-szervezetek a magyar kormányra”, ezért van szükség arra, hogy a népszavazást megtartsák.

Rogán Antal az „LMBTQ propagandista”

Az ellenzéki képviselők részéről senki nem szólalt fel, mivel a frakciók a parlamenti szavazást is bojkottálták. Bencsik János viszont keményen kritizálta a kormányt. A „három gyermekes édesapaként is felszólaló” független (volt jobbikos) képviselő szerint a népszavazás álságos és nagyon drága politikai eszköz a kormány kezében a választási kampányban.

A referendum kiírása már önmagában 5,5 milliárd forintba kerül majd (a kormánypárti Origo azt írta, ha a parlamenti választással egy napon lesz a referendum, azzal hét milliárd forintot lehet megspórolni, vagyis ennyibe kerülne egy külön megtartott népszavazás), és erre jön még a kormány által közpénzen folytatott kampány.

Ehhez képest Bencsik János szerint álproblémáról beszélünk, mivel a magyar szülők túlnyomó többsége nem tervez semmilyen nemváltást a gyermekei számára, ez a kérdés nincs jelen a magyar iskolákban. Pontosabban eddig nem volt – de

jött Rogán Antal, aki „a legnagyobb LMBTQ-propagandista”, és bevitte a témát az oktatási intézményekbe,

Bencsik János ezt kisiskolás gyermekek apjaként is érzékeli elmondása szerint.

A puszta kampányszándékot jelzi a képviselő szerint, hogy a parlament elé olyan törvényjavaslatot is beterjesztettek, ami azonnal kitiltaná az „LMBTQ-propagandát” az iskolákból, ehhez népszavazás sem kellene, de a Fidesz inkább megszavaztatja erről a választópolgárokat a választási kampány részeként.

„Önök egy sor súlyos, a társadalmat megosztó ügyben simán felléptek kétharmados többségük birtokában, nem írtak ki népszavazást, most a választások miatt hirtelen eszükbe jutott” – mondta.

A kormány szerint nyomás van rajtuk

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára erre úgy reagált, hogy van politikai zsarolás az Európai Unió részéről a témában, ezt jelzi, hogy máig nem sikerült megegyezni sem az uniós helyreállítási alapról, sem a hét éves költségvetésről.

Vejkey Imre az Országgyűlés igazságügyi bizottságának elnöke értetlenségét fejezte ki, amiért az ellenzék nem vett részt a vitában, és Bencsik János felszólalása miatt is. A KDNP-s képviselő szerint korábban alkotmánymódosítások alkalmával azért nem írtak ki népszavazást, mert arról nem is lehet. (Azt viszont nem említette, hogy például a magánnyugdíjpénztári vagyon államosításáról sem írtak ki ilyet, pedig az nem igényelt alkotmánymódosítást.)

Tovább maradhatnak börtönben az állatkínzók

Az állatvédelmi törvény szigorítását is megszavazták. Erről még november elején nyújtott be javaslatot Ovádi Péter, a kormány állatvédelmi biztosa. A törvény például már az állatmérgezés előkészületét is büntethetővé teszi,

állatkínzásért a most hatályos maximum három év helyett öt év szabadságvesztést lehet a jövőben (2022. január 1-től lép hatályba a módosítás) kapni.

Az állatviadalok szervezői mellett mostantól a nézőként résztvevők is bűncselekményt követnek el, amiért szintén akár szabadságvesztés is járhat majd. Az állatkínzás minősített esetének számít ezen túl, ha valaki a bűncselekményt nyilvánosság előtt követi el.

Elsősorban az illegális kutyatenyésztés elleni fellépést szolgálja, hogy az állatkantással egyenértékű körülmények között végző állatszaporítás is külön bűncselekmény lesz mostantól, amiért szintén akár szabadságvesztés is kiróható majd arra, aki az állatkínzást szaporítással összefüggő haszonszerzési cél érdekében tíznél nagyobb számú kedvtelésből tartott állatra a jó gazda gondosságának elmulasztásával követi el."