2022-ben Szerbia is választ, de az ellenzék még mindig nem tudja, induljon-e

Szerző: Bukovics Martin
2021.08.05. 07:12

A 2020-as választásokat bojkottálta az ellenzék nagyrésze, a teljesen a kormánypárt által uralt parlament egyszínűsége és a járvány miatt 2022-re előrehozott választáson a köztük és a hatalom között közvetíteni próbáló Európai Parlamentben van minden reményük.

2022-ben Szerbia is választ, de az ellenzék még mindig nem tudja, induljon-e

2022 nemcsak Magyarországon, de Szerbiában is igazi választási szuperév lesz, sőt, lent délen talán még fontosabb is, miután ott vélhetően áprilisban egyszerre rendeznek elnökválasztást, parlamenti választást és önkormányzati választást. Noha legutóbb egy évvel ezelőtt választottak új parlamentet a szerbek, abban az akkori ellenzéki bojkott miatt gyakorlatilag nincs olyan szereplő, aki ne az országot vasmarokkal, az Európai Néppárt áldásával lényegében egyeduralkodóként vezető Aleksandar Vučić Szerb Haladó Párt nevű hatalmi gépezetét szolgálná, ami nyilván kínos a hivatalosan EU-tagjelölt ország kormánya számára. Olyannyira nincs parlamenti ellenzék, hogy

az egyetlen addig valamennyire ellenzékinek látszó parlamenti párt vezetője, a korábbi vízilabdázó Aleksandar Šapić idén tavasszal nemes egyszerűséggel átült a kormánypártba, a Szerb Patrióta Pártot meg tagságostul, úgy, ahogy van, átléptette az elnök pártjába.

Az előrehozott választást még tavaly ősszel bejelentő Vučićnak mindemellett jól is jön, hogy egy időpontban tartják mindhárom szavazást: így egyrészt négy év nyugalom jöhet utána, másrészt pedig a mind a nyugatnak, mind a keletnek jól fekvő politikus a nihilista alternatívanélküliséget hangsúlyozó elnökválasztási kampányával magabiztosan behúzhatja pártjának a parlamentet és Belgrád vezetését is. 

A kérdés most is csak annyi, hogy mennyiben hajlandó asszisztálni ehhez a 2020-as választást nagyrészt bojkottáló szerb rendszerellenzék. Nekik minden reményük az Európai Parlamentben van, annak külügyi bizottsága ugyanis elindított egy tárgyalássorozatot a szerb kormány és az ellenzék között azzal a céllal, hogy megegyezzenek olyan választási játékszabályokban és körülményekben, amelyek mellett már rajthoz állnának a bojkottpártiak is. Az első tárgyalás nem vezetett eredményre, a következőt szeptember 17-18-án tartják, nagyjából az utolsó olyan időpontban, amikor a rendszerellenzéki pártok a többhónapos kampányra és az arra való felkészüléshez szükséges időre való tekintettel még eldönthetik, hogy induljanak-e 2022-ben vagy sem.

A hivatalos álláspontjuk, amit itt képviselnek, a választás bojkottja, erről kell lebeszélnie őket a választás tisztaságának, valamint a fair és egyenlő médiakörülmények garanciájával az EP-képviselők szeme láttára a szerb kormánynak.

Párhuzamos valóságok

Csakhogy itt Szerbiáról és Aleksandar Vučićról van szó: az elnök az EP-s dialógust is elnöklő szerb szocialista házelnökkel, korábbi külügyminiszterével, Ivica Dačićtyal megszerveztetett ugyanerről egy párhuzamos tárgyalássorozatot. Ezen az egyes elemzők által a hatalom kamuellenzékének nevezett pártok vesznek részt, akik elutasítják, hogy egy külső hatalom avatkozzon be a szuverén Szerbia politikájába, mondván nem kellene kiteregetni a szennyest, már ha egyáltalán van szennyes.

  1. Az Európai Parlament mediálásával zajló egyeztetésén a jelentősebb ellenzéki pártok vesznek részt, mint Vuk Jeremić volt külügyminiszter konzervatív Néppártja, Boris Tadić exállamfő szociáldemokrata pártja, Vucić kedvenc mumusának, a Demszky Gáborba öltött Gyurcsány Ferencként leírható Dragan Đilas volt belgrádi főpolgármester pártja, a horvát Možemóhoz hasonlítható újbaloldali-városvédő Ne da(vi)mo Beograd, a 2020-as választást közülük egyedüliként nem bojkottáló, azon 1,6 százalékot elért, Sergej Trifunović színész fémjelezte liberális Szabad Polgárok Mozgalma, a zöld Együtt Szerbiáért, a szebb napokat és rengeteg szakadárt látott Demokrata Párt és a regionalista Vajdasági Szociáldemokrata Liga. Ezekben a pártokban közös, hogy a kormánypárt és médiája szerint idegen érdekeket képviselnek, a köztévén és a rezsimhez hű médiában (a beszédes nevű Pink és Happy nevű tévéken) pedig gyakorlatilag nem szólalhatnak meg.
  2. A Vučić-féle párhuzamos egyeztetésen olyan nemcsak nyugati, de magyar szemmel is egzotikusnak ható szélsőjobboldali pártok vesznek részt, mint a legutóbb 1,4 százalékot szerzett oroszbarát, EU- és NATO-ellenes Szerbiai Eskütartók Pártja; a Vojislav Koštunica által alapított, de aztán általa is elhagyott Demokrata Párt-szakadár Szerbia Demokrata Pártja; a velük választási koalícióban gondolkodó, a szerb királyi dinasztia, a Karađorđević-család visszatérése és az ország monarchiává alakítása mellett már csak az elnöki hivatal magas költségeivel is érvelő 2,7 százalékos Mozgalom a Szerb Királyság Megújításáért; a kezdeti centrista neoliberalizmusról trumpizmusra és oltásellenességre átnyargaló 2,3 százalékos Elég Volt párt, valamint a háborús bűnös csetnik vajda, Vojislav Šešelj kétszázalékos Szerb Radikális Pártja. Ezekben a pártokban közös, hogy Vučićnak kedves ellenzékként rendszeres megszólalási lehetőséget kapnak a kormánybarát médiafelületeken.

Vučić közölte: utóbbin szívesen részt vesz személyesen is. Elemzők szerint a színjátékot az elnök arra használhatja, hogy a párhuzamos egyeztetésen ad némi minimális, eleve a házi ellenzékének segítő engedményt, és erre hivatkozva tárja majd szét karjait a szerb kormány a Vučić által személyesen meglátogatni nem kívánt EP-s egyeztetésen, mondván az ellenzékkel sikerült már közben dűlőre jutni. Azért is érdekes a helyzet, mert van egy párt, amely mindkét tárgyalássorozaton részt vesz: a nagyjából a Jobbik néppártosodási folyamatának közepén tartó, de nacionalista és nyugatkritikus gyökereit meg nem tagadó Dveri (Oltárajtók) nevű rendszerellenzéki erő, akik a vučići csapdahelyzetet ezzel a megoldással próbálták meg kivédeni. (A velük erről és ennek okairól készített interjúval hamarosan jelentkezünk az Azonnalin.)

A szerb rendszerellenzék prominensei a belgrádi parlament lépcsőjén.

A szerb rendszerellenzék prominensei a belgrádi parlament lépcsőjén.

Fotó: Dragan Đilas / Facebook

Mi jön most?

Az eddig bojkottáló ellenzék nyilván abban bízik, hogy az Európai Parlament közvetítésének köszönhetően a választáson való indulás kondíciói jobbak lesznek:

ha nem, közölték, hogy 2022-ben újabb bojkottra fog sor kerülni, de ezúttal már tömegtüntetésekkel kísérve.

Volt már olyan ellenzéki párt, amely szerint az illetékes EP-képviselők (a szlovén szocdem Tanja Fajon és a szlovák néppárti Vladimír Bilčik) különösebb erőfeszítéseket nem is nagyon tesznek a megegyezésért, Đilas pártjának alelnöke pedig arról beszélt, hogy azalapján, hogy az egyik brüsszeli tárgyaló a szerb demokrácia javításáról, nem pedig a demokrácia Szerbiába való újrabevezetéséről beszélt, leginkább csak kozmetikázásra lehet számítani, érdemi eredményekre nem.

Djordje Vukadinović szerb politikai elemző szerint viszont igazából senki sem akar újra bojkottálni, annak ugyanis a 2020-as bojkottnál is súlyosabb anyagi következményei lennének, a párttámogatásoktól ugyanis további évekre esnének el. (Parlamenti képviselőnként havi 3000 euró jár a pártoknak.) Ha viszont nem engedne semmit a rezsim, és ők mégis elindulnának a választáson, az a 2020-as bojkottot tenné utólag értelmetlenné, mondja a szakértő, a döntés tehát semmiképp sem könnyű. A párhuzamos szavazatszámlálással foglalkozó Cesid nevű szerbiai civil szervezet vezetője, Bojan Klacar ellenben úgy látja: anyagilag túl tudnák élni az ellenzéki pártok az újabb bojkottot, ezek ugyanis főleg kevés párttaggal és aktivistával rendelkeznek, és Belgrádon kívül alig léteznek, csak a közösségi médiában és néha a médiában, nem nagyon van tehát mit megszorítaniuk már.

Vučić mindenesetre megkezdte már a kampányt: bejelentette, legkésőbb márciusra 60 ezer forintnyi dinárt ad a szerb adófizetők pénzén kormánya a nyugdíjasoknak. A pénzügyminiszter váltig állítja: nem a választások miatt.

Ha jobban elmélyednél a témában, ajánljuk a 2020-as szerbiai választásról szóló Minőségi Újságírás-díjas cikksorozatunkat!

NYITÓKÉP: Bojkottpárti plakát Belgrádban 2020-ban. Bukovics Martin / Azonnali

Bukovics Martin
Bukovics Martin az Azonnali alapító-főszerkesztője

Német anyanyelv, gradišćei gyökerek, pécsi szőlő, olasz parkolási bírságok. Az Azonnalitól való távozása óta itt olvasható: Gemišt

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek