+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea & Bukovics Martin
2020. június 20. szombat, 10:46
Srebrenicát nem nevezné népirtásnak, a háborús bűnös Šešeljt viszont azért kipaterolná a parlamentből a szerb jobboldali Dveri, amely szintén bojkottálja a vasárnapi parlamenti választást a liberális ellenzékkel együtt. Tamara Kerković alelnök és Andrej Mitić, a Dveri külügyi felelőse azt is elmondják az Azonnalinak, megmaradnának-e a vajdasági magyarok jogai, ha kormányra kerülnének, és miért nem akarnak csatlakozni az EU-hoz. Interjú.

Hogyan jellemeznék a Dverit, mi az ideológiája ennek a pártnak?

 

Tamara Kerković: Mi egy modern keresztény párt vagyunk, konzervatív és nemzeti értékrenddel. Emellett egy nagyobb demokratikus szövetség, a Szövetség Szerbiáért (Savez) részesei vagyunk. A Dveri szerbül az ortodox templomok oltárajtaját jelenti, ami szimbolikusan nekünk egy kapcsot jelent a múlt és a jövő között. Ezért mondjuk, hogy mi modern konzervatívok vagyunk. Persze sok ilyen párt létezik több országban is, gondolom Magyarországon is, de a Fidesz az nem az, mint ami mi vagyunk Szerbiában.

 

Vučić is jobboldali és konzervatív. Mi a különbség az önök pártja és Vučić pártja között?

 

TK: Szerbiában minden és mindenki az ellenkezője annak, mint amit mutatnak magukról. Vučićnál van a hatalom, ő nyerte a választásokat a nacionalista, konzervatív programjával, de amikor megnyerte a választásokat, egy 180 fokos fordulatot vett és a liberális demokrácia ideológiáját vette fel. Szerbia egy tragikus példája annak, ahol a liberális demokráciából egy kirakatdemokrácia lett, majd pedig egy maffiarezsim, ami egy kleptokrácia és autokrácia egyszerre.

 

Vučićnak és az ő pragmatikus Szerb Haladó Pártjának nincs semmi köze a konzervativizmushoz és a patriotizmushoz. Amit Vučić csinál, azzal csak eladja a nemzeti érdekeket.

 

Mit jelent az emlegetett patriotizmus?

 

TK: Szerbia egy olyan ország, ahol tilos azt mondani, hogy szerb vagy, mert ha így teszel, akkor azonnal lefasisztáznak vagy nacionalistáznak, ami itt szitokszónak számít. Azt gondolják, hogy a szerbek azok gonoszak, akik háborúzni akarnak a szomszédos országokkal. Mi a Dverivel úgy látjuk, hogy erősíteni kell a szerb identitást, a szerb kultúrát, illetve a demokratikus kultúrát. 

 

Mi az önök álláspontja Horvátország vagy a többi korábbi jugoszláv tagállam kapcsán?

 

TK: A kommunista idők alatt Szerbiát kettéválasztották. A szerbekkel, akik korábban Jugoszláviában, most pedig más független államokban élnek, másképpen bántak, mint a többi népcsoporttal: a szerb eszmét minimalizálták és a kultúránkat elnyomták. A demokrácia ugyanis nemcsak egy eljárás, hogy tiszta és fair választások legyenek, vagy hogyan kormányozzanak, hanem azt is tartalmazza, hogy neked jogod van a saját identitásodhoz, sőt, akár beszélni is ezekről anélkül, hogy rögtön fasiszta vagy nacionalista jelzőkkel illetnének téged.

 

Az önök pártja szerint megtörtént-e a srebrenicai mészárlás?

 

TK: Az tény, hogy a srebrenicai mészárlás megtörtént, de a probléma az, hogy ezt népirtásnak nevezik.

 

És a pártjukban mit gondolnak Vojislav Šešeljről? Ő egy háborús bűnös?

 

TK: Mi úgy látjuk, hogy sok háborús bűnért felelős Šešelj. Azt pontosan nem tudom, hogy a hágai bíróság miként nevezi az ítéletében, hogy háborús bűnösnek nyilvánította-e vagy sem.

 

A vádak egy részében bűnösnek találták, igen.

 

TK: Természetesen mi ellenezzük a radikalizmust Szerbiában, mert a radikálisok között nemcsak Šešelj található meg, aki etnikai konfliktust szított a háború évei alatt.

 

Šešelj és Vučić azt mondják, hogy megvédik a szerbeket, csakhogy ahol ezt mondják, ott már sokszor nincsenek is szerbek.

 

Csak azt a látszatot kelti, hogy a szerbek védelmezője lenne, pedig nem az. Szerintünk Šešelj egy nagyon negatív része a szerb történelemnek.

 

 

Szabadna neki parlamenti képviselőnek lennie azok után, hogy Hágában elítélték?

 

TK: Ez a probléma a szerb demokráciával, hogy itt már évek óta nincs is demokrácia. Ha itt egy normális demokrácia lenne, Šešeljnek esélye se lenne, hogy képviselő lehessen. Sajnálatunkra sokan azzal támadják a pártunkat, hogy mi olyanok vagyunk, mint Šešeljék, miközben semmi kapcsolat nincs közöttünk Šešeljjel, ő a mi politikai ellenfelünk.

 

Nekünk a demokrácia nem csak egy politikai rendszer, hanem a demokráciának van egy tartalma is. Ha jól emlékszem, Vučić mondta, hogy ha valaki megöl egy szerbet, akkor ő megöl száz muszlimot.

 

Ez lenne az egészséges nemzeti patriotizmus? Nem, ez fasizmus. És most Vučić mondja ránk, hogy fasiszták vagyunk.

 

Ezenkívül az is érdekes, hogy bár bojkottáljuk a választásokat, de Vučić és a kormánya folyamatosan támad minket, mondván, hogy fasiszta hazaárulók vagyunk, miközben nem is indulunk a választásokon. Látható, hogy valami nagy probléma van itt.

 

Hogyan definiálnák az említett szerb identitást?

 

Andrej Mitić: Az identitás megőriz és megvéd bizonyos dolgokat, ez tesz azzá, aki vagy mint individuum. Ez a szerb identitás esetében annyit tesz, hogy van egy ortodox vallásos hite az embernek, és emellett a szuverén államban és a hagyományos, családi értékekben hisz. Ez a szerb identitás alapja.

 

De manapság ez már nem csak ennyi, hanem a demokrácia is idetartozik. Vučić, hasonlóan Orbánhoz, autoriter eszközökkel kormányoz. A tartalomban ugyan vannak különbségek, de a módszer ugyanaz: a média ellehetetlenítése, az ellenzék stigmatizálása, a demokratikus folyamatok akadályozása, de különböző intézményeket is leállítanak vagy megszüntetnek. Vučić pedig a személyes kapcsolatait beemelte a politikába és a barátaival irányítja az országot, mintha birtokolnák azt. Mi ezeket ellenezzük, ezek ellen dolgozunk, mivel egy demokratikus párt vagyunk.

 

A demokrácia hogyan tartozik bele a szerb identitásba?

 

AM: Mi a mostani választást nem tartjuk legitimnek, sőt, illegálisnak is tartjuk, ezért is bojkottáljuk a választásokat. Emiatt nem is fogunk elfogadni semmilyen döntést, amit az új parlament fog hozni, hiszen vannak Vučić-párti alakulatok, akik csak azért kerülnek majd be a parlamentbe, hogy legitimitizálják ezt. Szerbia emiatt egy alkotmányos és politikai krízisbe fog kerülni.

 

Mi nem a probléma, hanem a megoldás szeretnénk lenni. A Szövetség Szerbáért részeként egy új, demokratikus konszenzust szeretnénk kialakítani a társadalom mindkét részével, főleg a civil és akadémiai élettel. Például Budapesten is egy ilyenfajta szövetség győzött, ami sok pártot magába tömörített, például a Jobbikot is.

 

Egy fair, kiegyensúlyozott rendszert szeretnénk, ahol a különböző politikai programok versenyezhetnek egymással. Egy új normát szeretnénk létrehozni, mert jelenleg ez egyáltalán nem normális, ami Szerbiában van.

 

 

Mit tartanának sikernek a bojkott kapcsán? Hogyan, miben mérhető ez?

 

TK: Ezt a kérdést mi is gyakran feltettük magunknak. Az igazi siker az lenne, ha valódi, fair választások lennének. A Szövetség Szerbiáért ezen az ötleten alapulva jött létre 2018 szeptemberében. A Dverit és a szövetség többi tagját azért kritizálják, mert egy elég sokszínű, különböző ideológiákkal és világnézettel rendelkező blokk vagyunk.

 

A mi harcunkban a bojkott csak egy eszköz a sok közül. Például tavaly télen több ezren tüntettünk, november 30-án több, mint ötvenezer emberrel vonultunk Belgrádban. Próbáltunk egy párbeszédet kialakítani a rezsimmel, de volt olyan javaslatunk is, hogy egy átmeneti, technikai kormány jöjjön létre, aminek az egyetlen feladata az lett volna, hogy kialakítsanak egy demokratikus választási rendszert.

 

Mi mindent megtettünk, amit csak tudtunk, hogy fair választás legyen, de elbuktunk. A bojkott csak a végső eszköz, hogy illegitimmé tegyük ezt a rezsimet, mivel az egy kleptokrata maffiarendszer.

 

De válaszolva a kérdésükre, most az a célunk, és már sikernek fogjuk fel azt is, ha sikerül szétválasztani az igazi ellenzéki pártokat az álellenzéki pártoktól.

 

Akkor önök mindegyik, a választáson elinduló pártot Vučić-bábnak tartják?

 

TK: Igen.

 

Mindegyiket egytől egyig?

 

TK: Igen, mert a legtöbb úgynevezett ellenzéki pártot Vučić hozta létre. A legtöbb pártnak Vučićék segítettek összegyűjteni az aláírásokat. Mindegyik párt, aki részt vesz a választásokon, tisztában van vele, hogy egy nagyon rossz játékban vesz részt, mert ezzel legitimálják a diktatúrát és az ebből következő későbbi alkotmányos és egyéb problémákat. A szerb társadalomban már így is nagy ellentét van, és a választások után ez csak még nagyobb lesz.

 

Az önök pártja euroszkeptikus párt vagy egyszer majd szeretnének csatlakozni az EU-hoz?

 

TK: Én inkább úgy fogalmaznék, hogy EU-realisták vagyunk.

 

De akarnak csatlakozni vagy nem?

 

TK: Ha azt kérdezik, hogy most szeretnénk-e csatlakozni, akkor a Dveri és az én személyes meggyőződésem is az, hogy nem csatlakoznánk. De ez egy nagyon hipotetikus kérdés, mivel a közeljövőben elképzelhetetlen Szerbia számára, hogy csatlakozzon az EU-hoz. 2013 óta hatályos Szerbia társulási megállapodása az Európai Unióval, de a kormány semmit sem tett meg annak érdekében, hogy az európai értékek meghonosodjanak Szerbiában, ahogy a demokrácia helyzete is folyamatosan romlik 2013 óta, amit például a Freedom House is megállapított.

 

Szerbia egy európai ország.

 

Lehet, hogy nem vagyunk a tagjai az Európai Uniónak, viszont Vučić szimbolikusan elhiteti az emberekkel, hogy ha kereskedünk az EU-val, akkor igazából az olyan, mintha tagjai lennénk az EU-nak. És nagyon sok ember ezt így is látja.

 

Az Európai Unió egy jó ötlet, de most neki is sok problémája van. Az önök országa is jól látja ezt. Szívesen csatlakoznánk, ha az EU reagálna arra a diktatúrára, ami itt van Szerbiában. Ha nyíltan kimondanák, hogy „Vučić, nem fogadjuk el a választásotokat, mert látjuk, hogy mi történik Szerbiában.” Tudjuk, hogy az újságírókat megfenyegetik és inzultálják, néha még a házukat is felgyújtják, a koronavírus-járvány alatt pedig letartóztatják őket. Az EU tudja, hogy Vučić és a maffiakormánya milyen bűncselekményeket követnek el, mégsem reagálnak semmit.

 

Ha a bojkott után az EU szorosabban fogná Vučićot, megváltoztatnák a véleményüket az EU-ról?

 

TK: Nem, nem fogjuk az elveinket sutba dobni.

 

Szóval nem akarnak később sem csatlakozni az Európai Unióhoz?

 

TK: Nem, úgy gondolom, hogy most az EU is egy alkotmányos válságot él át, mint ahogy Szerbia is.

 

 

Említették, hogy az EU támogatja Vučić hatalmát. Mit gondolnak, mi lehet ennek az oka?

 

TK: Csak találgatni tudok, bizonyára érdekek vannak mögötte, de nem tudom pontosan megmondani, mik. Nekünk a legnagyobb problémánk, hogy az Európai Unió legtöbb tagállama elismeri Koszovó és Metohija (a szerbek ezzel az összetett névvel illetik Koszovót – a szerk) létezését. A Dveri azt akarja, hogy Szerbia alkotmányát tartsák tiszteletben, miszerint Koszovó és Metohija a szerb állam része.

 

Nagyon sok szerb embernek az a véleménye, a Dverinek is, hogy

 

Vučić és a pártja csak azért jött létre és került hatalomra, hogy Koszovót önálló, független államként ismerje el.

 

Ezért van az, ahogy már korábban említettem, az ő nemzeti, konzervatív, patrióta programja megváltozott, amikor hatalomra jutott. Az Európai Unió pedig végig támogatta. Meg vagyunk győződve arról, hogy megígért valamit az EU-nak, hogy cserébe az Európai Unió tolerálja az ő diktatúráját. De szerintem az EU hibát követ el, hogy nem csinál semmit Vučić-tyal. Vučić az elmúlt nyolc évben nem tett semmit annak érdekében, hogy csatlakozzunk az EU-hoz: csak kevés csatlakozási fejezetet nyitott meg az EU-val és azokat se valami hatékonyan tárgyalják.

 

Ha pedig az EU legitimnek tartja így a választásokat, akkor van egy olyan érzésem, hogy ez olyan hatással lesz a szerbekre, hogy nem is akarnak majd csatlakozni az Európai Unióhoz az álszentségük miatt.

 

A szerb diplomáciának választania kéne az EU és Putyin között?

 

TK: Nem hinném, hogy ez a választás olyan kemény lenne. Önök szerint nincs együttműködés az EU és Putyin között? Ez nem olyan. Folyamatosan azt mondják a kormányok nekünk, hogy az Európai Unión kívül nincs alternatíva. Ez engem a kommunista időkre emlékeztet, amikor szintén azt mondták, hogy ne gondolkodj, ez az egyetlen út, amin haladhatsz és semmit sem tehetsz ellene.

 

Az európai uniós tagság kérdése egy demokratikus kérdés, amiről beszélnünk kell és elmagyarázni az embereknek, hogy a tagság egyáltalán mit jelentene és mennyibe kerülne. Ezután meg kellene kérdezni az emberektől, hogy ebbe vagy egy másik irányba szeretnének menni, de ilyen demokratikus dologgal még sosem találkoztak az emberek Szerbiában.

 

AM: Mi részt akarunk venni az integrációs folyamatokban, de részt akarunk venni az ezzel kapcsolatos vitákban is. De itt jön a nagy dilemma: az emberek azt hiszik, hogy ha mi nem EU-pártiak vagyunk, akkor már rögtön Putyin vagy Kína oldalán állunk, miközben nem. A Dveri egy szuverén és demokratikus Szerbiáért küzd, ami részt vesz majd minden olyan demokratikus folyamatban és intézményben, ami jó a szerb állampolgároknak.

 

Ki Szerbia legjobb szomszédja?

 

TK: Ez egy érdekes kérdés. (Nevet.)

 

AM: Olaszország! (Nevetnek.)

 

TK: Komolyra fordítva a szót, Szerbiának hagyományosan jó kapcsolata volt néhány szomszédjával. Például még a jugoszláv évek alatt jó kapcsolatot ápoltunk a görögökkel. De most Szerbia déli szomszédja Észak-Macedónia. Hagyományosan jó kapcsolatunk van Magyarországgal is. Szerintem ehhez köze van a magyar kisebbségnek is, akik a Vajdaságban élnek. Szerintem az, hogy az adott kisebbségnek milyen jogai vannak Szerbiában, összefügg azzal, hogy Szerbia milyen kapcsolatot ápol az anyaországgal. Sajnálatos, hogy Szerbiának nincs jó kapcsolata a saját népességével.

 

Szerbiában a legrosszabb helyzetben jelenleg a szerbek vannak, mert a külföldi vállalatoknak adunk pénzt, hogy jöjjenek Szerbiába, miközben a szerb vállalkozók, akik nincsenek benne a kartellekben, semmit sem kapnak.

 

Ha egyszer hatalomra kerülnének, akkor továbbra is meghagynák a vajdasági magyarok jogait: az anyanyelvhasználatot, illetve az olyan engedményeket, mint például a kettős állampolgárság?

 

TK: Természetesen. Mi egy nagyon demokratikus párt vagyunk. Persze sajnos a reciprocitással már nem állunk ilyen jól: ha mi megadunk jogokat egy kisebbségnek, akkor elvárhatjuk, hogy a szerb kisebbségeknek is ugyanolyan jogai legyenek az adott országban.

 

A magyarok nem bánnak jól a magyarországi szerbekkel?

 

TK: Úgy gondolom, hogy alapvetően jól bánnak velük, de abban már nem vagyok biztos, hogy olyan demokratikus jogaik lennének, mint itt a magyaroknak. Például, hogy egy szerb pártot alakítsanak.

 

Ezt nem zárja ki semmi. Csak a magyar politikai rendszerben nem megszokott, hogy etnikai alapú pártokat hozzanak létre, bár a cigányoknak például van ilyen. Magyarországon elsősorban nemzetiségi önkormányzatok működnek, nem pártok, de nem tilos etnikai pártot alapítani.

 

TK: Értem, akkor jó.

 

 

Készítettünk egy interjút Dragan Đilassal, a Savez-szövetség életre hívójával, aki elmondta, hogy őt hogyan támadja a kormánypárti sajtó mindennap és hogy ő az elsőszámú közellenség. Feltételezzük, nem azonos a szavazóbázisa a Dverinek és Đilas pártjának, a Szabadság és Igazság Pártjának. Hogyan viszonyulnak ahhoz az önök szavazói, hogy egy koalícióban vannak?

 

TK: A Szövetség Szerbiáért egy technikai koalíció, amit azzal az egyetlen céllal hoztunk létre, hogy megteremthessünk egy fair és igazságos választási helyzetet. A közös programunk 33 pontból áll. Természetesen sok szavazó, illetve párttagunk meglepődött – sőt, néhányan kifejezetten dühösek is voltak – hogy Đilasékkal egy koalícióban vagyunk, de

 

mindenkinek elmagyaráztuk, hogy mi a különbség Đilasék és köztünk: a Dveri még sosem volt benne egyik kormányban sem, tiszta a kezünk.

 

Azt kell tudni a szerb politikáról, hogy az elmúlt 30 évben a személyi összetételek nem igazán változtak, ugyanazok az emberek vannak jelen a politikában. De a különbségek ellenére megtaláltuk a közös pontot: amikor megalakítottuk Szövetség Szerbiáért koalíciót, tudtuk, hogy a kormánypártok támadni fognak minket, és ha így tesznek, az egy jel, hogy jó úton járunk. Most a bojkott alatt is ez történik. Közben meg a választáson résztvevő pártokat egyáltalán nem támadja Vučić. De miért? Azért, mert a bojkott egy hatékony eszköz arra, hogy illegitimmé tegyük a választásokat és ezt a rezsimet, ami nagyon-nagyon mélyen kleptokrata.

 

És mi fog történni a választás utáni napon?

 

TK: Igen, erről nagyon sokszor szó esett, hogy mi lesz a választások bojkottja után, és ez volt bojkottal szembeni érv is. Mindig azt kérdezték, hogy mi lesz más attól, hogy bojkottáljuk a választásokat. De mi lenne más, ha bekerülnénk a parlamentbe? Semmi. Ugyanúgy megaláznának, csak részt vennénk Vučić játékában.

 

De személyesen önnel mi fog történni a választás utáni hétfőn? Felkel reggel, bejön az irodába és hogyan tovább? Telefonál és e-mailezik párat, hogy mennyire nem volt demokratikus a választás?

 

TK: Ez egy nagyon jó és nagyon nehéz kérdés. Ha visszavonulnék, vagy nem járnék be többé a munkába, akkor teljesen jogos kérdés lenne, de először várjuk ki, mit hoz majd a jövő. Először is, szerintünk az Európai Unió reagálni fog ezekre, mert elég kényes helyzetbe hozzuk őket. Mit fognak majd gondolni a választásról, mit fognak választani? A diktatúrát vagy a demokráciát?

 

Ahogyan az EU értékeli a választásokat, abból tudni fogjuk, hogy kinek is lehet igazi partnere az Európai Unió.

 

És az emberek mit fognak szólni hétfőn?

 

TK: Természetesen az emberek ugyanúgy elmennek dolgozni hétfőn, ahogyan szoktak, de amint megalakul ez az illegitim, érvénytelen, alkotmányellenes parlament, alkotmányos krízis fog kialakulni, ami csak nőni és nőni fog.

 

De ki fogja azt megállapítani, hogy ez egy érvénytelen parlament? A szerb Alkotmánybíróság? A Legfelsőbb Bíróság? Vagy ki?

 

TK: Sajnos Szerbiában nincs egyetlen független intézmény sem, mindegyiket foglyul ejtették, amelynek jogában állna ilyen esetekben ítélni. A választás előtt 40 nappal módosítottak két esetben is a választási törvényen, ami teljesen alkotmányellenes, de az Alkotmánybíróságnak semmi kifogása nem volt ellene, azt mondták, hogy ez nem az ő kompetenciájukba tartozik.

 

Még Escobart is érdekelte anno Kolumbiában, hogy az alkotmányt ne sértse meg. Szerbiában sajnos az alkotmány egyáltalán nem létezik.

 

AM: Mi nem egy politikai kamikazecsapat vagyunk, mi tudjuk jól, hogy mit csinálunk: a teljes választási folyamatot illegitimmé akarjuk tenni. Az teljesen mindegy, hogy hányan mennek el szavazni, a legitimitást az adja meg, hogy kik vesznek részt a választáson. Mi arra számítunk, hogy egy alkotmányos és politikai krízis fog majd kialakulni, és egy új, demokratikus konszenzus kialakulásáért szurkolunk.

 

Attól, hogy nem veszünk részt ezen a hamis választáson, még továbbra is fejleszteni fogjuk a programunkat, hogy készen álljunk majd a következő politikai megmérettetésre. Továbbra is aktívak leszünk a bojkott után, hogy megpróbáljuk elmagyarázni az embereknek – pénz és média nélkül –, hogy miért rossz Vučić.

 

Kapcsolatban állnak-e önök a Jobbikkal?

 

Nem.

 

Azért kérdezzük, mert kicsit hasonló a két pártnak a helyzete: a Jobbik is próbál baloldali és liberális pártokkal szövetkezni, ami miatt elég komoly feszültségek vannak a pártban, akár szét is eshetnek. Önök nem tartanak attól, hogy a Dverivel is ez történik?

 

TK: Nem, mert ezen mi már átestünk. (Nevet.) Jelenleg a Demokrata Párttal történik hasonló, de mi úgy gondoljuk, hogy a Demokrata Párt ezen túl fog lendülni, annak ellenére, hogy néhány képviselőjük elindul a választáson. Ez kicsit stresszes volt, de úgy gondoljuk, hogy a teljes koalíció túléli ezt a helyzetet.

 

Szerbiában ma nagyon nehéz ellenzékből politizálni, mert sokan üldöznek, démonizálnak minket. A Szerb Haladó Párt a karrier szempontjából jó, míg ellenzéki pártba belépni öngyilkosság. A legtöbb párttagunk öntudatos egyéniség, akik tudják, hogy a mi értékeink és céljaink az, hogy Szerbiát előrébb vigyük és továbbra is ezen fogunk dolgozni. Biztos vagyok benne, hogy egyszer nyerni fogunk, ez csak idő kérdése, ez a rezsim sem tarthat örökké.

 

FOTÓK: Bukovics Martin / Azonnali

 

Érdekel a többi interjúnk is a szerb választásról? A szintén bojkottáló belgrádi ex-főpolgármesterrel, Dragan Đilassal, és a választáson saját párttal induló híres színésszel, Sergej Trifunović-tyal is beszélgettünk, egy másik interjúban pedig Rastislav Dinić szerb politikai elemző magyarázza el az erőviszonyokat, és a szerb választással foglalkozik podcastunk, a Helyzet pénteki adása is.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Csak öten tartózkodhatunk a helyiségben, és már megvagyunk – többek között ilyen és ehhez hasonló mondatokkal találkoztak a független megfigyelők a belarusz elnökválasztáson.

Miért ez lett a belarusz ellenállás dala több, mint harminc évvel később?

Új heti borajánló sorozat indul az Azonnalin: mostantól minden héten elmondjuk, miből tartalékolj be jövő hétre!

A februári fiaskó után – mikor a két magyar lista széthúzása miatt először nem jutott magyar párt a szlovák parlamentbe – az MKP, a Híd és az Összefogás egy közös pártban egyesülne.

De miért lett a „galambetetés” az orosz ellenzéki tüntetések szimbóluma? Elmagyarázzuk!

Perlusz Sándor korábbi balettmester azt visszavonta, hogy kirúgták volna kollégáját a táncművészetiről, azt viszont nem, hogy az érintett kolléga kikezdett fiúkkal.

Még 2010-ben publikált egy iszlámellenes könyvet Thilo Sarrazin, de csak most zárták ki az SPD-ből. Pedig már berlini pénzügyi szenátorsága is elég ok lett volna erre.

A hét kérdése

Maradjon Lukasenka? Jöjjön a rezsimváltás? Egyesüljenek az oroszokkal? Vagy Litvániával? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás