+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2021. május 17. hétfő, 18:10
A horvát újbaloldal nem a régi baloldallal összefogva, hanem annak alternatívájaként tudta – legalábbis egyelőre a fővárosban – átvenni a baloldal és a város vezetését. Ennek azonban vannak olyan helyi sajátosságai is, amelyek nem ültethetőek át egy az egyben.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

2017-ben álltak össze először a zágrábi helyhatósági választásokra marxista, feminista, környezet- és városvédő csoportok – akkor még Zagreb je naš, azaz Zágráb a miénk néven –, ami akkor még csak három százalékra volt elegendő. Ezt úgy kell elképzelni, mintha különféle budapesti balos csoportok – a Szikrától a Város Mindenkié mozgalomig – közös listát csinálnak, és pár képviselőt önerőből bejuttatnak a budapesti közgyűlésbe.

 

Már itt látszik, hogy a budapesti és a zágrábi újbaloldal más irányt vett.

 

A budapesti – amelyhez pártszinten a legközelebb a Párbeszéd áll zöld-balos ideológiája miatt – inkább a régi baloldallal és az új liberálisokkal állt össze, a Szabad Budapest (ma Szikra) mozgalom is Karácsony Gergelyt és a mögötte összeálló összefogást támogatta 2019-ben. A zágrábi újbal ezzel szemben folyamatosan nemcsak az ideológiai jobboldal és a zágrábi egykori korrupt polgármester ellen határozta meg magát, de a szociáldemokratákkal szemben is, mert velük szemben is új tartalmat és stílust ígért.

 

2020-ra álltak össze országos párttá, a parlamentbe tavaly nyáron a negyedik legerősebb pártként jutottak be. És miután idén váratlanul elhunyt Zágráb ura, Milan Bandić, a főváros polgármesterségéért folytatott verseny is nyitottabb lett: a bandićisták komoly jelölt nélkül maradtak, a változást pedig nem a jobbközép, a széljobb vagy a balközép, hanem az újbalos Možemo jelentette.

 

Egyedül vitték végig, nem akartak összefogni senkivel,

 

csak olyan pártokat, szervezeteket vettek be, akik eddig nem kapcsolódtak sehol sem a bal- vagy jobboldali kormányokhoz – és már az első fordulóban 45 százalékot szereztek, a második fordulóban pedig majdnem biztosra vehető a győzelmük. A zágrábi közgyűlésben persze már koalíciót fognak kötni a szocdemekkel – de előtte sikeresen szorították le a balközepet kispárti szereplővé Zágrábban.

 

A magyar újbal nem így vág neki, hanem összefog a régi baloldallal, önálló pártjuk pedig egyelőre nincs is – a Szikra mozgalom még nem párt –, jelölttel is egyelőre csak egy helyen, a pesti József- és Ferencvárosban próbálkoznak be Jámbor András személyében. Ez az út persze sokban érthető.

 

Egyrészről más az újbaloldal helyzete a posztjugoszláv államokban – elég csak az első sikeres újbalos projektre, a szlovén Levicára utalni –, ahol a titói részleges szabadság és relatív jólét miatt a szocializmusnak más a megítélése. A magyar újbaloldal nem véletlenül járja inkább a lengyel utat, ahol a Razem párt is – azaz a helyi Možemo – csak a posztkommunistákkal és a progresszívekkel összefogva tudott parlamenti mandátumot szerezni.

 

Ezen út se becsülendő le, elvégre ahogy 10 év alatt sokat változott a magyar baloldal is – azaz mégsem a schifferi vagy puzséri recept bizonyult célravezetőnek –,

 

ma már az MSZP idomul a zöld Karácsonyhoz (és nem fordítva), úgy látható, hogy az újbaloldal – amint a lengyel példa mutatja – lassabb, kompromisszumokkal terhesebb úton is azért át tudja formálni a balközepet.

 

Másrészről Magyarországon értelemszerűen a NER révén van egy olyan helyzet is, ahol számos szakpolitikai témát – amelyben az újbal különbsége a régi baloldallal és a liberálisokkal szemben megjelenik a horvát politikában – háttérbe szorít az a valóban nagyon fontos történelmi (mégha a NER szerkezetéből adódóan majdnem reménytelen) vállalkozás, hogy

 

Magyarországot először liberális, parlamenti demokráciává kell tenni, és csak utána jöhetnek az adó-, környezet- vagy munkapolitikai viták,

 

amelyek Horvátországban – amely ország nemcsak demokrácia, de választási rendszere se országosan, se helyi szinten nem szorít rá összefogási kényszerre – elsődlegesek lehetnek. Mivel a Možemonak azzal nem kell bíbelődnie, hogy miként lehet Horvátorszgból demokráciát csinálni – márpedig a magyar újbaloldal pragmatikus része (azaz a Szikra mozgalom) éppen ezért fogadja el az ellenzéki összefogást –, konfrontatívabbak lehettek és lehetnek a régi baloldallal szemben is.

 

Amit azonban az újbaloldal tanulthat Zágrábból, az a helyi témák erősítése, a csapatépítés, a szlogenek helyett a helyi közéletben való aktív részvétel. Miközben persze a Možemo mögött is akár keményen marxista, néhol leninista, titóista körök állnak,

 

nem politikai filozófiai szemináriumként fogták fel a politikát

 

– hanem először Zágrábban építkeztek konkrét témák (korrupció elleni harc, villamoshálózat növelése, rezsicsökkentés, parkosítás) mentén, majd amikor már ott kellőképpen megerősödtek, nyitottak más városok, vidékek felé.

 

E téren még a Možemonak is persze sok feladata van, mert hiába szerzett Zágrábban majdnem 50 százalékot, a dalmát és szlavón megyékben konkrétan alig van jelen (Szlavóniában csak Eszék városában hoztak össze hét százalékot), a vidéki bázis az eleve balosabb és fejletteb régiókban épül jobban (Isztria, Északnyugat-Horvátország).

 

Azaz a magyar újbaloldal is lehet, hogy hamarabb tud építkezni a Nyugat-Dunántúlon, mint a Dél-Alföldön, még ha programjuk esetleg az utóbbiaknak is kedvezne jobban. Az is probléma persze, hogy Magyarországon eleve a városias kultúra majdnem kizárólag csak Budapesten koncentrálódik, miközben Horvátországban nemcsak másutt is van – különösen Fiumében és Splitben – újbalos szcéna, de Isztria megye révén még antifasiszta parasztság, kisvárosi polgárság is létezik.

 

Olvass még Techet Pétertől az Azonnalin! Vitáznál? Írj!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Jelenleg ugyanis a legtöbb országból 10 napos kötelező karantén várna a szurkolókra. A döntőt, illetve a két elődöntőt is Londonban fogják megrendezni.

A cseh magánvasút, a RegioJet után a MÁV is újraindítja dalmáciai nyaralóvonatait. De melyik társasággal éri meg jobban Dalmáciába utazni?

A kérdés, hogy a koronavírus különböző variánsai vagy a vakcina gyenge felépítése miatt nem érte el a WHO által előírt 50 százalékos hatékonyságot. Ha az előbbi, akkor a többi mRNS-vakcina hatékonysága kapcsán is kérdések merülhetnek fel.

A világ egyik legjobb kapusa, Gianluigi Buffon nem gazdag sejkekhez megy levezetni, hanem visszatér nevelőcsapatába, ahol 1995-ben kezdte legendás karrierjét.

Tanulságok az első fordulóból, Christian Eriksen, Ronaldo és a kólarészvények, lelátói homofóbia: itt az első Szotyizó már podcastban is!

Jeff Bezos cégbirodalma ugyanis a kizsákmányolás zászlóshajója is egyben. Eddig 10 ezer szignó.

A baj akkor lesz nagyon nagy, ha mi, ellenzékiek is ki akarjuk egymást rekeszteni, csak azért, mert nem mindenről gondolkodunk ugyanúgy, írta.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás