+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2020. június 21. vasárnap, 21:41
Az első exit poll alapján úgy tűnik: a vízilabdás Aleksandar Šapić lesz csak az ellenzék. A bojkottpártiak örülhetnek: ez az eddigi legalacsonyabb választási részvétel Szerbiában Milošević leváltása óta.

Noha az első hivatalos eredmények csak 22-23 óra körül várhatóak, az első exit pollok már 21 óra után kijöttek: eszerint minden más pártra köröket verve, 63,4 százalékkal nyerte meg a vasárnapi szerbiai választást a jobboldali Szerb Haladó Párt, Aleksandar Vučić szerb elnök pártja.

 

Miután a közvélemény-kutatások eleve magasan 50 százalék fölötti haladó győzelmet jósoltak, ez egyáltalán nem meglepetés.

 

A szerbiai választás nyitott kérdése alapvetően az volt, hogy Vučić haladóin és koalíciós partnerén, a Milošević-utódpárt szocialistákon kívül még kik ugorják át az 5-ről 3 százalékra levitt küszöböt, illetve hogy mennyivel lesz alacsonyabb az ellenzék erősebbik fele által meghirdetett bojkott miatt a választási részvétel a várt és eddig megszokott, nagyjából 55 százalékos értéknél.

 

Az erősen kormánypárti Informer bulvárlap, majd az ellenzéki Danas által is közölt exit pollok szerint mindössze három párt lépte át a 3 százalékos küszöböt: a Szerb Haladó Párt (63,4 százalék), a Szerb Szocialista Párt (10,3 százalék) és a volt vízilabdázó újbelgrádi polgármester, a nemrég Benedek Tibort megható levélben elbúcsúztató Aleksandar Šapić patrióta listája (3,9 százalék). A 3 százalékos küszöb környékén van három királyságpárti formáció közös listája (2,8 százalék), valamint két szélsőjobboldali formáció, a Seprű 2020 és a Szuverenisták (mindkettő 2,5 százalékon áll).

 

Az exit pollok szerint nem kerül be a parlamentbe sem az ellenzéki, Sergej Trifunović színész vezette Szabad Polgárok Mozgalma (1,7 százalék), sem Vojislav Šešelj csetnik vajda Szerb Radikális Pártja (2,2 százalék). Mivel a kisebbségi listák számára nincs még csak 3 százalékos küszöb sem, így az exit poll által 2,2 százalékra kihozott Vajdasági Magyar Szövetség borítékolhatóan ezúttal is bent lesz a parlamentben, ahogy több más szerbiai kisebbség képviselője is. Mivel csak nagyon kevés párt lépte át a 3 százalékos küszöböt, ezért az exit poll alapján elkészített informeres mandátumbecslés szerint a VMSZ-nek 9 parlamenti mandátuma is lehet Belgrádban (eddig 4 volt).

 

Választási megfigyelők közben arról számoltak be, hogy összesítésük szerint a szavazókörök 5 százalékában történtek szabálytalanságok.

 

Most sikeres volt a bojkott?

 

A szerb ellenzék legnagyobb része nem vett részt ezen a választáson: bojkottálta azt az informálisan Dragan Đilas volt belgrádi főpolgármester vezette Savez-szövetség, ahogy sok más kisebb párt is. Az idei választási részvétel a Magyar Szó információi szerint 46 százalékos volt, vagyis

 

az idei részvétel jóval alacsonyabb minden eddigi szerbiai parlamenti választásnál 2000, azaz Slobodan Milošević leváltása óta.

 

Mint a Magyar Szó írja: a Vajdaságban volt a legmagasabb (48 százalékos) a részvételi arány, Belgrádban ez mindössze 34,9 százalék volt, Közép-Szerbiában viszont 47,5 százalékos.

 

Dragan Đilas az első exit pollok után közölte is: a bojkott sikeres lett, a választás és a következő kormány illegitim, ők pedig arra kérik az Európai Parlamentet, hogy küldjenek egy delegációt Szerbiába, amely szabad és tisztességes választásról kezd el tárgyalni a kormánnyal.

 

Igaz, a választást nem bojkottáló, ám a parlamentbe az exit pollok szerint bejutni nem tudó ellenzéki Szabad Polgárok Mozgalmát vezető színész, Sergej Trifunović szerint a lakosság 40-45 százaléka eddig is eleve bojkottálta a választásokat. Ami viszont bizonyosan elmondható, az az, hogy a szerbek választásokon való részvételi hajlandósága egyre alacsonyabb: 2008-ban a választási részvétel még 61,4 százalék volt, 2012-ben 57,8 százalék, 2014-ben 53,1 százalék, 2016-ban 56,1 százalék (ezek mind parlamenti választások), a 2017-es, Vučić első fordulós győzelmével végződő elnökválasztáson pedig 54,36 százalék.

 

Az Azonnali által Belgrádban megszólaltatott, a választást bojkottáló szerb ellenzékiek leginkább azt várták a bojkottól, hogy arra felfigyel a külföld és főleg az EU, és nem ismerik el a választás eredményét. Azonban ezen remény realitásával kapcsolatban érdemes azt látni, hogy nemhogy az EU-tagjelölt Szerbiában, de még EU-tagállamokban is többször előfordult 50 százalék alatti részvétel a parlamenti választásokon.

 

A kelet-közép európai térségből érdemes Romániát említeni, ahol az utóbbi három parlamenti választáson átlagban alulról karcolta a negyven százalékot a részvétel, de nyugaton sem feltétlenül aktívak mindig a választók: például bár nem EU-tag, de az általában mintademokráciának tartott Svájcban a részvétel rendre 45-48 százalék körüli az utóbbi években. Akinek még ezután is lenne illúziója, annak nem árt felidézni, hogy napokkal a választás előtt a legnagyobb európai pártcsalád, az Európai Néppárt elnöke, Donald Tusk kívánt sok sikert a választásra Vučićnak.

 

FOTÓ: Српска напредна странка / Fejsbuk

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az Európa Kulturális Fővárosa-program keretében a horvát tengerparti város egy toronyházára vörös üvegszilánkokból álló ötágú csillagot helyeztek ki.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

Nagy a valószínűsége annak, hogy inkább emberi lustaság és tudatlanság áll a háttérben, mintsem a hatalom által irányított cenzúra és keresztényellenesség.

A franciaországi fertőzésszámok növekedése kihat a francia közvéleményre is: egy felmérés szerint hatalmas többség tartana elfogadhatónak egy legalább kéthetes (de akár hosszabb) teljes lockdownt.

Az október elsejétől életbe lépő szigorúbb szabályok a rendezvényeket, a maszkviselést és a vásárlást is érintik.

Beismerik, hogy kevés idejük volt a fejlesztésre, de szerintük jól csináltak mindent.

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás