+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. április 8. csütörtök, 12:15
Az ausztrál kormány szerint az EU miatt jut a vártnál jóval kevesebb AstraZeneca-vakcina a szigetországba, míg az Európai Bizottság szerint az AstraZenecánál kellene reklamálni az ausztráloknak.

Egyre feszültebb a hangulat Ausztráliában, miután a szigetország az előzetes várakozásokhoz képes sokkal rosszabbul áll az oltáskampányával: míg korábban úgy számoltak, hogy március végére 4 millió ember kapja meg az első oltását, addig

 

mindössze 840 ezer embert sikerült beoltani a 25 milliós országban.

 

A Bloomberg naponta frissülő statisztikái szerint 100 ausztrálra mindössze 1,7 leszállított vakcina jut, és a lakosság mindössze két százalékát sikerült eddig beoltania a szigetországnak.

 

Az oltáskampány lassúságának az az oka, hogy Ausztráliába nem érkezik elegendő vakcina. Egy ausztrál kormányzati forrás a Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy a hiányzó szállítmányok az EU-ból érkeznének,

 

és az ausztrál kormány szerint az EU 3,1 millió adag AstraZeneca-vakcina exportját blokkolta.

 

Az ausztrálok szerint az EU blokkol, a Bizottság tagad

 

Szerdán az ausztrál miniszterelnök, Scott Morrison egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy ő nem vádolta meg az EU-t a blokkolással, mindössze azt a tényt rögzítette, hogy 3,1 millió adag vakcina nem érkezett meg, amit a szigetország az EU-ból várt.

 

Az Európai Bizottságban azonban másképp látják az ügyet: ugyan az EU korábban valóban blokkolta 250 ezer AstraZeneca-vakcina exportját még március elején, azonban azt cáfolták, hogy több millió adag vakcina leszállítását akadályoznák.

 

Az Európai Bizottság szóvivője szerdán elmondta: az EU a 491 vakcinakiviteli kérelemből eddig csak egyet utasított el, míg további hetet jelenleg felülvizsgálnak, azonban a szóvivő rögzítette: a hét jelenleg visszatartott szállítmánynak egyik sem Ausztrália a célországa.

 

A szóvivő azt is elmondta, hogy az exportkérelmeket a gyártóknak kell beadniuk ahhoz a tagállamhoz, ahonnan elszállítanák a vakcinákat, amit még a Bizottságnak is engedélyeznie kell, azonban az AstraZeneca jelenleg nem nyújtott be olyan exportkérelmet, amivel Ausztráliába szállítanák a vakcinákat.

 

Azonban az ausztrál kormány szerint a gyártó azért nem adott be ilyen kérelmet, mert szerintük a Bizottság azt automatikusan elutasítaná.

 

Morrison a sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy szeptemberben még abban állapodott meg az EU-val, hogy 3,8 millió adag vakcinát fognak leszállítani onnan, és ezért azt kéri a német Ursula von der Leyen vezette Bizottságtól, hogy ezt az ígéretet tartsák be.

 

Hol lehet ez a 3,1 millió vakcina?

 

Von der Leyen még nem válaszolt Morrison kijelentéseire, ugyanakkor az Európai Bizottság szóvivője az ausztrál kormánynak jelezte: az nem az EU hibája, ha a gyártó nem tudja vállalni a többi országnak vállalt kötelezettségeit, és az EU helyett inkább az AstraZenecánál reklamáljanak. Az ausztrál kormány szerdán ezért bejelentette, hogy arra fogja kérni a gyártót, hogy adja be a vakcinaexport-kérelmet az EU-nak, ugyanakkor azt is hozzátették: szerintük az csak a „szavak játéka”, ha a Bizottság arra hivatkozva nem engedélyezi a vakcinaexportot, mert a gyártó nem teljesíti az EU-nak vállalt kötelezettségeit, hiszen a végeredmény ugyanaz.

 

Az AstraZeneca eddig nem válaszolt a fejleményekre, ugyanakkor az ausztrál Sydney Herald Morning lap azt is felveti, hogy

 

elképzelhető, hogy nem az EU tartja vissza a vakcinákat, hanem az AstraZenecának vannak gyártási problémái.

 

Ahogy arra a lap is emlékeztet, a brit-svéd gyógyszergyártó cég a vállalt vakcinákból jóval kevesebbet szállított le az EU-nak is: 2021 első negyedévére lekötött 90 millió adag vakcinának mindössze a harmada érkezett meg a tagállamokba, és a gyártó hiába ígérte, hogy a második negyedévben sikerül felgyorsítani a szállítmányokat,

 

júniusig a közel 300 millió adag lekötött vakcina helyett mindössze csak 130 milliót sikerül majd leszállítania a gyártónak az EU felé.

 

Ebből 180 milliónak csak a második negyedévben kellene megérkeznie, de a Reuters értesülései szerint a legjobb esetben is csak 90 millió adagot tud teljesíteni a svéd cég.

 

Ez hatással van az Ausztráliába tartó vakcinaszállítmányokra is: a BBC értesülései szerint a gyártó még januárban jelezte is a szigetországnak, hogy az Európában erősődő harmadik hullám miatt valószínűleg az ígért 3,8 millió vakcinának mindössze csak a harmadát fogja tudni leszállítani. Azonban az ausztrál kormány nem keresett alternatívákat, és az oltáskampányuk továbbra is leginkább a brit-svéd vakcinákra támaszkodik az amerikai-német Pfizer-BioNTech, illetve az amerikai Novavax mellett, bár utóbbi vakcinát még nem engedélyeztették és jelenleg a tesztelésnek a harmadik fázisának végén tartanak.

 

A BBC szerint emiatt

 

az ausztrál kormány ugyanúgy felelős a hiányzó vakcinákért, míg a Politico szerint Morrison csak bűnbakot keres, hogy így palástolja kormánya hibáját.

 

Nem csak Ausztráliában keveslik az AstraZeneca-vakcinákat

 

Az AstraZeneca és az EU kapcsolata egyáltalán nem zökkenőmentes: az Európai Bizottság már korábban is azt feltételezte, hogy az AstraZeneca Észak-Írországon keresztül juttatja Nagy-Britanniába az EU-nak szánt vakcinákat, ezért a Bizottság korábban már exporttilalommal is megfenyegette a gyártót és az Egyesült Királyságot, ha nem teljesítik az EU felé vállalt kötelezettségeiket. Emellett az EU és a gyógyszergyártó cég kapcsolatát az sem könnyíti meg, hogy az AstraZeneca jóval kevesebb vakcina leszállítását teljesítette, mint ahogy azt a szerződésben vállaltak.

 

Március végén pedig 29 millió adag AstraZeneca-vakcinát találtak egy olaszországi gyárban, amiről az EU azt feltételezte, hogy a gyártó el akarta titkolni, míg a svéd gyógyszeróriás azzal magyarázta a 29 millió adag vakcinát, hogy azokon még nem végezték el a biztonsági teszteket, és a 29 millióból 16 milliót az EU-nak szállítottak volna le, míg 13 milliót a COVAX-programnak.

 

Arról, hogy az Európai Bizottság mit hibázott az AstraZenecával kötött szerződéssel, korábban itt írtunk bővebben.

 

NYITÓKÉP: Gencat / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás