+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2021. március 12. péntek, 10:45
Kilencven millió adag vakcina helyett csak harminc millió adag szállítását vállalja a svéd gyógyszercég 2021 első negyedévében.

A Reuters szerezte meg azt a nem nyilvános, március 10-i keltezésű dokumentumot, amiben az AstraZeneca leírja, hogy 2021 első negyedévében, március végéig mindössze 30 millió adag vakcinát fog tudni szállítani az EU-ba.

 

Ez az első negyedévre eredetileg vállalt, 90 millió adagnak mindössze a harmada.

 

Március 7-éig egyébként a svéd gyógyszergyártó valamivel több, mint 11 millió adagot szállított az EU-ba a készítményéből.

 

A Reuters szerint a dokumentumban továbbá az is szerepel, hogy az uniós tagállamok áprilisban már viszont 20 millió adag AstraZeneca-vakcinára számíthatnak.

 

A svéd cég körüli feszültség egyébként kiütközött már az EU-ba szállító gyógyszergyártók vezetőinek február 25-i, európai parlamenti meghallgatásakor is: akkor a MEP-ek elsősorban Pascal Soriotot, az AstraZeneca vezérigazgatóját vették össztűz alá a kérdéseikkel, próbálva magyarázatot találni az egyre csökkenő vakcinamennyiségre.

 

Akkor Pascal Soriot azzal védekezett, hogy a cégnél minden nap 0-24 órában dolgoznak azon, hogy felgyorsítsák a gyártást, ugyanakkor ez nem olyan egyszerű, hiszen a legtöbb vakcinánál 3-4 év alatt alakítják ki a megfelelő gyártósort, míg most a vakcinafejlesztéssel párhuzamosan kezdtek bele a gyártókapacitás növelésébe.

 

Az AstraZeneca vezérigazgatója szerint az sem megoldás, hogy csak egyszerűen átadják a technológiát más gyártóknak, hiszen ahhoz a cég mérnökeinek újabb és újabb gyárakba kellene ellátogatni, hogy ott megtanítsák a vakcina készítését, amivel csökkenne a jelenlegi gyárak kapacitása is. Soriot szerint ezért

 

a legnagyobb probléma nem is az, hogy a vakcinák elkészítési módját és technológiáját átadják más gyártóknak, hanem egyáltalán találni olyan gyárat, ami képes lenne a gyártásra.

 

Persze ettől a szerződés még szerződés, amit be kéne tartani – mondhatnánk. A helyzet azonban itt sem ennyire egyszerű. Hogy egyáltalán miért történhet meg az, hogy az uniós szerződésben vállaltak teljesítése téma legyen az AstraZenecánál (míg mondjuk a már nem EU-tag britek esetében nem áll fenn ilyen probléma), annak jogi magyarázata van, amit itt foglaltunk össze.

 

Az AstraZeneca a harmadára csökkent első negyedévi szállításról szóló hírt egyelőre nem kommentálta.

 

NYITÓKÉP: Rohit Barnwal / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Gulyás Gergely szerint a PCR-tesztek nem adnak elég bizonyosságot. Viszont jöhetnek a lakodalmak és lassan a koncertek is. Mutatjuk, miről volt szó az eheti kormányinfón!

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak az orosz vakcinát, cserébe el kell tölteni hat éjszakát náluk.

Hogy melyik párt frakciójába csatlakozna be az előválasztáson miniszterelnök-jelöltként is elinduló Márki-Zay, azt viszont egyelőre nem tudni.

A román kormány 2020. márciusban 53 millió facsemete elültetését jelentette be, a Recorder átvizsgált pár helyszínt és kiderült, hogy csak papíron ültetődtek el ezek a fák.

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás