+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Dercsényi Dávid
2021. február 23. kedd, 10:40
Összehasonlította a Politico a brit és az EU-s AstraZeneca-szerződéseket. Az egyik a belga, a másik a brit jogrendszer és jogi felfogás szülötte, de nem csak ez okozza, hogy a brit fél jobban tudta érvényesíteni az akaratát, és biztosítani a megrendelt vakcinamennyiség leszállítását. Az EU-s szerződés nem tükrözi a kereskedelmi logikát, és már-már parodisztikus hibát is találtak benne.

Összehasonlította a Politico az AstraZeneca EU-val és Nagy-Britanniával kötött szerződéseit, és arra jutott, hogy a két eltérő jogrendszer mellett a brit fél nagyobb kereskedelmi tapasztalata miatt jobb szerződést kötött. Így a britek

 

jobban ki tudták kényszeríteni a brit-svéd cégtől a vakcinák leszállítását.

 

Ennek is köszönhető, hogy a britek az összes szigorítás feloldását tervezik június 21-gyel, és már a népesség 26,5 százaléka megkapta az első oltását. Az EU-átlag most 3,9 százalék. A briteknél nem volt fennakadás a vakcinák leszállításánál, az Európai Bizottság viszont kénytelen volt exportnehezítési fenyegetéseket is bevetni, amivel így is csak az eredeti 100 millió helyett 40 millióra tudta feltornázni az AstraZeneca által leszállítandó első negyedéves vakcinamennyiséget.

 

Az EU-s szerződésből hiányzik a kereskedelmi tapasztalat

 

A Politicónak Sébastien De Rey szerződésjogi specialista azt mondta, a két szöveg nagyjából ugyanaz, a különbség, hogy a brit szerződés bizonyos pontokon részletesebb. A különbség a jogi rendszerkből is adódik, a brit jogrendszer azt figyeli, hogy a két oldal a szerződés pontos szövegéhez képest teljesítette-e a vállaltakat. Az EU-s szerződés a belga jogrendszer szerint íródott, amely viszont arra koncentrál, hogy a felek megtegyenek minden tőlük telhetőt a vállalásaik betartására.

 

Például a brit szerződésben szerepel egy olyan kitétel, hogy amennyiben bárki olyan lépéseket tenne az AstraZeneca vagy alvállakozói felé, amelyek miatt a vakcinaszállítások késlekednének, a brit kormány felmondhatja a szerződést, vagy életbe léptetheti a büntetési záradékot. Az EU viszont csak addig tudja visszatartani a kifizetéseket, amíg a cég le nem szállítja a vakcinákat, vagy amíg segít további gyártókat találni.

 

Az EU emellett

 

lemondott arról a jogáról is, hogy beperelhesse az AstraZenecát a kiszállítási késések miatt.

 

Az ilyen példákon is látszik, hogy a brit kormánynak mennyivel nagyobb tere jutott arra, hogy érvényesítse a szerződés teljesítését az AstraZenecánál – aminek fő oka Sébastien De Rey szerint az, hogy a szerződést olyanok írták, akiknek komoly tapasztalatuk volt a gyógyszerszerződések terén,

 

az uniós szerződésből viszont hiányzik a kereskedelmi logika.

 

Olasz-ír vagy holland – kabaréba illő hibák az EU-s szövegben

 

A brit kormány emellett aktívabb volt a vakcinagyártásban is, ami segítette, hogy biztosítsa a vakcinamenniységet a cégtől. A brit szerződésen látszik, hogy

 

végiggondolták a vakcina ellátási láncát, hogy minden összetevő forrása biztosítva legyen, és nem csak a vakcinák leszállítására koncentráltak.

 

„Az ellátási lánc legyen megfelelő és elegendő” – ez szerepel a brit szerződésben, ennek hiányában ugyanis bármilyen összetevő hiánya megakaszthatta volna a gyártást. A britek arra is gondoltak, hogy ha az az EU-s gyógyszerhatóság előbb engedélyezte vona a vakcinát (nem így történt, a brit gyógyszerhatóság volt az első, december 30-án), akkor német és holland üzemekből érkeztek volna szállítmányok, hogy ne legyen késés. (Az EU gyógyszerhatósága, az EMA január 29-én engedélyezte az oltást).

 

Az EU-s szerződés ezzel szemben sokkal homályosabban fogalmaz, még a gyárak pontos holléte sem egyértelmű.

 

Továbbá abban mindössze annyi szerepel, hogy az AstraZeneca megtesz minden tőle elvárhatót, hogy legyártsa a vakcinákat az EU-ban. Bár a brit gyárakat is felsorolták mint gyártási helyszíneket, a cég nem használta fel a briteknek szánt oltásokat arra, hogy enyhítse velük az EU irányában fennálló hiányt, hanem az amerikai és belga forrásaiból látta el az EU-t.

 

Ezen túlmenően viszont vannak már-már kabaréba illő hibák is, amik bekerültek az EU-s szerződésbe: az egyik passzusban szerepel, hogy hatóanyag érkezik két helyről, amit az „I/IL” rövidítés jelzett. Az EB korábban ragaszkodott hozzá, hogy ez Írországot és Olaszországot jelöli, de a holland NOS portál szerint

 

egyszerűen elírták a „NL”, azaz Hollandia rövidítést.

 

A britek még perelni is hatékonyabban tudnak

 

A britek hamarabb kezdték meg a szerződés előkészítését is, jóllehet, végül az EU egy nappal korábban, 2020. augusztus 27-én kötötte azt meg a céggel, mint a brit kormány, idézi fel a cikk. Már májusban megkötöttek egy szerződést a Nagy-Britanniának szóló ellátási lánc kifejlesztéséről, és már áprilisban 65 millió fontos ígéretett tett a brit kormány, hogy segíti az Oxfordi egyetemet a gyártási terv kidolgozásában (Oxford lett később a brit oldal az AstraZenecában). Ez a megállapodás fejlődött, és vált aztán augusztus végére szerződéssé. A brit hozzájárulással a kormány jobban tudta érvényesíteni akaratát a cégben azáltal, hogy tulajdonossá lett benne a korai fejlesztési szakaszban. 

 

Az Európai Bizottság (ami a vakcinabeszerezésekért felelős az EU-n belül) korábban is hangsúlyozta, hogy 336 millió eurót fizetett a cégnek, hogy felfejlessze az uniónak szánt vakcinák gyártási kapacitását, ez alapvetés volt a szerződéseben, és konkrét mennyiségekről állapodtak meg decemberre és 2021 első negyedévére vonatkozóan. Itt jön be a képbe a belga és brit jogrendszer karakteréből fakadó különbség vitás esetek rendezése esetén. 

 

Az angol jogrendszerben hatékonyabban lehet perelni, ha egy cég nem szállítja időre a vállalt mennyiségeket, állítják szakértők a Politicónak, illetve egyértelműbb: ami le van írva, az számít. A belga jog elnagyoltabb, jobban épít a felek jóindulatára, és a szerződés szövegének kontextusát is figyelembe veszi, nem csak a leírtakat.

 

A belga bíróságok pedig a briteknél lassabban kényszerítik ki a vitás ügyekben a megegyezést.

 

De Rey szerint bár az EU-s szerződés kevésbé precíz, azért a bíróságon megfelelő súlya tud lenni, a preambuluma boncolgatja például, mit is jelent a feleknél az a kitétel, hogy „megtenni minden elvárhatót".

 

Az EU nem volt elég elővigyázatos

 

A brit szerződés konkrétabb abban is, hogy miként fogják ellenőrizni a vakcinák kiszállítását, és mi történik, ha ez nem a szerződés szerint teljesül. Az AstraZenecának bármilyen változásról értesítenie kell a brit kormányt, és a várható vakcinamennyiségről 30 nappal a leszállítás előtt informálnia kell a brit felet. Előzetes megegyezés nélkül az AstraZeneca továbbá nem módosíthatja a leszállítási tervet sem, még előre nem látható ok esetén is legalább öt munkanappal a tervezett módosítást megelőzően köteles szólni.

 

Az EU-s szerződés ezt nem rendezi ennyire részletesen, de ha az AstraZeneca megszegi a szerződést, a Bizottságnak joga van a cég terhére más gyártót megbízni a gyártással.

 

De nem biztosította a gyors váltás feltételeit, ami ebben a helyzetben nagyon fontos lenne.

 

A brit szerződés tehát konkrétabb, és több eszközt ad a kormány kezébe, hogy kiharcolja a leírtakat. Az EU még mindig nem tudja, mi lesz az AstraZeneca második negyedévi vállalásaival, és a szerződésben lemondott a leszállítások késlekedése esetében a per lehetőségéről is. Olaszország azért beperelte a céget és a Pfizert is a késlekedések miatt.

 

A briteknél tehát hozzáértőbbek kötöttek gyarkolatiasabb szerződést egy konkrétabb jogi felfogású rendszerben, és ennek kézzel fogható következményei lettek: a britek gyorsabban tudják átoltani a lakosságot, és gyorsabban tudnak nyitni.

 

NYITÓKÉP: Rohit Barnwal / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újabb humanitárius válság van kialakulóban a spanyol-marokkói partoknál. Az okok a két állam közötti feszültségre vezethetők vissza.

Összesen 53 ötlet közül választhatnak a budapestiek, amik közül a legtöbb szavazatot kapó projekteket a főváros meg is fogja valósítani.

A veszélyhelyzetet ugyan már ősz előtt is feloldhatja a kormány, de ez sokat nem jelent.

A 2014-ben és 2018-ban is Budapest 16. számú választókerületét megnyerő Hiller így a hat ellenzéki pártból már három támogatását bírja.

A Momentum korábban amellett kardoskodott, hogy mind a 106 körzetben legyen előválasztás.

A szervezet jelentése szerint csak így érhetjük el globálisan a karbonsemlegességet 2050-re.

A román szocdemek volt elnöke jelenleg is börtönben ül, azonban most egy újabb ügyben ismét vádat emeltek ellene.

A hét kérdése

Ha igen, mivel oltottak? Ha nem, miért nem oltattad még be magad? Nem reprezentatív felmérés az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás