+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. március 22. hétfő, 14:30
Míg az előző héten csak szóban fenyegették egymást a felek, a brit kormány szerint már tényleg vissza is tartja az EU a szigetországba irányuló vakcinaszállítmányokat. A brit miniszterelnök, Boris Johnson ezért most európai kollégáit próbálja meggyőzni, hogy ne támogassák a német Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság exporttilalomról szóló javaslatait.

Tovább mérgesedik a brit kormány és az EU között a viszony a vakcinák kapcsán. Miután az előző héten az Európai Bizottság német elnöke, Ursula von der Leyen exporttilalmat helyezett kilátásba a koronavírus elleni vakcinákra, Dominic Raab brit külügyminiszter azt követelte a Bizottságtól, hogy tartsa tiszteletben az Egyesült Királyság és az AstraZeneca közötti szerződést, ahogyan azokat a biztosítékokat is, amit a Bizottság ígért az Egyesült Királyságnak. A két fél között a konfliktus okát az adja, hogy

 

az Európai Bizottságot zavarja, hogy míg az Európai Unióból közel tízmillió adag vakcinát szállítottak az Egyesült Királyságba, addig a szigetországból egy darab sem érkezett az EU-ba.

 

Von der Leyen szerint azért indokolt elgondolkodni a vakcinákra vonatkozó exporttilalom bevezetésén, mert egyáltalán nem biztos, hogy „továbbra is arányos” a kivitel azon országokba, amik az EU-s átlaghoz képest jobb átoltottsággal bírnak. Ez a kérdés pedig a német politikus szerint Izrael, Chile és az Egyesült Királyság kapcsán merül fel.

 

Dominic Raab brit külügyminiszter pénteken úgy fogalmazott, az Európai Bizottság és a brit kormány még korábban megállapodott abban, hogy a világjárvány idején „helytelen volna” beavatkozni a törvényes ellátási láncokba. Azonban Raab úgy véli, hogy a belebegtetett exporttilalom kapcsán e biztosítékot megsértené a Bizottság, ahogy ezzel a lépéssel akadályozná az Egyesült Királyság és AstraZeneca közötti szerződést teljesítését is, mivel a brit-svéd fejlesztésű vakcinát részben az EU-ból szállítják a szigetországba.

 

Viszont most már konkrét gyárak kapcsán is felmerült a vita: a brit kormány szerint a szigetországnak szánt AstraZeneca-vakcinákat visszatartják a hollandiai Leiden városában található Halix gyógyszergyárból. A britek azt követelik: azonnal szállítsák le a nekik szánt, ott elkészített oltóanyagot,

 

azonban a Reuters információi szerint az EU-re erre nem hajlandó.

 

A lapnak név nélkül nyilatkozó EU-s tisztviselő úgy véli: „amit Halixban gyártanak, az EU-ban kell maradnia”.

 

Azonban a britek ezt egyáltalán nem így látják. A brit egészségügyi miniszter, Helen Whately szerint a Bizottságnak tartania kellene magát azokhoz a „kötelezettségekhez”, amit vállaltak, és emlékeztetett, hogy Ursula von der Leyen megígérte Boris Johnsonnak, hogy az EU nem fogja akadályozni a vállalatokat abban, hogy teljesítsék a szigetország felé vállalt szerződéseket. A brit védelmi miniszter már ennél keményebben fogalmazott: Ben Wallace szerint, ha a Bizottság bevezeti az exporttilalmat és nem engedi Halixból elszállítani a vakcinákat, akkor azzal akadályozzák a szerződések teljesítését, ez pedig „nagyon káros azon kereskedelmi blokk számára, ami büszke a jogállamiságra” – mondta a SkyNewsnak Wallace.

 

Ugyanakkor a kérdés azért is érdekes, mert az EU még nem engedélyezte a Halix gyógyszeripari cég által gyártott AstraZeneca-vakcinák ideiglenes használatát az EU-ban, mivel az AstraZeneca még ezt nem kérte. Ugyanakkor egy másik tisztviselő a Reutersnek azt nyilatkozta, hogy a „kérés már úton van”, és vélhetően március 25-én az EU már jóvá is hagyja a Halix által gyártott AstraZeneca-vakcinákat, ugyanis az AstraZenecával kötött uniós szerződés értelmében először a vakcinákat kell legyártani, és majd csak utána kaphatnak engedélyt. Az engedélyeztetés után viszont azonnal le kell szállítani a vakcinákat az EU felé.

 

Az EU azért is tarthatja vissza a Halixban gyártott vakcinákat, mivel a vártakhoz képest jóval kevesebb vakcinát kapott az AstraZenecától:

 

2021 első negyedévében 90 millió adag vakcina helyett mindössze 30 milliót szállított le a svéd gyógyszergyártó,

 

és az EU-ban többször is felmerült a gyanú, hogy azért ilyen kevés vakcinát szállított le az AstraZeneca, mert az EU-nak szánt szállítmányok jelentős részét az Egyesült Királyságba exportálják. Míg az a két brit gyár, ami a szerződés értelmében az EU-nak is készítene vakcinát, eddig még egyetlen vakcinát se szállított le az Uniónak. Ezzel kapcsolatban a Reutersnek azt nyilatkozta egy EU-s hivatalnok, hogy a brit kormány egy olyan záradékot léptetett érvénybe az AstraZenecával kötött szerződésében, ami megakadályozza az oltóanyagok kivitelét az Egyesült Királyságból, amíg a brit piacot nem szolgálták ki teljesen.

 

Emiatt Ursula von der Leyen szombaton már az AstraZenecát is megfenyegette, hogy ha nem tesz eleget az EU-s szerződésben vállaltaknak, akkor megtiltják, hogy az Európai Unió területén belül gyártott vakcináit az EU-n kívülre exportálja.

 

Az Financial Times értesülései szerint a belebegtetett exporttilalomnak és a vakcinaszállítmány visszatartásának a brit kormányfő, Boris Johnson sem örül. Az lap arról ír, hogy

 

Boris Johnson a héten több EU-s kormányfővel is felveszi a kapcsolatot, és arra kéri majd őket, hogy utasítsák el a Bizottság exporttilalomról szóló javaslatait,

 

amiről az EU-s vezetők csütörtökön fognak virtuális értekezletet tartani. A lap úgy tudja, hogy Johnson a múlt héten von der Leyen mellett egyeztetett a frissen újraválasztott holland miniszterelnökkel, Mark Ruttéval, illetve a belga kormányfővel, Alexander De Crooval is.

 

Az Egyesült Királyság egyébként sokkal jobban áll az oltáskampányával, mint az EU: míg a brit szigetországban már a felnőtt lakosság felét beoltották legalább egyszer – a Bloomberg naponta frissülő statisztikái szerint a teljes brit lakosság 41,4 százaléka kapott már legalább egy adagot –, addig az EU-s átlag ehhez képest mindössze 8,7 százalék.

 

NYITÓKÉP: Gencat / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

A képviselő szerint most bizony az ombudsmannak kell a kormány rendelkezése ellen védenie az egészséghez való alapjogot Magyarországon.

Az ortodox egyház, a mulatósénekesek és a maszkviselés belengetett eltörlése se nagyon növelte a románok oltási kedvét, így a misztikumhoz fordultak.

A Tsúfos Tükör huszadik számában meg-mutatkozik, hogy kotsmázással, dorbézolással 's dínom-dánommal kísérti meg a' Gonosz, a' fene védetségi kártya pedig tsak a jámborságtól s' a' józanságtól védhet meg.

Nemcsak pénzt, hanem 20 liter fehérbort is adott, sőt még a polgármester magánbirtokán is dolgozott a panasztevő.

Öt év alatt négyszeresére nőtt az átadott új ingatlanok száma, aminek oka a koronavírus
előtti időkben keresendő.

Száznegyven éve koronázták meg a független Román Királyság első uralkodóját. Ennek apropóján elmeséljük, kik a román monarchisták főhősei.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás