+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. március 17. szerda, 18:26
Az Európai Bizottság elnöke, a német Ursula von der Leyen ezzel a fenyegetéssel próbálná elérni, hogy az Egyesült Királyságból is érkezzenek AstraZeneca-vakcinák az Európai Unióba. Von der Leyen szerint fontos, hogy az országok kölcsönösen megosszák egymással a vakcináikat.

Korlátozná az Európai Bizottság a kínai koronavírus elleni vakcinák exportját, ha más országok nem hajlandóak „kölcsönös nyitottságban” az európaiak előtt is megnyitni a vakcináikat – tudósít róla a Politico.

 

Ursula von der Leyen bizottsági elnök úgy nyilatkozott, hogy ha a helyzet nem változik, akkor „el kell gondolnunk azon, hogy hogyan lehet az oltástermelő országokba irányuló exportot a nyitottságuktól függővé tenni” –, majd hozzátette:

 

„Gondolkodni fogunk azon is, hogy a nálunk magasabb átoltottságú országokba irányuló kivitel továbbra is arányos-e.”

 

A német Ursula von der Leyen vezette Bizottság ezzel elsősorban az Egyesült Királyságra utalt, de példaként megemlítette Izraelt és Chilét is.

 

Von der Leyen ezenkívül arról is beszélt, hogy szerinte a vakcinaelosztás kapcsán az Egyesült Királyság nem a kölcsönösség elvén jár el, mivel szerinte a szigetországból jóval kevesebb vakcina érkezik az Európai Unióba, mint fordítva. Ezt von der Leyen arra alapozza, hogy míg az unióból irányuló vakcinaexport tekintetében az Egyesült Királyság kapja a legtöbb vakcinát, addig az Egyesült Királyságból jóval kevesebb vakcina érkezik.

 

„Az elmúlt hat hétben 41 millió adag vakcinát exportáltak [az EU-ból] 33 országba. Európa próbál egy működőképes nemzetközi együttműködést létrehozni, de ennek mindkét irányba nyitottnak kell lennie. Ezért biztosítanunk kell a viszonosságot és az arányosságot” – fűzte tovább gondolatait a Bizottság elnöke, majd az Egyesült Királyságra rátérve elmondta, hogy ott is gyártanak AstraZeneca-vakcinákat, és a gyártóval kötött szerződésben két brit telephelyet is megneveztek, ahonnan az Unióba szállíthatnának, de

 

„még mindig várunk arra, hogy az Egyesült Királyságból is érkezzenek dózisok.

 

Ezért ez egy felhívás arra, hogy megmutassák nekünk, hogy az Egyesült Királyságból is érkezhetnek dózisok, hogy kölcsönösek legyenek a vakcinaszállítmányok” – zárta gondolatait von der Leyen.

 

Az AstraZeneca kapcsán már nem először merül fel a gyanú, hogy az EU területén előállított vakcinákat végül az Egyesült Királyságba exportálja a cég. Emiatt már januárban is kisebb diplomáciai konfliktust okozott a Bizottság az Ír-szigeten, amikor ugyanettől tartva felfüggesztették a vakcinák exportját az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írországba, mert úgy vélték: az Ír-szigeten található államon keresztül juttatják el Nagy-Britanniába (ez Anglia, Skócia és Wales együttesen) a kínai koronavírus elleni vakcinákat.

 

Azonban a Bizottság és az uniós intézmények nemcsak a brit kormányt hibáztatják ezért, hanem az AstraZenecát is. Az Európai Parlament még február 25-én tartott meghallgatást az Európai Bizottsággal szerződést kötött vakcinagyártó cégek vezetőivel, köztük az AstraZeneca vezérigazgatójával, Pascal Soriottal.

 

Soriottól ekkor több EP-képviselő is számon kérte, hogy az AstraZeneca miért nem teljesíti a 2021 első negyedévére ígért 90 millió adag vakcina leszállítását – ebből végül csak 30 millió adag érkezett meg –, miközben más országokba, például az Egyesült Királyságba lakosságarányosan több vakcinát szállít. Soriot a kérdéseket gyakran megkerülve azt válaszolta, hogy a cég minden erejével azon dolgozik, hogy teljesíteni tudja a szerződésben vállaltakat, a lekötött vakcinamennyiségeket pedig 2021 végéig le fogják szállítani. Azonban a cégnek nem volt elegendő ideje kialakítani az optimális gyártósort, mivel a vakcináknál szokásos 3-4 év helyett mindössze pár hónap állt erre rendelkezésre.

 

Ha az Európai Bizottság tényleg beváltja a fenyegetését és exporttilalmat rendel el az EU-ban gyártott vakcinák kapcsán azon államok felé, ahol nagyobb a társadalom átoltottsága, akkor a Bloomberg naponta frissülő adatai szerint a von der Leyen által megnevezett Egyesült Királyság, Chile és Izrael mellett az Egyesült Államokba, az Egyesült Arab Emirátusokba, Bahreinbe, Szerbiába, Marokkóba és Törökországba se szállítanának az EU területén előállított vakcinákból, mivel ezen országokban lakosságarányosan több embert oltottak be, mint az EU 7,9 százalékos átlaga. A világon eddig összesen 391 millió adag vakcinát szállítottak le.

 

Arról, hogy az Európai Bizottság mit hibázott az AstraZenecával kötött szerződéssel, korábban itt írtunk bővebben.

 

NYITÓKÉP: Philippe BUISSIN / European Parliament

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Főleg a francia Európa-tervekkel kritikusabb kisebb országok támogatnák az osztrák kancellárt lapértesülések szerint. Kurz számára a brüsszeli karrier kiút lehet az osztrák belpolitikából is.

Az amerikai céggel dózisonkénti 23,20 eurós szerződést köthet az Európai Bizottság 2021 decemberétől 2023-ig.

A kormányinfón kiderült az is, hogy augusztusig se koncertre, se szállodába nem mehet az, akinek nincs védettségi igazolványa, és hogy hogyan pótolja a kormány az önkormányzatokat a kieső hipa-bevételek miatt.

Szakértők és aktivisták írtak egy törvényjavaslatot, az ellenzék közösen beadta a parlamentben, a kormány meg szép csendben rendeletbe is foglalta azt. Ritka jelenség ez Magyarországon.

Az újranyitó szolgáltatások csak a védettségi igazolványokkal rendelkezők számára hozzáférhetőek.

A nemzetközi helyzet fokozódik Jersey Bailiffség körül. A brexit utáni időkben is az egyik legnagyobb problémát továbbra is a halászat adja.

A politikusokat egy zárva tartó klubnál fényképezték le, ahol éjszakába nyúlóan tartózkodtak. Munkamegbeszélésük volt, ketten közülük lemondtak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás