+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bede Ábel
2021. január 30. szombat, 18:21
Az Európai Bizottság ellenőrizni akarta az Írországból Észak-Írországba menő vakcinákat, ami felborította volna a határmentes Ír-szigetet garantáló Nagypénteki Egyezményt és az azt megerősítő brexitmegállapodást is. Végül elállt az ötlettől, de pár óráig egy oldalra terelte az ír nacionalistákat, az ír unionistákat, a brit maradás- és távozáspártiakat, az ír és a brit kormányt, valamint még a brexittárgyalásokat lefolytató brüsszeli bürokratákat is.

Mozgalmas héten és még mozgalmasabb péntek estén van túl az Európai Bizottság. Miután az AstraZeneca bejelentette, a vártnál lényegesebben kevesebb vakcinát szállít az EU-nak márciusig, Brüsszel kétségbeesetten próbálja felgyorsítani az amerikaiakhoz és a britekhez képest lassú oltásbeszerzést.

 

A Bizottság arra gyanakszik, hogy az eredetileg az EU-nak szánt, az EU-ban gyártott vakcinákat az AstraZeneca Nagy-Britanniába exportálta.

 

Hogy ezt ellenőrizze, kidolgozott egy mechanizmust, miszerint a vakcinagyártóknak értesíteniük kell a Bizottságot, ha a közös piac területén kívülre szállítanak vakcinákat. Ez egyértelműen az AstraZenecát célozza, noha nem lehet személyre szabott jogszabályokat hozni.

 

A bomba akkor robbant, amikor pénteken a Bizottság egy benyújtott javaslatából kiderült, hogy aktiválja a brexitmegállapodás északír protokolljának 16. cikkelyét a koronavírus-vakcinák tekintetében.

 

Na, de mi is az a 16. cikkely?

 

A brexitmegállapodásnál kulcskérdés volt, hogy a kilencvenes években aláírt, az ír békét véglegesen elhozó Nagypénteki Egyezményt tiszteletben kell tartani. Az egyezmény alapján nem lehet semmilyen tényleges határ az Ír Köztársaság és Észak-Írország között, tehát biztosítani kell az árucikkek és az emberek szabad mozgását. Az egyezményt anno többek között az EU-nak köszönhetően lehetett létrehozni, hiszen gyakorlatilag egy mini Schengen jött általa létre.

 

Ezt azonban a brexit után is fenn kell tartani, ami jóval nehezebb annak függvényében, hogy az Egyesült Királyság mindenáron el akarta hagyni nemcsak az uniót, de a közös piacot is. Így az a megoldás született, hogy Észak-Írország része marad a közös piacnak, de egy kvázihatár keletkezik az Ír-tengeren, tehát a Nagy-Britannia többi részével való kereskedés ugyanolyan feltételekhez van kötve Észak-Írország számára, mint bármelyik uniós ország számára. A 16-os cikkely értelmében viszont az EU vagy a britek felfüggeszthetik bizonyos cikkek szabad mozgását, amennyiben úgy ítélik meg, hogy azoknak a cikkeknek a szabad mozgása „gazdasági, társadalmi vagy környezetvédelmi nehézségeket eredményez”.

 

A Bizottság, mondván a vakcinagyártók nem teljesítik a szerződésüket és ez gazdasági és egészségügyi károkat okoz, az Észak-Írországba távozó oltásokat is lepapíroztatta volna, ami ellentmond a határmentes Ír-sziget garanciájának.

 

A szándék az volt az ötlet mögött, hogy nehogy az EU-t kicselezve, Észak-Írországon keresztül szállítsanak vakcinákat az Egyesült Királyságba a Bizottság értesítése nélkül.

 

Pénteken egészen éjfélig állt a bál

 

Igen ám, de kiderült, hogy erről a Bizottság elfelejtette értesíteni Micháel Martin ír és Boris Johnson brit miniszterelnököket. Így érthetően óriási felháborodás következett be mindenki részéről. Simon Coveney ír külügyminiszter péntek este fél kilenckor a Twitteren jelentette be, hogy értesültek a helyzetről, és dialógust folytatnak annak megoldása érdekében. Az ír kormány rövidesen hivatalosan is kiadott egy hasonló közleményt.

 

Eközben az északír első miniszter sürgős válaszcsapásokra szólította fel Boris Johnsont. A brit kormány részéről Michael Gove szólalt meg, aki ellenséges lépésnek nevezte a cikkely aktiválását és bejelentette, a brit kormány fontolgatja a szükséges lépéseket. Az ír és a brit politikai paletta széles skáláján egyre több politikus szólalt meg, és szólította fel a Bizottságot a lépés visszavonására. A brit oldalon az is pánikot okozott, hogy szokás szerint a brit sajtó felületesen tálalta a brüsszeli fejleményeket, és egyenesen a vakcinaexport tilalmától tartottak Nagy-Britanniában. Az ír sajtó az Irish Times és az RTÉ képében jóval árnyaltabban számolt be az eseményekről, azonban a határ érzékenysége miatt már maga a szállítmányok ellenőrzésének ténye is felháborította az ír publikumot.

 

Ezek után 9 óra körül a Bizottság honlapjáról eltűnt a cikkely aktiválását bejelentő közlemény. A euronewsos Shona Murray már arról számolt be, hogy a 16-os cikkelyt még nem is aktiválták Brüsszelben. Eközben más sajtóértesülések már több telefonbeszélgetésről írtak Ursula von der Leyen és Micháel Martin, aztán von der Leyen és Boris Johnson, illetve Martin és Johnson között. Nem sokkal 10 előtt a sajtó már egy hamarosan megszületendő megoldásról pletykált. Végül éjfél előtt nem sokkal a Bizottság kiadott egy közleményt, miszerint mindent megtesz, hogy átlátható legyen a vakcinák EU-ból való kiszállítása, de nem tervezi aktiválni a 16-os cikkelyt.

 

Még az uniós brexitfőtárgyaló is kiakadt

 

Az ügy érdekessége, hogy mind Shona Murray, mind az RTÉ-s Tony Connelly egybehangzó értesülései szerint a brexittárgyalásokat EU-s oldalról végigvivő Michel Barnier is kiakadt a manőveren, valamint ugyanúgy nem értesült a Bizottság terveiről, mint az írek vagy a britek. Barnier Murray állítása szerint végül kulcsszerepet játszott a konfliktus megoldásában, ezzel valószínűleg tovább növelve népszerűségét Írországban, ahol januárban díjat is kapott, amiért konzisztensen védte az ír érdekeket a brexittárgyalások során.

 

Az Európai Bizottság tehát összehozta azt a bravúrt, hogy pár óráig egy oldalra terelte az ír nacionalistákat, az ír unionistákat, a brit maradás- és távozáspártiakat, az ír és a brit kormányt, valamint még a brexittárgyalásokat lefolytató brüsszeli bürokratákat is.

 

A mizéria több kérdést is felvet:

 

1. Miért aktiválta a 16. cikkelyt az Európai Bizottság az ír miniszterelnök beleegyezése vagy legalább értesítése nélkül?

 

2. Hogyan fordulhat elő az, hogy egy ilyen kérdésben a Bizottság nem kéri ki Michel Barnier EU-s brit ügyekért felelő vezető véleményét?

 

3. Ha nem is jut eszébe senkivel se konzultálni, hogyan lehet, hogy Ursula von der Leyennek vagy bárkinek a döntéshozók közül nincs tudomása arról, hogy mekkora diplomáciai krízist okoz a 16. cikkely aktiválása, ha az elmúlt négy év tárgyalássorozata kis túlzással csak és kizárólag az Ír-sziget integritásának megőrzéséről szólt?

 

A probléma végül szerencsésen megoldódott, de messze nem kármentesen. Az unió a brexittárgyalások alatt nagyon jól, egyben és világosan képviselte álláspontját, és az ír kormány többször láthatóan igen hálás volt az uniónak a prioritásai, elsősorban a határmentes Ír-sziget vonatkozásában.

 

Épp emiatt még visszavonással együtt is kínos az uniónak, hogy a megállapodás 29 napot bírt ki, és az az EU fenyegette az ír szabad határt, amely az elmúlt négy évben olyan jól megvédte azt. Ez az epizód tovább mélyíti az eléggé toxikus, friss válást jól tükröző EU-brit kapcsolatokat, ami azért is baj, mert egyik fél sem tagadhatja le, hogy egymás szoros szövetségesei, már csak a földrajz és az államberendezkedések miatt is. Emellett megerősíti azt is, hogy

 

milyen instabil a helyzet az Ír-szigeten.

 

Észak-Írország egyszerre két kereskedelmi blokk része, ami elkerülhetetlenné teszi hasonló helyzetek felbukkanását, akár brit, akár EU-s kapkodás eredményeképpen.

 

Nagy kérdés, hogy hosszú távon ez mennyire lesz fenntartható.

 

 A szerző a brit politikával foglalkozó Alsóház Podcast szerkesztője.

 

GRAFIKA: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mély aggodalmukat fejezték ki, és hangsúlyozták, a szólásszabadság és az emberi jogok mellett állnak.

Hetvenperces sor a reptéren, Orbán Viktorral elégedetlen taxisofőr, védettségi igazolvány.

Megnéztük, mennyire nyerhetőek ezek a körzetek az ellenzék számára 2022-ben.

Csárdi Antal szerint az ellenzéki egység továbbra is töretlen.

Mint írják, nem hiszik, hogy a Jobbik valóban partner akar lenni abban, hogy több tízezer honfitársunk életét tönkretegye.

Jámbor szerint nem kommunikációs trükk az ellenzéktől a népszavazás, de még ha az is, végsősoron kárt fog okozni a Fidesznek.

Az IDEA Intézet elemzése szerint viszont a biztosan szavazó pártválasztók körében a Fidesz majdnem behozta az ellenzéket.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás